Hogyan készülnek a vezető hatalmak az MI egyre növekvő szerepének kiaknázására a nagyhatalmi vetélkedésben? Ez lesz a 2020-as évek sorsdöntő talánya, hiszen az előttünk álló évek legfontosabb technológiája a mesterséges intelligencia (MI) lesz – a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) új tanulmánya szerint mindenképpen.
A mesterséges intelligencia (MI) elterjedése ugyanazt a pályát követi, mint egykor az internet, aztán a közösségi média terjedése: mindig csak tágul a használati köre és technikai háttere, s ha már megjelent, zsugorodni már sose fog. Éppen ezért aki hamarabb és szélesebb körben hasznosítja, az kerül lépéselőnybe az információgyűjtés, a fejlesztések, a gazdasági befolyás terén – vagy akár majd a nemzetközi politika tematizálásában.
A Külügyi és Külgazdasági Intézet tanulmányának ajánlója három területen látja a MI már jelen lévő hatását. A gazdaság területén a mesterséges intelligencia fejlesztése, illetve annak bevonása a gazdasági folyamatok irányításába módosíthatja a cégek, nemzetgazdaságok piaci pozícióit, ezzel bizonytalanságot okozva a globális piacokon és a munkaerőpiacon is.
A második terület a biztonságpolitika: autonóm fegyvereket,
amely ellenőrizhetetlen fegyverkezési versenyt robbanthatnak be.
A harmadik terület a demokratikus jogokat érő fenyegetések: a mesterséges intelligencia alkalmazásával egyre profibb megfigyelési eszközöket gyártanak, egyre bonyolultabb algoritmusokat dolgoznak ki, így követhetetlenné válnak a választási manipulációk, a magánélethez való jog pedig jelképessé válik.
A mesterséges intelligencia hasznosítása tehát egyre inkább az államok stratégiai erőforrása lesz, „előreláthatóan jelentős szerepe lesz a globális gazdasági és katonai egyensúly átalakulásában”. Ezért nem véletlen, hogy az Egyesült Államok éppen a napokban korlátozta az MI-technológiák exportját, különösen a nagy vetélytársak, Oroszország és Kína számára.
amerikai adatok szerint idén csupán ezen szektor fejlesztéseire 70 milliárd dollárt szánnak – írja a tanulmány egyik szerzője, Négyesi Imre. A NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar tanszékvezető docense szerint Amerika „jelenleg vesztésre áll ebben a harcban”, pedig a Pentagon értékelése szerint a mesterséges intelligencia használata nélkül nehéz lesz a jövőben fenntartani a békét és a stabilitást.
A Külügyi és Külgazdasági Intézet időszaki kiadványa, a KKI 4:1 friss számában Salát Gergely sinológus megerősítette a Kínára vonatkozó kijelentéseket: a kínai Államtanács 2017 nyarán kiadta a jelszót, mely tervet azóta feszesen követnek a kínai fejlesztések, miszerint a húszas évek végére Kínának a mesterséges intelligencia területén világelsővé kell válnia. És erre minden esélye meg is van – szögezi le a PPKE BTK docense –, ugyanis
és a feltörekvő kínai digitális iparban dolgozó szürkeállomány is adott hozzá.
Ez már az MI-fejlesztések negyedik-ötödik hulláma az ötvenes évek óta, a fejlesztések motorja az adatgyűjtés – írja összefoglalójában a harmadik szerző, Gulyás László. Az EIT Digital igazgatója szerint három tényező van az MI-piacon: Amerika, Kína és Európa. Az Egyesült Államok az amerikai nagyvállalatok révén, az állam pedig a hadiipari és titkosszolgálati megrendelésein keresztül. Kína szintén belső piacon megnőtt, nemzetközi porondra kilépett vállalatok révén, illetve saját fejlesztésű technológiák (pl. arcfelismerő program) okán van jelen.
A harmadik erő Európa, amely lépéshátrányban van az előző kettőhöz képest. Bár az EU-nak van saját MI-stratégiája, a tagállami részérdekek miatt töredezett piac. Ugyanakkor a szektor etikai, jogi szabályozásában előbbre tart, mint Amerika vagy Kína.
Oroszországnak is van tavaly ősze óta saját MI-stratégiája, nem meglepő módon
– írja a negyedik szerző, a tanulmány szerkesztője, llyash György. A KKI kutatója szerint az orosz fejlesztésű MI-technológiák egy részét már letesztelték a közösségi média felületein és a szíriai harcok során.
fotók: KKI, nacle.org, future-customer.com
A gazdaság átalakulása egyfelől a munkaerőpiac felfordulásával, másfelől a csúcstechnológia, a telekommunikáció, a gyógyszeripar, az oktatás és a bankszektor termelékenységének javulásával jár.
Egy algoritmus meglehetősen nagy pontossággal lőtte be a személyek ideológiai nézeteit.
Az EP-képviselők felvennék a deepfake és a mesterséges intelligencia elleni harcot.
Júniusban ül össze a G7. Ott lesz a katolikus egyházfő is.
Jó eséllyel úgy vélné, túl sok minden nem változott, csak kevesebb helyen lehet sétálni, és több helyen biliárdozni.
Kell-e félnünk a mesterséges intelligenciától? Mi, emberek rendelkezünk-e felette? Elveheti-e a munkánkat? Milyen etikai kérdések merülnek fel az MI kapcsán? – szakértőt kérdeztünk.
Hornung Ágnes arról is beszélt, hogy „a csok plusznak a családok támogatásán túl komoly gazdaságélénkítő hatásai is vannak”.
