Az Európai Unió átlépett egy határt, amikor kiterjesztette az Oroszország elleni szankciókat egyes energiahordozókra. Kinek fájnak jobban az intézkedések? Milyen következményei lehetnek az európai gazdaságra és azon belül Magyarországra? Elemzésünk.
2022. augusztus 13. 21:01
p
65
19
3
Mentés
Kohán Mátyás ésPálfy Dániel Ábel írása a Mandiner hetilapban.
Az Európai Unió a Krím 2014-es orosz annexiója után egy sor gazdasági szankciót vetett ki, amivel gyakorlatilag egy évtized nagyobbik felére stagnálásba, olykor recesszióba tudta taszítani Oroszországot. Így kézenfekvőnek tűnt, hogy a február 24-én Ukrajna ellen indult katonai agresszióra szintén a szankciókon keresztül adja meg a választ. Brüsszel vérszemet is kapott.
Büntetéshegyek
Hét plusz egy szankciós csomagot hoztak a háború kezdete óta. A „nulladik körben”, már a kelet-ukrajnai szakadár népköztársaságok orosz elismerése után, február 23-án szankciókat kapott a nyakába számos orosz politikus és pénzintézet. A háború kitörésének napján vízumkorlátozások, további pénzintézetekkel szembeni büntetőintézkedések, illetve a kettős felhasználású termékek Oroszországba való exportjának tilalma következett. A másnapi második csomagban személyi szankciókat hoztak Vlagyimir Putyin elnök, Szergej Lavrov külügyminiszter és számos képviselő ellen, a február 28-ai harmadik csomagban az orosz központi bank volt soron, valamint az uniós légtér orosz repülők előtti lezárása, az RT hírcsatorna és a Sputnik hírügynökség betiltása, továbbá hét orosz bank SWIFT rendszerből való kizárása következett. Március 14-én, a negyedik csomagban betiltották az új oroszországi energetikai befektetéseket, illetve bizonyos orosz állami cégekkel lebonyolítandó pénzügyi tranzakciókat is.
Az orosz szén importjának betiltását tartalmazó ötödik szankciós csomag óta az energia is szabad préda”
A Mathias Corvinus Collegium eseményén a szakértők felvázolták Magyarország 20 évvel ezelőtti EU-csatlakozásának előnyeit, hátrányait, jövőképét, valamint elemezték a keleti nyitás stratégiájának fontosságát is.
A felszín alatt az európai társadalmak zöme fortyog. Hogy ez elég lesz-e az újjászületéshez? Visszaállítható-e az európai értékek fénye? Június 9-e után kiderül! Krupincza Mariann írása.
Nem nehéz megjósolni: a Bayer Leverkusen lesz az Európa Liga-finálé egyik résztvevője.
p
0
0
0
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 3 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Karvaly
2022. augusztus 13. 14:32
Ezen a ponton csodálkoztam el: "az Európai Unió vezetői meghajoltak a sajtó nyomása előtt, és március közepétől jelzéseket küldtek a piacnak: már nincs kizárva a gázembargó."
Persze, értem én, nem ismerjük a politikusok motivációit, a háttéralkukat, nem biztos, hogy a sajtóra reagáltak - de az tény, hogy magyarországi elszólásokból lehet tudni, hogy a baloldali politikusokat a baloldali sajtó mozgatta, ők rángatták be őket a stúdiókba, hogy egy adott téma kapcsán nyilatkozzanak, mégpedig azt, amit elvárnak tőlük, illetve elég sok balos (független, objektív) médiamunkásból lett pártpolitikus.
Szóval, valószínűleg van szerepe a sajtónak, viszont akkor ez nagyon durva: az európai emberek feje fölött döntöttek (egyébként senki által meg nem választott) vezetők olyan emberek nyomására, akikre senki nem szavazott, és elvileg a történéseket mutatják be az olvasóknak, nem pedig fordítva, nyomást gyakorolnak a politikusokra, hogy a számukra tetsző történéseket segítsék elő.