Minden civilizációban próféták, nomádok, hősök és művészek generációi követik egymást. Ez a négy fordulat alkotja a növekedés, az érlelődés, a káosz és az újjászületés történelmi ritmusát. Amerika 2025 körül léphet következő ciklusába – jósolta az 1990-es évek egyik legnagyobb hatású könyve, s az elmélet azóta csak izgalmasabb lett.
2022. november 23. 14:21
p
3
0
0
Mentés
„Az erős férfiak jólétet hoznak, a jólét gyenge férfiakat teremt, a gyenge férfiak nehéz időket hoznak, a nehéz idők erős férfiakat teremtenek.” Konzervatív körökben ismert és kedvelt az erre a mondatra épülő, az ókori Európa híres civilizációinak felemelkedését és bukását bemutató festményekkel illusztrált internetes mém. A történelmi ciklusoknak ez a megkapó elmélete egy 1996-os amerikai botránykönyv, a The Fourth Turning (a negyedik fordulat) téziseire épül. Mit tudhatunk erről a korszakos munkáról, és lehet-e időszerűsége a 2020-as években?
A kötet alapja William Strauss drámaíró és Neil Howe demográfus közös invenciója, a generációs elmélet. A szokatlan páros szerint a civilizációk története ciklusokra oszlik, amelyek mindig ugyanazt a mintázatot követik. Minden ciklus egy generációt tesz ki, s az egyes generációkon belül négy korszak követi egymást: a próféták, a nomádok, a hősök és a művészek ideje. Mindannyian számíthatunk tehát arra, hogy életünk során megtapasztaljuk az egyes fordulókat. Az első időszak a magabiztos építkezésé, amikor a régi elsöprése után új rend születik. Ezután a spirituális kibontakozás, a lázadás következik a már kialakult rend ellen. Ezt az individualizmus megerősödése, a nyugtalanság, majd az intézményrendszer felbomlása követi. Végül – ez a negyedik fordulat – elérkezünk a válsághoz, ami a történelem következő korszakának kapuja. A négy fordulat együttesen alkotja a növekedés, az érlelődés, az entrópia és az újjászületés történelmi ritmusát.
Oroszországnak ki kell vonulnia a megszállt területekről, és mindent meg kell tennünk azért, hogy Ukrajna a nyugati országok családjában maradjon – mondja Mateusz Morawiecki. A volt lengyel kormányfő az orosz–ukrán háború mellett uniós zsarolásról és a júniusi EP-választás tétjéről is beszélt exkluzív interjúnkban.
Az elmúlt évtizedben a gazdasági integrációt célzó együttműködésből egy a tagállamait ideológiai alapon szankcionáló, saját hatásköreit a végletekig bővíteni kívánó intézményrendszer alakult ki.
Az utóbbi hetekben több városban és budapesti kerületben összekapott az önkormányzati jelölteken az ellenzék, és nem jött jól neki Magyar Péterék megjelenése sem. Helyzetképünk a baloldal választási előkészületeiről.