„A jobboldalnak egységesnek kell lennie” – Andrés Pastrana a Mandinernek

Maráczi Tamás interjúja a Mandiner hetilapban

Milyen ügyekről tárgyalt Budapesten a CDI elnökeként az alelnök Orbán Viktorral?

Három hónappal ezelőtt Madridban a NATO-csúcs előtt találkoztunk, és ahogy ott, most itt is a szervezetünk jövőjéről beszélgettünk elsősorban. Ezenkívül a migráció ügye is terítéken volt – ez minket, dél-amerikaiakat is érint: a hazámban például kétmillió venezuelai bevándorló tartózkodik. Aztán szó volt természetesen az ukrajnai háborúról, és szerettem volna megtudni azt is, mi történik mostanság az európai politikában.

elemeztük, hogy miért fordul a lakosság a baloldali populizmus, a baloldali pártok felé. Informális megbeszélést folytattunk, és találkoztam a Fidesz vezetőivel, ezenkívül előadásokat tartottam, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen pedig az intézmény tiszteletbeli polgárává választottak.

Mi a CDI jelentősége a nemzetközi politikában?

Ez a világ legnagyobb politikai szervezete, 83 országból 109 párt a tagja. 1999-ben Kereszténydemokrata Internacionáléról Centrista Demokrata Internacionálévá változtattuk a nevünket, mert egyre több nem keresztény jobboldali párt is csatlakozott hozzánk. A pártok azonban ugyanazokat az alapvető konzervatív értékeket tartják fontosnak, mint az eredeti kereszténydemokrata szövetség. A nagy jövőbeli célunk az, hogy minél több fiatalt bevonjunk a politika világába.

az előkészítése el is kezdődött.

Ez milyen intézmény lenne?

Még alakulóban van, de egyfajta vezetőképző akadémia lenne. Be kell vonzanunk a fiatalokat, és képeznünk kell őket, hogy a jövő vezetői lehessenek. Kolumbiában a fiatalok messze elkerülik a politikát – ahhoz, hogy megint vonzóvá váljon, a pártoknak meg kell újulniuk, közelebb kell kerülniük az átlagemberek világához.

Hol lenne az intézmény székhelye?

Orbán Viktor vetette fel az ötletet, és Budapestet ajánlotta az intézmény központjául. De Latin-Amerikában szintén szükség lenne egy ilyen intézményre, ahogy sok más CDI-tagállamban Ázsiában, Afrikában és Európában is. A CDI-nek egyébként van egy saját ifjúsági szervezete is, azt is meg szeretnénk erősíteni. Az is a tervek közt szerepel, hogy jövő év elején végre elkezdje munkáját a női tagozat.

Mi indokolja az intézményalapítás körüli sietséget? Úgy érzékelik, hogy a baloldal előrébb jár az infrastruktúrái kiépítésében?

Mindenképpen. 1990-ben brazil és kubai vezetéssel a latin-amerikai baloldali pártok létrehozták nagy ernyőszervezetüket, a São Paulo-i Fórumot, amely egységes állásfoglalásokat ad ki, egységesen lép fel a nagy társadalmi-gazdasági kérdésekben. Ennek nagy szerepe volt abban, hogy a dél- amerikai országokban az 1990–2000-es években baloldali fordulat következett be, sok baloldali párt került kormányra.

Lula és Rouseff brazil vagy Kirchner argentin elnököt el is ítélték emiatt. És szinte minden esetben az egekbe emelkedtek a fogyasztói árak, a társadalom pedig elszegényedett a kormányzásuk alatt. Mégis győznek, ennek pedig az az oka, hogy a jobboldali, centrista pártok megosztottak, sokszor külön indulnak a választáson. A baloldali pártok így 20-30 százalékos támogatottsággal tudnak nyerni. Tehát nem azért, mert a jövőképük, az értékrendjük bírja a társadalmak többségének támogatását, hanem mert jól jönnek ki a választási matematikából. Így vannak most is hatalmon erős baloldali vezetők: Alberto Fernández Argentínában, Gabriel Boric Chilében, Gustavo Petro Kolumbiában vagy Andrés Manuel López Obrador Mexikóban.

A negyedik egymást követő ciklusban kormányzó Orbán-kabinet politikájában mit tart a legfontosabbnak?

Mint kívülállónak

A koronavírus- járvány után itt van a nyakunkon az energiaválság, hiány van energiahordozókból, elszabadult az infláció, minden ország súlyos problémákkal küzd, Magyarországon mégis folyamatos a kormány szociális befektetése – ez lényeges. A középosztály megerősítése rendkívül fontos, ezt kellene nekünk is tennünk Latin-Amerikában. Ám a recesszió küszöbén a válság legveszélyeztetettebb rétege a szegények lesznek, rájuk kiemelten figyelnie kell az államnak. A magyar gazdasági adatok kiemelkedők, ami egyértelműen az Orbán-kormány érdeme. Jól kell kormányozni, és akkor az emberek újraválasztanak – ez a titok, ezt kell megérteniük a dél-amerikai politikusoknak. A Fidesz azért rendelkezik tizenkét éve kétharmados többséggel, mert az emberek úgy érzik, hogy jól kormányoz.

A CDI európai szárnya az Európai Néppárt (EPP), ahonnan a Fidesz kilépett. Ez nem okoz problémát az együtt­működésben?

Nem okoz fennakadást. Tisztában vagyunk vele, hogy az EPP és a Fidesz között konfliktus van, de a felek tudják kezelni a CDI keretein belül.

Előbb említette, hogy a CDI 1999-ben lecserélte nevében a Kereszténydemokrata szót a Centrista Demokrata szó­kapcsolatra. Lényegében hasonlóan járt el az EPP is: bement a centrumba. A Fidesz pedig a jobboldali populizmus felé. Ellentétes mozgások.

Igen és nem. Nézze, a CDI tömöríti a világ jobboldali és centrumpártjait. A közelmúltban a szervezetünk keresztény­demokrata tömb volt, a múlt század utolsó harmadában a kereszténydemokrácia nagyon fontos szerepet játszott a politikában, de az utóbbi időben már nem akkora a súlya. A CDI az 1990-es években szembesült azzal, hogy ha egy jobboldali párt nem rendelkezik kereszténydemokrata gyökerekkel, nem csatlakozhat a szervezetünkhöz – ezért döntöttünk úgy, hogy megváltoztatjuk a nevét, és ezzel kiterjesztjük a szövetséget a nem keresztény gyökerű konzervatív pártokra is. A kétosztatú politikai rendszerű országokban van egy liberális-baloldali és egy konzervatív-jobboldali tömb, így

Az utóbbi harminc évben sikerült egy széles körű, nagy pártcsaládot létrehoznunk. Vannak benne kereszténydemokrata, jobboldali és konzervatív pártok, vitáink is lehetnek egymással – ahogy az EPP és a Fidesz között van is –, de az értékrendünk azonos.

A gyökerek, az alapértékek tehát a kereszténység és a demokratikus eszme. 2022-re mi maradt ezekből az alapértékekből, ha a CDI a nevében már elmozdult onnan?

Minden. A család, a haza, a demokratikus berendezkedés, a jogállamiság, a hagyományos intézmények, a bírósági rendszer ereje – ezek mind fontosak nekünk,

Elég erősek a kereszténydemokrata értékek a 21. század elején ahhoz, hogy ellensúlyozzák a posztliberális korszellemet?

Egészen biztos vagyok benne. A politika szintjén nézve: a baloldal hatása azért ilyen nagy, mert a jobboldali erők megosztottak. A társadalom többsége ugyanis nem vevő a baloldali értékekre, világképre, a szocialista eszmék nem rezonálnak a többség lelkében. Nézze meg, mi történt Magyarországon: az összes baloldali párt együtt indult Orbán ellen a választáson, mégis ő győzött. A dél-amerikai országokban is nagyobb társadalmi támogatottsága van a jobboldalnak, de a választásokon a jobboldali pártok külön indulnak, így megosztva a társadalmi többségük nem eredményez választási többséget. Ha kétfordulósak lennének a választások, akkor sokkal nagyobb esélyük lenne a győzelemre, a második fordulóban ugyanis a jobboldali jelölt bevonzaná az összes szétforgácsolt voksot, és így érvényesülne a többségük. A brazil elnök­választás most jó példa erre: rövidesen kiderül, hogy az első forduló baloldali győzelméből lesz-e második fordulós győzelem is, vagy fordít Bolsonaro. Nagyon reméljük, hogy fordít.

Orbán az olaszokkal, a lengyelekkel és másokkal elkezdett egy új jobb­oldali erőközpontot építeni az európai politikában az EPP-n kívül. A CDI hol áll ebben a folyamatban?

Az EPP-vel és a Fidesszel ezt majd megvitatjuk a CDI keretein belül. Panamában lesz egy konferenciánk, minden felet meghívtunk oda. Először magunk között kell megvitatnunk, hogy milyen irányt vegyen a jobboldal a közeljövőben. Nekünk – a baloldallal ellentétben – nincs egységes intézményi struktúránk, nincsenek közös álláspontjaink, közös hivatalos dokumentumaink. Mondok egy példát: több baloldali párt a saját hazájában felveti a marihuána legalizálását. Mi erre a CDI válasza? Semmi. Egyéni pártreakciók, állásfoglalások születnek, de egy nagy, egységes pártszövetségi állásfoglalás nem. Állandó lépéshátrányban vagyunk.

Most viszont az a helyzet, hogy az Európai Néppárt és a konzervatívok vitáznak – emiatt is szükséges, hogy legyenek közös intézményeink, közös platformjaink az egység kialakítására.

A CDI képes lehet ernyőszervezetként katalizálni a közeledést, az egységes álláspontok kialakítását?

Kellene egy szándéknyilatkozat arról, hogy az alapvető társadalmi és gazdasági kérdésekben közösen, egy platformon állva mit gondolunk. A CDI képes lehet ernyőszervezetként összefogni a jobboldali pártokat, ezért a megerősítése fontos feladat most. Egységesnek kell lennünk, hogy ellenpólusát tudjuk alkotni a baloldali populizmusnak, amely mindenhol polarizálja a társadalmakat.

Nyitókép és fotó: Ficsor Márton