„Szeretném kifejezni mélységes sajnálatomat a múlt sebei, a gyarmati időszak során tapasztalt szenvedések és megaláztatások miatt”, fogalmazott Fülöp.
Első belga uralkodóként mélységes sajnálatát fejezte ki Fülöp belga király a gyarmati időkben, II. Lipót uralkodása alatt elkövetett erőszakos és kegyetlen cselekedetek miatt Félix Tshisekedinek, a korábbi belga gyarmat, a mai Kongói Demokratikus Köztársaság elnökének az ország függetlenné válásának 60 évfordulója alkalmából írt levelében kedden. Korábban belga uralkodó még nem nézett ilyen módon szembe az ország gyarmatosító múltjával.
„Szeretném kifejezni mélységes sajnálatomat a múlt sebei, a gyarmati időszak során tapasztalt szenvedések és megaláztatások miatt” – fogalmazott Fülöp, aki levelében azt írta: elítéli és sajnálja a helyi lakosság ellen elkövetett erőszakot. Kijelentette, a gyarmatosítás és az azt követő gyarmati időszak a belga történelem fájdalmas fejezete, amely azóta is súlyosan hat a kollektív emlékezetre. Hosszú távú következménye a társadalomban ébredt és ma is tapasztalható hátrányos megkülönböztetés, amelynek minden formája ellen folytatni fogja a küzdelmet.
A belga sajtó által idézett levelében a belga uralkodó kiemelte, hogy a Kongói DK függetlenné válásának 60. évfordulója alkalmat ad a két ország mélyen gyökerező barátságának megújítására.
„A kapcsolatok további erősítése és a még gyümölcsözőbb barátság kialakítása érdekében képesnek kell lennünk arra, hogy igaz módon és higgadtan tudjunk beszélni a hosszú közös történelemről” – mondta. Kijelentette, hogy a globális kihívások együttműködést és kölcsönös tiszteletet követelnek. Az emberi méltóságért és a fenntartható fejlődésért folytatott küzdelem erőinek egyesítését igényli mindkét ország, és mindkét kontinens részéről úgy az afrikaiak, mint az európaiak érdekében – tette hozzá.
Az 1865 és 1909 között uralkodó II. Lipót az 1870-es évek közepétől nagy érdeklődéssel fordult az afrikai földrajzi felfedezések felé. Henry Morton Stanley segítségével 1879-1884 között személyes birodalmat épített ki a Kongó folyó vidékén, 2,4 millió négyzetkilométer területet szerzett meg Közép-Afrikában. Miután a belga parlament nem támogatta törekvéseit, a nagyhatalmakkal a berlini konferencián (1884-85) az akkor létrehozott Kongói Szabad Állam uralkodójának ismertette el magát, a terület két évtizedig a király személyes tulajdonát képezte. Nem járt Kongóban, de ügynökei olyan kegyetlenül bántak a helyiekkel, hogy 1908-ban a belga kormány átvette tőle a gyarmat igazgatását. Aki nem teljesítette a gumitermelési kvótákat, annak halál járt, és rengeteg gyerek végtagját vágták le emiatt, ami a gyarmatosítók kegyetlenségének jelképévé vált. Lipót huszonnégy éves uralkodása alatt becslések szerint 10-15 millió kongói vesztette életét. A terület 1960. július 1-jén vált független országgá.
(MTI)
Elegük van a nyitott határokból és a korlátlan bevándorlásból, de most kell nagyon észnél lenni, hogy közel a jobboldali áttörés – mondta lapunknak az egyre népszerűbb Flamand Érdek párt vezetője.
A liberális politikus szerint „a holnap nem a nemzetállamoké, hanem a birodalmaké”.
Időről időre felbukkan a belga hadsereg a hírekben, és egyszer sem pozitív értelemben. A lőszerhiány például már olyan aggasztó méreteket öltött, ami az ország védelmi képességeit a nulla felé közelíti.
Sokat várnak a magyar EU-elnökségtől Brüsszelben.
Amikor az engedélyezés árulkodóbb, mint a betiltás volt – Brüsszel a NatCon konferencia kapcsán szépen bemutatta, mit gondol azoknak az alapvető emberi jogairól, akik el mernek térni a balliberális fősodortól.
Az MCC Brussels vezetője szerint a szólásszabadság már egyáltalán nem fontos a baloldali politikusoknak.
A biztonságpolitikai szakértő ezúttal sem kertelt, szerinte Ukrajna nem győzhet, a világháború küszöbén állunk, a békekonferenciák pedig csak arra jók, hogy mindenki jókat egyen-igyon.
A szuverenitásunk, a kultúránk, a nemzetállami hatásköreink megvédése az európai jobboldal pártjainak közös érdeke – mondja Harald Vilimsky, az Osztrák Szabadságpárt európai parlamenti képviselője.
