Orbán Viktor: A kormány célja, hogy egy globális recesszióban Magyarország lokális kivétellé váljon

2022. július 23. 09:03

A miniszterelnök bejelentette a tusványosi tíz pontot, azt a tíz pontot, amelyre alapozza majd az ország terveit 2030-ig. Összefoglalónk Orbán Viktor tusványosi beszédéről!

2022. július 23. 09:03
null

Orbán Viktor miniszterelnök 2022. július 23-án, szombaton ismét beszédet mondott Tusnádfürdőn, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban, azaz a Tusványoson. A miniszterelnök idén „Tusványos 31 – Van, ami örök!” címmel tartotta meg előadását; asztaltársa újfent Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, a moderátor pedig az elmúlt években megszokott módon Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke volt. 

A beszéd előtt másfél órával...
A beszéd előtt másfél órával...

A miniszterelnök idén is stratégiai jellegű, hosszú távon meghatározó gondolatokat fogalmazott meg, mint ahogy azt tette az előző években is. A beszéd kapcsán már előzetesen megkérdeztünk politikai elemzőket a politikai harcszíntér mindkét oldaláról, hogy mire számítanak.

Pár perc késéssel, 9:36-kor elindult a beszélgetés, Németh Zsolt köszöntötte a hallgatóságot s gratulált mindenkinek a sikeres korai ébredéshez, „azoknak is, akik reggel hatig ropták a táncot.” „Van ami örök” – ezzel a mottóval szervezték meg a harmincegyedik találkozót, amelyről Németh elmondta, hogy azért választották ezt, mert az örökkévalóság szempontjából kell értékelnünk az életünket és a sorsunkat is. Elmondta, hogy meglehetősen nagy teher a politikai tetteket is így értékelni.

Németh Zsolt a köszöntések után átadta a mikrofont Tőkés László püspökúrnak, aki egy rövid előadást tartott a nándorfehérvári diadal fontosságáról, a déli harangszóról, valamint Petőfi Sándorról. Az előadás során Tőkés megemlítette azt, hogy Klaus Iohannis államfő azzal vádolta meg szociáldemokrata versenytársait, hogy széleskörű autonómiát akarnak biztosítani Székelyföldnek s oda akarják adni Erdélyt a magyaroknak. Ekkor megkérdezte a miniszterelnököt is, hogy ő mit szól ezekhez a vádakhoz, Orbán csak így szólt:

A hallgatóság
A hallgatóság

Tőkés László püspök beszéde után Németh Zsolt átadta a szót Orbán Viktor miniszterelnöknek, azzal a felütéssel, hogy meglehetősen nehéz időket élünk, és talán még nehezebb idők várnak ránk.

Orbán Viktor: Jó oka van annak, hogy Fidesz-fröccsöt igyunk!

A miniszterelnök elmondta,  sok mondandója van, s a választásokra reflektálva megemlítette, hogy jó oka van annak, hogy „Fidesz-fröccsöt” igyunk; kétharmad-egyharmad. Hozzátette, „van ami örök”.

A beszédet ekkor bekiabálás szakította meg, néhány román provokátor egy román feliratú molinót tartott fel „Van ami örök:
Erdély román föld”
felirattal. A miniszterelnök megkérte az intézkedő biztonságiakat, hogy

„Van ami örök: Erdély román föld” –  a transzparens szerint legalábbis
„Van ami örök: Erdély román föld” – a transzparens szerint legalábbis

A nyugati civilizáció tartóoszlopai repedeznek

A veszélyek korába léptünk, és korábban megrendíthetetlennek hitt oszlopai repedeznek a nyugati civilizációnak – jelentette ki Orbán. Három ilyet idézett fel: korábban azt gondoltuk, a tudomány védőburkában élünk, de jött egy vírus; azt hittük, hogy Európában nem lehet háború, most a szomszédban az van; és azt gondoltuk a hidegháború nem térhet vissza, de most sokan dolgoznak mégis azon, hogy blokkvilágba szervezzék az életünket.

Hozzátette, hogy az adatok tükrében a világ egyre jobb helynek tűnik, „miközben mi ennek az ellenkezőjét érezzük”. Példaként azt hozta, hogy tovább élünk, a szegénységben élők aránya a töredékére csökkent, a heti munkaórák száma lecsökkent, miközben a szabadidő megnőtt.

A rivális civilizációk kitanulták a nyugati technológiákat, de az értékrendszert nem vették át

Orbán Viktor szerint ez egy nyugati jelenség, amire a született nyugatosok csak legyintenek, s azt mondják, hogy nincs baj, már száz éve is erről beszéltek. Viszont a miniszterelnök szerint ami most van, az nem csak szellemi és demográfiai hanyatlás, mint száz éve, hanem anyagi és hatalmi hanyatlás is.

– jelentette ki. Hozzátette, hogy a legfájóbb ebben az, hogy elvesztettük az energiahordozók feletti ellenőrzést.

A Nyugat elveszíti a csatát az energiahordozókért

Orbán Viktor kijelentette, hogy a Nyugat elveszíti a nyersanyagcsatát. Szerinte mára már a világ energiahordozóinak és erőforrásainak túlnyomó része kikerült a nyugati civilizációk kezéből, a mi helyzetünk pedig duplán nehéz.

Kifejtette, hogy 2013-ben az USA a kitermelés új módját indította meg a repesztéses energiakitermelési móddal, ami erősebb pozíciót jelentett számukra a nemzetközi politika színterén,

tehát külpolitikai fegyverként használják az energiát, fordította le magyarra Orbán.

Elmondta, hogy bátrabb szankciós politikát tudnak így alkalmazni és öncélúan nekiláttak az amerikaiak annak, hogy erőteljesen ösztönözzék a szövetségeseket az USA-ból érkező nyersanyag-szállítmányok megvásárlására.

Európa válaszolt erre, nem akartunk függőségbe kerülni az amerikaiaktól, folytatta Orbán. Így amíg lehet, a német-orosz energiatengelyt megpróbálták megvédeni, a nemzetközi politika pedig épp ezt veri szét most. A megújuló energia viszont még nem működik eléggé, nem sikerült a megújuló energiákra átállni.

A gázfogyasztást csökkentő európai tervről

„Ez einstand” – jelentette ki Orbán arról a tervről, hogy a Bizottság csökkentené az uniós gázfogyasztást 15 százalékkal. Elmondta, hogy egyenlőre nem látni, hogyan kényszerítik ezt ki, de ezt mondta „erre van német know-how”.

Hozzátette, hogy a terv az, hogy akinek elfogy a gáza, az elveszi attól, akinek még van.

Leszögezte, hogy a nyugat kezében nincs már többé nyersanyag, csupán katonai erő és tőke.

A demográfiáról, migrációról és kevertfajúságról

A miniszterelnök elmondta, hogy az első és legfontosabb kihívás ma a népesedés és a demográfia kérdése.

Elmondta, hogy a világ népeit két csoportba lehet sorolni; azokra akik képesek a biológiai fenntartásra és azokra akik nem. Leszögezte, hogy sajnálatosan mi a másodikba tartozunk. A helyzetünk javult, de fordulat nincs, pedig mindennek ez az alfája és ómegája. Ha nem lesz fordulat, ellakják tőlünk Kárpát-medencét.

A migráció kapcsán kifejtette, hogy az kettéválasztja Európát, a poszt-nyugatra és a közép-európaiakra. A miniszterelnök szerint az internacionalista baloldal csele, hogy Európában eleve kevert népesség él. Orbán azt mondta, ez szemfényvesztés. Van, ahol európai és Európán kívüli népek keverednek, és van ahol európai népek keverednek, mint például a Kárpát-medencében. „Mi nem vagyunk kevert fajúak” – mondta, és nem is akarunk azok lenni. Hozzátette, 

Brüsszel a Soros-féle csapatokkal ránk akarja kényszeríteni a bevándorlókat

A beszédében Orbán megkérte a Nyugatot, hogy ne akarják ránk kényszeríteni azt a végzetet, amit a migráció jelent. Szerinte a  folyamatosan Európa felé mozgó iszlám civilizáció belátta, hogy Magyarországon keresztül nem tudják elárasztani a Nyugatot, így nyugatról próbálják folytatni a hódítást.

Transzgender: Nem. Transzszilvánia: Igen.

A miniszterelnök beszámolt arról, hogy Varga Juditnak köszönhetően sikerült a helyreállítási alap visszatartott pénzeit leválasztani a gyermekvédelmi törvény kapcsán kialakult ideológiai nézeteltérésről. Kijelentette, hogy nem akarjuk megmondani, hogy Nyugaton hogyan éljenek,

csak fogadják el azt, hogy nálunk az apa férfi és az anya nő.

Hozzátette, hogy „mi csak Transzszilvániát tudunk kimondani, amit egyébként is Erdélynek hívunk.”

Leszögezte, háború van, háborús inflációval és gazdasági válsággal, de ez csak paravánt von a mélyen gyökerező demográfiai, gender és migrációs gondok elé. A jövőnk a miniszterelnök szerint ezeken a kérdéseken fordul majd meg.

A visegrádi négyek ezekben a kérdésekben egységesen tudott fellépni, de beesett a háború, ami megrázta a V4-es együttműködést.

A miniszterelnök szerint a lengyel-magyar kapcsolat általában szívkérdés, de most ésszel kell a jó kapcsolatokat fenntartani. Magyar szemszögből ugyanis a háború két szláv nép konfliktusa, amiből szeretnénk kimaradni, míg a lengyelek úgy érzik, hogy már benne vannak. Ezért a magyar-lengyel viszonyt most nem szívvel, hanem ésszel kell átmenteni ebben a helyzetben.

Az oroszok nem fogják megtámadni a NATO-t, de az ukránok minél több országot akarnak bevonni

Orbán Viktor kijelentette, hogy eddig nyolcvanhat magyar ember halt meg a szomszédban dúló háborúban, miközben a bennünket kritizáló nemzetek egyetlen embert sem veszítettek. Hozzátette, hogy Oroszország nem fogja megtámadni a NATO-t, mert az szimplán erősebb.

Viszont az ukránok célja az, hogy minél több országot vonjanak be a háborúba.

Szerinte azzal, hogy a NATO és az EU úgy döntött, hogy fegyvereket szállítanak és súlyos szankciókat vetnek ki, így de facto részeseivé váltak a háborúnak. Leszögezte, hogy a háború oka az, hogy az oroszok egy világos biztonsági igényt fogalmaztak meg, többek között azt követelték, hogy Ukrajna ne legyen a NATO-tagja.

Ha Trump lenne az amerikai elnök, Merkel pedig a német kancellár, ez a háború nem robbant volna ki

A miniszterelnök szerint, ha most Trump lenne az amerikai elnök, Merkel pedig a német kancellár, ez a háború nem robbant volna ki. A háborúban a Nyugat stratégiája az volt, hogy Ukrajna angolszász kiképzőkkel és fegyverekkel háborút nyerhet, a szankciók le fogják gyengíteni Oroszországot, a szankciók gazdasági következményeit képesek leszünk kezelni, és a világ pedig majd felsorakozik a Nyugat mögött.

Most viszont egy olyan kocsiban ülünk, aminek mind a négy kereke defektet kapott.

Orbán leszögezte, hogy Ukrajna nem fogja megnyerni a háborút, a szankciók pedig nem rengetik meg Moszkvát.

„A világ nemhogy nincs velünk, hanem demonstratíve nincs velünk” – mondta Orbán azzal kapcsolatban, hogy mi hogyan kezeljük a háborút. Elmondta, hogy az Uniónak nem az oroszok vagy az ukránok mellé kéne állnia, hanem közéjük. Szerinte nem érdemes azt hinni, hogy befolyásoljuk a háborút a tanácsainkkal, de mindez morális kérdés:

meg kell próbálni elmondani, és rávenni a nyugatiakat, hogy dolgozzanak ki egy új stratégiát.

Az új stratégia középpontjában nem a háború megnyerésének, hanem a béketárgyalásnak kellene lennie.

A multipoláris világrendről

Orbán Viktor szerint könnyen lehet, hogy ez a háború véget vet a Nyugat fölényének, és

egy multipoláris világrend jön létre. 

A miniszterelnök leszögezte, hogy nem lesz orosz-ukrán béketárgyalás, szerinte aki erre vár, az hiába vár. Hozzátette, hogy egy orosz képviselő néhány napja azt mondta, addig fognak nyomulni, amíg a front olyan messzire nem kerül, amilyen messziről Ukrajna területéről nem lehet belőni Oroszország területére. Eszerint pedig minél nagyobb hatótávolságú fegyvereket adunk Ukrajnának, annál hosszabb lesz a háború. A miniszterelnök szerint a második világháború után ott találta magát Európa, hogy a legfontosabb biztonságpolitikai kérdésekben az amerikaiak és az oroszok döntenek.

Szerinte az EU-nak ki kellett volna kényszerítenie a minszki megállapodást, viszont annyira gyenge, hogy még a saját háza táján sem tud rendet rakni. Az is hatalmas probléma, hogy az EU nem tudja megvédeni a saját határait.

Nem világpolitikai szerepről kell álmodnia az EU-nak, hanem a saját feladatát kéne elvégeznie.

Ki jár jól ezzel a háborúval?

A kérdést azonnal meg is válaszolta a miniszterelnök, kijelentette, hogy azok járnak jól, akiknek minél több energiaforrása van. Így jól járnak az oroszok és az amerikaiak; felsorolta a nagyobb amerikai olajcégeket és elmondta, hogy melyik hányszoros bevételnövekedést könyvelt el. Hozzátette,  jól járnak a kínaiak is, viszont rosszul jár az Európai Unió.

A költségvetésről és a beruházásokról

A rezsicsökkentés átalakításáról kifejtette a miniszterelnök, hogy a rezsicsökkentés komoly társadalompolitikai eredmény, viszont ilyen energiaárak mellett hétszer annyiba kerülne az államnak a rezsicsökkentés, ha nem változtatott volna a rendszeren. Leszögezte, hogy

10 évig jól működött a rezsicsökkentés, viszont a háború kibillentette.

Elmondta, hogy 2021-ben az az összeg, amit a magyar állam fizetett ki a különbözet miatt 296 milliárd volt, 2022-ben – ha mostani árak maradnak év végéig –, akkor 2051 milliárdot. Hétszeres összeget, amit nyilvánvalóan a magyar gazdaság így nem bír ki – mondta.

Kifejtette, hogy a költségvetést is racionalizálni kellett: az új állami beruházásokat leállítják, a megkezdetteket viszont befejezik, mivel

valamint fontos feladatnak nevezte azt is, hogy le kell jönni a gázról és át kell térni a többi energiahordozókra. „Le kell jönni a gázról, át kell térni az áramra vagy a biomasszára. Ez a költségvetés mostani terhei mellett tartható.”

A másik gond ami előttünk áll: a recesszió

Orbán kifejtette, hogy az energiahordozók mellett a másik gond ami előttünk áll, az a recesszió. Kijelentette, hogy a recesszió réme egész Európát gyötri, ez szerinte politikai destabilizációt okoz majd. Hozzátette, hogy szerinte automatikusan a forint gyengülését okozza az, amikor a dollár erősödik az euróval szemben.

Mindezek ellenére a magyar gazdaság az előrejelzések szerint nőni fog.

Közben Európa több országa visszaesik, ami politikai instabilitást eredményez majd. A magyar dilemma ebben a helyzetben az, lehetséges-e lokális kivétel a globális recesszió alól. A magyar cél az, hogy hazánk az legyen.

A miniszterelnök elmondta, hogy 2020-ban is tudtunk kanyarban előzni, viszont pont a kanyarban kaptunk egy ónosesőt (szerk.: kitört a háború), így most talpon kell maradnunk a kanyarban. Beszámolt arról is, hogy 2030-ra egy új helyzet fog kialakulni a világon: ekkorra fognak felhalmozódni a nyugat problémái, például az USA-nak ekkora lesznek nagy gondjai, ekkor jelentkeznek majd az eurózóna nagy problémái is. Viszont, ekkorra leszünk mi is nettó befizetők, azaz többet fizetünk majd be az EU kasszájába, mint amennyit kiveszünk,

így több beleszólásunk is lesz az Unió ügyeibe.

Orbán Viktor szerint 2030 körül kell csúcsformában lennünk, és akkora kell az erő. 

Hogyan lehet Magyarország lokális kivétel?

A miniszterelnök felsorolta azt a tíz tényezőt, amellyel az előbb említett globális recesszió alóli „lokális kivétel” szerepet megvalósíthatjuk Magyarország számára. 

A kormányfő elmondta, hogy több dolog segíti Magyarországot, például a technológiai váltás, így a világ harmadik legnagyobb akkumulátorgyártója lesz hazánk. A külföldi tőkebeáramlás is segíti Magyarországot – tette hozzá. Tranzitország akar maradni Magyarország, azonban ha blokkosodás lesz, akkor egy poros előretolt helyőrség lesz csupán hazánk.

A politikai stabilitás is nagy előnye Magyarországnak

– mondta a kormányfő. Szólt arról is, hogy végrehajtott a Fidesz egy hatalmi generációváltást, mert több 40-es éveiben járó, fiatal politikus került a vezetésbe. A szellemi alapokról azt mondta, hogy még megvan a magyar kultúra és a nyelv. Magyarországnak nemzeti ambíciói vannak, és a mostani nehéz időszakban együtt kell maradnia az anyaországnak, és a többi magyarok lakta területnek.

A tusványosi tíz pont:

  • határvédelem,
  • a családok védelme,
  • hadseregfejlesztés,
  • az energiaforrások diverzifikálása,
  • a technológiai váltás kihasználása,
  • a külföldi tőke beáramlása,
  • a tranzitország-státusz,
  • a politikai stabilitás, a kétharmad,
  • a szellemi alapok és
  • az ambíció.

A beszéd után Orbán Viktor a közönség kérdéseire is válaszolt

A miniszterelnöki beszéd után Németh Zsolt hozzátette, hogy reméli, hogy a nemzedékváltás nem terjed ki a miniszterelnökre. Németh felolvasta a közönség papíron beküldött kérdéseit, például azt, hogy mikor lesz vége a háborúnak, maradt-e még normális ember a brüsszeli törvényhozásban.

A miniszterelnök a kérdésekre válaszolva kijelentette, hogy

akkor lesz vége a háborúnak, amikor az amerikaiak és az oroszok megegyeznek.

Elmondta, hogy most még vizsgálja a kormány a törökök aggályait a finn-svéd NATO-tagsággal kapcsolatban, majd ősszel tárgyalja meg a parlament a ratifikálandó szerződést.

A hazai ellenzék kapcsán kifejtette Orbán, hogy

nem érdemes sok reményt fűzni hozzájuk.

Leszögezte, hogy nem csak az választja el a nemzeti oldalt és a baloldalt, hogy a magyarság előtt álló kérdésekre ki ad jobb választ, hanem egészen másképp képzelik el az életet. „Mi, amikor életről, szabadságról gondolkodunk, életfát látunk. Aminek az a lényege, hogy a gyökérzete tükrözi a lombozatát. Ha a gyökérzet kisebb, a fa elpusztul, kidől, ezért a gyökérzettel is kell foglalkozni” – mondta a miniszterelnök, kifejtve, hogy a gyökérzet a nyelv, kultúra és a határon túliak. Leszögezte továbbá azt is, hogy a baloldal azon dolgozik, hogy ezt az életet adó gyökérzetet levágja. Mivel mindent másképp látnak, ezért nagyon vigyázni kell a baloldallal: 

Összefoglaló

– ez volt a kulcsszó. A miniszterelnök a beszédében kifejtette, hogy csak akkor sikerül a nemzetünknek megőrizni a sikereit gazdasági értelemben, ha kimaradunk a háborúból, a migrációból, a genderőrületből, a globális adóból és az európai általános recesszióból. Elmondta, hogy mindez 2010-ben is sikerült, ahogy 2020-ban is, a járvány idején. 

A beszédének kulcsfontosságú pillanata volt még továbbá a tusványosi tíz pont bejelentése, azaz azoknak a nemzetstratégiai jelentőséggel bíró céloknak a megnevezése, amelyekre alapozza majd a kormány az ország terveit 2030-ig, annak érdekében, hogy addigra az ország nettó befizetővé váljon az Unióban s nálunk legyen majd az erő; 

***

Nyitókép és képek: Mandiner/Földházi Árpád

Összesen 820 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Forestjo
2022. július 27. 20:18
Orbán fővezér miről is beszél, amikor putyini rezsim "világos biztonsági igényeiről" beszél? A "NATO-fenyegetés"? Ez szimpla putyini hazugság! Minden őszinte gondolkozó és minden katonai szakértő szerint is! Én nem értem, hogy ha tudjuk hogy minden diktátor a másikra tolja az összes mocskos tettének a felelősségét, akkor itt ez miért nincs elmondva? Miért kell hülyíteni a népet?
Rocktoberi
2022. július 24. 08:28
800 komment. Itt buzog az összes félnótás moslékos troll. Mi sem mutatja jobban, hogy Orbán tényleg jelentéktelen és elszigetelődött.
Rocktoberi
2022. július 24. 08:24
Feri is felvázolta az ellenzék 2030-ig szóló terveit. Elég rövid. Szopás......
Claudius1
2022. július 23. 20:57
Az Európai Bizottság egy hónapos haladékot adott a magyar kormánynak arra, hogy meggyőzően kezelje a jogállamisági problémákat, mert különben azt fogja javasolni a tagállamokat tömörítő Tanácsnak, hogy a 2021-2027-es felzárkóztatási források jelentős részét függesszék fel amellett, hogy a helyreállítási programunk elfogadása is megakadna – árulta el egy magasrangú brüsszeli illetékes pénteken a Reutersnek. Ahogy a névtelen forrás fogalmazott: az arányosság miatt nem az összes kohéziós forrásra vonatkozna a pénzfelfüggesztés, hanem csak egy részére, de Ez súlyos javaslat lesz, nem szimbolikus jellegű. Mindez azt jelentené, hogy ha augusztus közepéig a magyar kormány nem tesz olyan felajánlásokat, illetve észrevételeket írásban az Európai Bizottságnak, amelyeket a brüsszeli testület elfogadhatónak tart és így a jogállamisági eljárást leállítaná, akkor a vita a levelezgetési fázisból továbblép aa szankciók felé haladó fázisba. Ennek során a Bizottság egyrészt bemutatná a tagállamokat tömörítő Tanácsnak a magyarországi jogállamiság helyzetében azokat a problémás területeket, amelyek az EU-pénzek elosztásával kellően szorosan összefüggnek, másrészt erre hivatkozva arányosnak mondott pénzügyi szankciós javaslatot is megfogalmaz a testületnek, amely minősített többséggel dönt majd róla (ez azt jelenti, hogy legalább 15 tagállamnak kell támogatnia, amelyek az uniós összlakosság l Nem akartam már írni, de tessék fideszjobbágyok! Rágódjatok rajta, meg azon, hogy mennyire is kell ez a pénz.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!