Modern kori történelmünk talán legfelemelőbb eseménysorozata, az 1956-os forradalom és szabadságharc tizenhárom napja egyike a közérdeklődésünkre leginkább számot tartó és történetíróink által legtöbbet kutatott témáknak. Ennek fényében azt hihetnénk, hogy a kérdéskörről szinte lehetetlenség újat mondani, azonban Gulyás Martin történésznek, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Levéltár munkatársának nemrégiben megjelent, „Szocializmust akarunk, de magyar úton” című könyve bizonyítja, hogy mindez koránt sincs így.
A miniszterelnököt kérdeztük a Robert Fico elleni merényletről, az európai hadsereg gondolatáról, a magyar–kínai kapcsolatokról, Ursula von der Leyen újrázási esélyeiről, a NATO-főtitkár lehetséges személyéről és a közelgő foci-Eb-ről is.
Félrekezelt járvány, korrupciós botrányok és háborúpárti retorika – nagyjából így foglalható össze a mandátuma lejártához közeledő Von der Leyen-bizottság működése. Milyen mérleget lehet vonni a korábbi testületek munkájából, és egy következő bizottság visszatérhet-e az eredeti funkciójához?