Teljes kontrollt akar az Európai Parlament a helyreállítási alap elköltése felett

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén 437 szavazattal, 94 ellenszavazat és 39 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban a képviselők felszólították az Európai Bizottságot, hogy teljesítse a rá háruló feladatot és foglalkozzon hatékonyabban a jogállamiság elveinek megsértőivel.

Az EP üdvözölte, hogy a brüsszeli testület Magyarország esetében alkalmazni kezdte a jogállamisági feltételrendszerhez kapcsolódó eljárást, azonban álláspontja szerint a bizottságnak meg kellene fontolnia, hogy a mechanizmust kivétel nélkül minden olyan tagállamra alkalmazza, amely nem tartja tiszteletben a jogállamiságot.

„Ha a lengyel és a magyar kormány nem teljesíti az uniós források folyósításához szükséges feltételeket, akkor az Európai Bizottságnak ideiglenesen és közvetlenül a helyi önkormányzatokon és civil társadalmi szervezeteken keresztül kellene kezelnie az uniós forrásokat” – javasolták a képviselők, akik hangsúlyozták, az uniós bizottság csak akkor bocsássa a helyreállítási forrásokat Lengyelország rendelkezésére, ha Varsó teljes mértékben végrehajtotta az Európai Unió Bírósága és a strasbourgi székhelyű Európa Tanács felügyelete alatt működő Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) ítéleteit, valamint, ha a lengyel kormány elismerte az uniós jog elsőbbségét.

Noha az EP-képviselők elismerték az Ukrajnával szomszédos tagállamok erőfeszítéseit a háború elől menekülők befogadása terén, kijelentették:

Az állásfoglalás szerint a képviselők továbbá új ellenőrzési rendszert és megelőző intézkedéseket várnak a 2021-2027 közötti időszakra érvényes költségvetési keret 1,8 milliárd eurós forrásai esetében.

Aggodalmukat fejezték ki, hogy a kohéziós alapok fő kedvezményezettjeinek számító tagállamok - közöttük Lengyelország, Magyarország és Bulgária - nem vesznek részt abban az uniós kezdeményezésben, mely a koronavírus-járvány utáni helyreállításra adott források elcsalását hivatott megelőzni, felderíteni és kivizsgálni.

A képviselők arra kérték ezeket a tagállamokat, hogy csatlakozzanak a közös fellépéshez. Az EP-képviselők sajnálatukat fejezték ki amiatt, hogy a 2014 és 2020 között a nyugat-balkáni jogállamisági helyzet javítására szánt 700 millió eurós támogatás nem ért el jelentős hatást az alapvető jogok terén.

A Fidesz EP-csoportja úgy reagált, hogy az elfogadott állásfoglalás jelentéstevője Cseh Katalin, a Momentum Mozgalom EP-képviselője volt, aki súlyos csalási ügyben érintett, ez pedig - mint írták - hitelteleníti az Európai Parlamentet. Deli Andor, a Fidesz EP-képviselője az állásfoglalás kapcsán úgy fogalmazott: a jelentésben a már megszokott ideológia támadásokat láthatjuk Magyarország és Lengyelország ellen.

– közölte, majd úgy folytatta, Magyarország elsőként kötött együttműködési megállapodást az Európai Ügyészséggel, valamint arra, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) ajánlásai alapján megtett vádemelések aránya Magyarországon 67 százalék, ami közel kétszerese az uniós 35 százalékos átlagnak.

Maga az európai főügyész többször is elmondta, hogy kiválóan tudnak együtt dolgozni a magyar hatóságokkal - emelte ki. Szavai szerint az európai parlamenti munkában rendkívül fontos a hiteles, megbízható jelentéstevő szerepe. Ezért elfogadhatatlan, hogy Cseh Katalin úgy foglalkozhat a csalás elleni éves jelentéssel, hogy saját maga is érintett egy az uniós források terhére is elkövetett súlyos csalási ügyben. Ez a tény az eljárást teljesen hiteltelenné teszi, és tovább rombolja az uniós intézményekbe vetett bizalmat – tette hozzá Deli Andor.

Forrás: MTI

Kiemelt kép: Patrick Hertzog/AFP