Magyar Levente: Közép-Európa annál erősebb, minél több tagja van

2020. február 27. 20:50

Mindig is a nyugat-balkán térség volt Magyarország gazdasági hátországa – fogalmazott a a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára.

2020. február 27. 20:50

Magyarország számára biztonságpolitikai, migrációs és gazdasági szempontból is fontos az Európai Unió nyugat-balkáni bővítése, az EU-nak pedig jól felfogott, pragmatikus érdeke a folyamat – jelentette ki a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) parlamenti államtitkára csütörtökön Budapesten. Magyar Levente a Külügyi és Külgazdasági Intézet által rendezett konferencián úgy fogalmazott: „közelebb vagyunk ahhoz, hogy nagyot lépjünk előre az integrációban, mint bármikor”.

Közölte: Magyarországnak biztonsági szempontból fontos a nyugat-balkáni bővítés, mert „egyszer és mindenkorra békét szeretnénk” a térségben, ennek egyetlen hossz távú záloga, ha ezek az országok az EU részévé válnak. Hozzátette: a bővítés a migráció kérdése miatt is fontos, mivel a nyugat-balkáni országokban a legnagyobb a migrációs nyomás, „akiket ők nem állítanak meg, azokat nekünk kell”.

A gazdasági okokra kitérve az államtitkár felidézte, hogy mindig is a nyugat-balkán térség volt „Magyarország gazdasági hátországa”. A közép-európai építkezés szempontjából is szükségesnek nevezte az integrációs folyamatot, kiemelve, hogy Közép-Európa „annál erősebb, minél több tagja van”. Magyar Levente megjegyezte: ezen országoknak történelmi joga van arra, hogy a V4-ekhez csatlakozzanak.

Az államtitkár jelezte: meggyőződésük, hogy EU jól megfontolt, pragmatikus érdeke a Nyugat-Balkán befogadása, mert a térség demográfiai helyzete „nagyságrendekkel jobb”, mint a jelenlegi uniós országoké, és hatalmas gazdasági potenciál jellemzi. Magyar Levente egyúttal leszögezte, Magyarország számára elfogadhatatlan, ha Szerbia és Montenegró nem lesz az EU tagja 2025-ig. Hozzátette: nem elfogadható Észak-Macedónia és Albánia hitegetése sem, továbbá a „két legtörékenyebb ország”, Bosznia-Hercegovina és Koszovó tekintetében érdemi lépéseknek kell történniük.

Gordan Grlic Radman horvát külügyminiszter, egykori magyarországi nagykövet kiemelte, hogy az unió bővítése a horvát EU-elnökség egyik prioritása. Fő törekvésüknek nevezte, hogy márciusban újra megnyissák a csatlakozási tárgyalásokat Albániával és Észak-Macedóniával. A miniszter hitet tett amellett, hogy az unió bővítése előnyös, ugyanis politikailag és gazdaságilag megszilárdíthatja az EU-t, „aminek mindenki a nyertese lesz”. Gordan Grlic Radman szólt arról is, hogy az EU-nak teljesítenie kell a nyugat-balkáni országoknak tett ígéreteit, az érintett államoknak pedig folytatniuk kell a reformokat.

Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság bővítésért felelős tagja azt hangoztatta, hogy az EU nem élhet a Nyugat-Balkán nélkül, ahogy ezek az országok sem élhetnek az unió nélkül. Álláspontja szerint az EU részéről fontos politikai üzenetet jelentene, ha felajánlanák nekik a teljes uniós tagságot, a nyugat-balkáni országoknak ezért minden koppenhágai kritériumot maradéktalanul teljesíteniük kell. Hangsúlyozta, az EU-nak prioritásként kell kezelnie bővítést, annak vitáiba pedig jobban be kell vonni a régió országait. Dinamizálni és kiszámíthatóbbá kell tenni a bővítési folyamatot, és minden ország számára meg kell határozni, hogy mit vár el tőlük az unió – közölte.

(MTI)

Összesen 12 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Óbor Dezső
2020. február 28. 12:34
Minden tiszteletem a külügynek, nagy tudásu fiatal okos hazafik!! Örülök hogy a Miniszterelnök Úr fokozatosan gondoskodik minden területen a képzett, a Nemzetéért mindent megtevő, képzett fiatalok kormányba való beépítéséröl, az (utánpótlásrol)
Akitlosz
2020. február 27. 23:12
"EU jól megfontolt, pragmatikus érdeke a Nyugat-Balkán befogadása, mert a térség demográfiai helyzete "nagyságrendekkel jobb", mint a jelenlegi uniós országoké," Csak nem a demográfiai helyzet számít. Több éhes száj nagyobb szegénységet jelent.
Akitlosz
2020. február 27. 23:10
Akkor Trianonoljuk meg Magyarországot újra, elvégre minél több erre az ország annál erősebb a térség! Valójában éppen fordítva. Akkor lenne erős a térség, ha tengertől tengerig csupán két ország, Lengyelország és Magyarország lenne. Jelenleg könnyű kikerülni a sok apró országot és kijátszani egymás ellen, egyik sem tényező. Az Osztrák-Magyar Monarchia ha létezne Európa második legnagyobb országa lenne Oroszország után. Na az erős lenne. Hiába fog össze 10 hangya, 20 hangya, 30 hangya, akkor sem érnek fel egyetlen elefánttal.
áfonya
2020. február 27. 22:05
Van jogi alapja az NGOk kitiltásának. Azért az még sincs rendben, hogy egyesek alapjogokra hivatkozva a törvények fölé helyezik magukat. Ahogy arról néhány napja mi is beszámoltunk, Soros György beszivárgott az Emberi Jogok Európai Bíróságába (EJEB) a Valeurs actuelles című francia jobboldali véleménymagazin szerint, többek között arra is rávilágítva, hogy 2009 óta 185 olyan ügyet tárgyalt a bíróság, amelyben a hét Soros-kötődésű NGO valamelyike volt a felperes, és 88 esetben azok a bírák is ítélkeztek, akik közvetlen kapcsolatban álltak az érintett NGO-val. Ahogy az említett cikk szerzője, Bastien Lejeune felteszi a kérdést, mi sem teszünk másként: mit tehet Magyarország az ilyen jellegű anomáliákkal szemben, hogyan védekezhet a nemtelen támadásokkal szemben? http://mindenszo.hu/hoppa-ifj-lomniczi-megdobbento-kijelentese-van-jogi-alapja-az-ngo-k-kitiltasanak/
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!