Basa Márton, az MCC Klímapolitikai Intézet kutatójának írása.
Friedrich Merz német jogász, politikus, a kereszténydemokrata CDU (Christlich Demokratische Union Deutschlands) párt alig egy hónapja magválasztott elnöke. Érkezése egyesek szerint új irányt hozhat a német kereszténydemokraták klímapolitikájában. Merz MCC Press kiadásában megjelenő legújabb könyve az Új idők – Új felelősség segíthet megválaszolni a kérdést, hogy vajon tényleg számíthatunk-e erre a megújulásra, és ha igen, akkor milyen megújulás is lehet ez.
Merz nagy visszatérő típus: 2002-ben elhagyta a CDU/CSU frakcióvezetői tisztségét és multinacionális cégeknek adott jogi tanácsot, és most újra a német politika csúcsán jelent meg. Merz politikusként tisztában van az állampolgári elvárásokkal, tanácsadóként pedig a nagyvállalatok magatartását is jól ismeri. Talán ez a kettősség is hozzájárult ahhoz, hogy Merz a klímapolitika terén az egyensúlyi állapotot keresi. Nem hisz az azonnali radikális változtatások politikájában, a gyakorlatias, életszerű megoldásokat kutat.
Friedrich Merz Új idők – Új felelősség c. műve azon problémák és lehetőségek halmazát elemzi, melyekkel a világ és elsősorban Németország szembenéz a következő évtized folyamán.
A könyv fő fókusza nem a klímapolitika: „Tartozunk azzal a fiatal nemzedéknek, hogy fellépjünk a fenntartható politika érdekében, és messze nem csak a környezetvédelem terén.” A szerző mégis egy egész fejezetet szentel ennek a területnek és a klímaügyekhez nem közvetlenül kapcsolódó fejezetekben is szót ejt róla.
A klímavédelem története és általános kihívásai
Az Új idők – Új felelősség elemzését a klíma- és környezetvédelemre és a fenntarthatóságra kihegyezve végezte el a Klímapolitikai Intézet. Merz megállapítja, hogy a környezet védelme - akár a gazdasági növekedés ütemének rovására - korán megjelent Németországban a világ többi részéhez képest, és ezt épp a gyors gazdasági növekedés okozta környezetterhelés váltotta ki: „A német közgazdaság második világháború utáni gyors növekedésekor senki sem érezte problémásnak a vízfogyasztás, illetve a levegő-, talaj- és vízszennyezés mértékét. „Füstöljenek a gyárkémények!” – mondta Ludwig Erhard az embereknek, a lakosság pedig panaszkodás nélkül elfogadta a következményeket, mert a bevételi oldalon a „gazdasági csoda”, a kilábalás a háború utáni időszak szegénységéből és a szerény jólét állt.” Az 1960-as években kezdődő „Legyen újra kék az ég a Ruhr-vidék fölött!” kezdeményezés a szerző véleménye szerint olyan jogalkotási folyamatokat eredményezett, melyek jelentősen javították a környezet állapotát napjainkban Németországban.