Becsüljük meg magunkat, senki más nem képviseli az érdekeinket – Csák János Tusványoson

„Azon múlik a siker, a nemzet, az elit, meg tudja különböztetni, mi az, ami állandó, s mi az, ami változó” – mondta Csák János a 31. Tusványoson. Az innovációs és technológiai miniszter példaként felidézte: az első Tusványoson nem volt mobil, de az akkori értékeink nem változtak. „Mi az, ami örök? Az az emberkép, az imago dei, az Isten képére való teremtettség, ha ebben nem hiszünk, nincs különbség az ember és az állat között” – fogalmazott a miniszter.

– tette hozzá.

Mint Csák János fogalmazott, „a magyarokat a végtelen szabadságszeretet jellemzi, nagyjainkat mindig ez jellemezte. Ehhez földhöz ragadt, realista módon kell a világot értelmezni, ha illúziókat kergetünk, elveszünk. A tényeket tudnunk kell, ez a túlélésünk kulcsa – ezért tartozik össze a kultúra és az innováció. Ami a leleményesség”.

A miniszter szerint mindebből az is következik, hogy nagyon meg kell becsülni az emberi méltóságot. „Egyeseket a woke-ideológiai mentén »törölnének el«, ez nem férhet bele. A kultúra az, ahogy egymással viselkedünk. Tartoznunk kell valahová, aki a szomszédjával nem törődik, az emberiséggel sem tud” – fogalmazott.

Ugyancsak lényeges kérdés Csák János szerint, hogyan biztosítjuk a békét és a biztonságot. Az anyagiasság normális szintje a gondoskodás képessége, a szeretteinkről való törődés, az állam szerepe, hogy ezt biztosítsa számunkra. Az állam sosem teremt nemzetet, hanem integrálja azt.

– hangsúlyozta.

Böszörményi-Nagy Gergely a Brain Bar jövőfesztivál alapítója, a MoMe kuratóriumának elnöke arról beszélt, amikor 1969-ben az embert felszállt a Holdra, azt százezerszer kisebb kapacitású számítógép segítségével tudta megvalósítani, mint egy mai iPhone. „Ma pedig olyan hírek jelennek meg a technológiai rovatokban, minthogy végre bevezette az Apple is a terhes férfi emojit vagy hogy a virtuális térben megerőszakoltak egy nőt. Valami nem stimmel a hetvenes évek óta az iparággal, valami félrement. Miért? Mert unatkozunk, az adott pillanatról szólnak a fejlesztések, a jövőről való gondolat valójában nem divat, a legtöbb pénz, innováció a szórakoztatóiparba megy. Kivételek persze vannak, talán ilyen a CERN” – húzta alá.

– magyarázta. Az internet eredetileg katonai és tudományos projekt volt, de Mark Zuckerberg rombolja és roncsolja már a kultúránkat. Egyenlőségjelet tesz a szemét és a kiválóság közé. Nincs negyedik ipari forradalom. Ez a kontextus.

Böszörményi úgy látja, a 2020-as évek sokrétű válság évtizede, azon kell gondolkodni, mi lesz a magyar történet. A globalizáció vertikális időszaka jön, nem baj, hogy csökken az összetettség, a részleges befelé fordulás lehetőség is egyben. Az önrendelkezés nem absztrakt ideológia csupán. Izrael és Észtország például az ilyen célokat segítő technológiákban erősek. Példa: vízgazdálkodás, élelmiszer-feldolgozás. 

„Hazugság volt az állam leépítésének és a nagyvállalatok adója csökkentésének ideológiája, az innovációt nem végzik el az utóbbiak. A Google még mindig nem kezd semmit az irdatlan profitja 95 százalékával nem kezd semmi, a bevételének java pedig még mindig a keresőmotorjából” – fogalmazott.

– jegyezte meg.

Káel Csaba, a MüPa vezérigazgatója szerint a kulturális ágazatban jól állunk, az intézményrendszer gyönyörűen fejlődik. Az elmúlt tíz évben világraszóló teljesítményről beszélhetünk. Vannak hőseink, akiket be kell mutatni, a jövő lehetősége saját kincseinkből meríteni, úgy, hogy az lehetőség szerint gazdaságos is legyen, például a mozgókép ágazatban. 

Székely István, az RMDSZ ügyvezetője alelnöke és Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnöke az erdélyi magyarság megmaradásának lehetőségeiről beszélt.

Nyitókép: Földházi Árpád