Mit szól az extraprofithoz Hernádi Zsolt? Mire vevő ma az európai filmpiac a magyaroktól? Miért maradtak otthon a helybéli kárpátaljai fiatalok? Vétójog és francia választások a friss hetilapban.
Több ország is fellélegezhet, és persze csöndesen néhányan haszonélvezői lesznek annak, amit Magyarország Brüsszelben kiharcolt – mondja Hernádi Zsolt. Az oroszoknak vagy az Európai Uniónak fáj jobban a szankció? Mit szól a különadóhoz? Meddig tartható fenn a benzinársapka? Ezen a héten címlapos nagyinterjút olvashatnak a Mol elnök-vezérigazgatójával.
Aki azt mondja, néhány hónap alatt cseréljük le az ural típusú olajat, annak fogalma sincs a szerves kémiáról”
– fogalmaz interjúnkban.
Vezércikkünket, az Első Karaktert Szalai Zoltán főszerkesztőnk jegyzi arról, miért fontos, hogy a politikában valamennyi klub betartsa az írott és íratlan szabályokat.
Uborkaszezon? Ugyan! Folytatódik a politikai nagyüzem, az előttünk álló hónapokban számos kistelepülésen és nagyvárosban rendeznek időközi önkormányzati választást.
Mi várható, mit jelentenek az eredmények az országos politika kontextusában?
Helyzetképünket Közélet rovatunkban olvashatják.
London után Európa második filmgyártó bázisává nőttük ki magunkat, itt az ideje, hogy mi is bekacsolódjunk nemzetközi produkciókba – mondja Káel Csaba. A magyar mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztossal, a Müpa vezérigazgatójával a napokban induló veszprémi filmes seregszemléről, sikeres kulturális brandjeinkről és az orosz–ukrán háború kulturális vonatkozásairól beszélgettünk.
Galló Béla politológus, a XXI. Század Intézet tudományos főmunkatársa Schmidt Mária Korszakhatáron című könyvét ajánlja a rovatban.
„Egymást megtanulva, egymás érdekeit beszámítva kell közösséget építenünk” – írja véleménycikkében Navracsics Tibor miniszter az európai együttműködés jövőjéről.
Tóth Erik, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatóhelyettese írásában a hamarosan magyarul megjelenő művet, A szentek táborát ajánlja Jean Raspailtől.
Bár sokan elhagyták Kárpátalját, korántsem mindenki; Külhon rovatunkban helybéli fiatalokat kérdeztünk arról, miért maradtak, milyen magyarként létezni most a belső-ukrajnai menekültekkel tömött térségben, milyen a közhangulat, és mit várnak a jövőtől a háború századik napja után.
Talán nincs is nála ismertebb ember a világon: II. Erzsébet az Egyesült Királyság történetének leghosszabb ideje hivatalban lévő uralkodója, a napokban ünnepelték trónra lépésének hetvenedik évfordulóját.
De hogy is áll most a Windsor-ház szénája, és mi a szerepe a monarchiának a mai Nagy-Britanniában? Külföld rovatunkban összeállítást olvashatnak a királynőről és családjáról.
Az elnökválasztás csalódáskeltő eredménye után, íme, teljesül a francia baloldali szavazótábor régi álma: a június 12-én és 19-én megrendezendő nemzetgyűlési választáson közösen indulnak a progresszív pártok. Az esélyeket latogattuk.
„Ugyan sok kérdés továbbra is nyitott az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban, egy dologban biztosak lehetünk: a nemzetközi világrend nem omlott össze az első száz nap alatt” – írja publicisztikájában Szalai Máté, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója.
A májusi uniós csúcs egyszerre szólt az Oroszország elleni hatodik szankciós csomagról és a hazánk által kilátásba helyezett vétóról. Fontos nemzetgazdasági érdekek forogtak kockán, a vétójog pedig minden tagállamot megillet – a fejleményeket mégis méltatlan hisztéria kíséri. Precedens rovatunkban körbejártuk, mit kell tudni erről a politikai eszközről.
„Akárki nyerje is meg a szomszédban zajló küzdelmet, ebben a háborúban Európa veszíteni fog. Az oroszok még nyerhetnek, az ukránok még nyerhetnek, a kínaiak és az amerikaiak is, de mi biztosan nem” – írja publicisztikájában Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója.
Pontosan mi indokolja, hogy a gazdaságpolitika a szokásostól eltérő eszközöket vessen be az egyensúly helyreállítására? Makronóm rovatunkban körbejártuk a kérdést.
A múlt hétvégén két bajnokcsapatunk is a legmagasabb szinten bizonyíthatott: az FTC-Telekom férfi-vízilabdacsapat a BL belgrádi nyolcas döntőjében a harmadik helyet szerezte meg, a Győri Audi ETO KC női kézilabda-együttes pedig a budapesti négyes döntőben a fináléig menetelt, ám ott ismét vereséget szenvedett a norvég Vipers Kristiansandtól. Sport rovatunkban bepillantottunk a kulisszák mögé.
A közösségek belső életét meghatározó irigység máig tabunak számít, pedig az elmúlt évezredek minden sikeres társadalmát ez döntötte be – vallja René Girard történész-irodalmár, akinek könyvét Böszörményi Nagy Gergely ajánlja a könyvajánló sorozatában.
Az avarok és a hunok, valamint a honfoglaló magyarok és a hunok között is kapcsolódási pontokat találtak a legújabb archeogenetikai kutatásokkal, amelynek részleteiről újonnan induló Történelem kisrovatunkban olvashatnak.
Bár sokáig csak a vígjátékokban hittünk, az utóbbi években egyre több magyar alkotó kísérletezik más műfajú mozikkal, nem kis részben a Nemzeti Filmintézet első filmeseknek kiírt Inkubátor programjának köszönhetően. Ennek égisze alatt készült el a már mozikban látható Zanox – Kockázatok és mellékhatások című egész estés munka is – a főszereplő Bálint Előddel Élet rovatunkban beszélgettünk.
A Csoóri Sándor népművészeti fesztiválról Diószegi László történész-koreográfust, a Csoóri Sándor-program tanácsadó testületének tagját kérdeztük. A rovatban a most startoló veszprémi mozgóképszemlét ajánljuk, a tárcát Csender Levente írta.
A lapot záró Utolsó figyelmeztetés rovatban Névai Gábor emlékezik a múlt héten elhunyt Moldova Györgyre.
A szuverenitásunk, a kultúránk, a nemzetállami hatásköreink megvédése az európai jobboldal pártjainak közös érdeke – mondja Harald Vilimsky, az Osztrák Szabadságpárt európai parlamenti képviselője.
Ebből legfeljebb ellenzékváltás lesz, ha egyáltalán. Kacsoh Dániel írása.
Oroszországnak ki kell vonulnia a megszállt területekről, és mindent meg kell tennünk azért, hogy Ukrajna a nyugati országok családjában maradjon – mondja Mateusz Morawiecki. A volt lengyel kormányfő az orosz–ukrán háború mellett uniós zsarolásról és a júniusi EP-választás tétjéről is beszélt exkluzív interjúnkban.
A Tett és Védelem Alapítvány feljelentés tesz az ügyben.
A lengyel miniszterelnök kritizálta lapunkat, amire Szalai Zoltán lapigazgató reagált.
Donald Tusk szövetségesei nem hagyják, hogy összezavarják narratívájukat a tények.
Igen árulkodó, hogy a hetven éves Ikarus 30 fényezése az előkészületekkel együtt több mint két és fél hónapig tartott.
