A vidék a népi-nemzeti kincseink őre, a magyar kultúra, népdal, népviselet, népmese csírája. A vidéki ember a Szent István-i úton jár, tiszteli keresztény gyökereit, a család szentségét.
2022. február 20. 11:03
p
1
0
0
Mentés
Amikor nekivágunk egy útnak, jó esetben világosan látjuk a célt. Tudjuk, hova akarunk eljutni, és sejtjük, milyen nehézségekkel, kihívásokkal kell szembenéznünk, hogy a végén megérkezzünk. Így van ez a Magyar falu programmal is.
Amikor 2018-ban Orbán Viktor miniszterelnök meghirdette a programot, világos volt a feladat: olyan életminőséget teremteni a falvakban, amely a városi életminőséggel vetekszik. Ezáltal pedig elérni az átfogó célt, hogy megállítsuk a legkisebb települések zömében évtizedek óta tapasztalható drasztikus népességszám-csökkenést. Van azonban még egy kevésbé megfogható, számszerűsíthető küldetésünk is: visszaadni a falusi emberek hitét, amelyet a baloldal annyiszor megpróbált elvenni tőlük.
A falvak tudatos rombolását a kommunisták kezdték a Rákosi-érában, és Gyurcsány Ferencék folytatták a huszonegyedik század első évtizedében Lamperth Mónika asszisztálása mellett. Elvi megalapozását a liberális „közgazdászok” adták. Talán emlékszünk Mihályi Péter azon véleményére, miszerint a magyar falu „középkori hagyomány, miért kéne fenntartani? […] A magyar települések többsége […] életképtelen”, ezért be kell zárni az iskolát, az orvosi rendelőt és a postát. El is kezdték ezt a munkát a posztkommunista-liberális oldalon: hol közvetlen beavatkozással vagy épp be nem avatkozással, mint például az intézménybezárásokkal, a vidéki utak elhanyagolásával, hol pedig közvetett módon, például az önálló kistelepülések társulásokba kényszerítésével, illetve a falvak adósságcsapdába kergetésével.
De nehogy azt higgyük, hogy a vidék gyalázása véget ért a baloldal kormányzati szerepének végével! A vidék balról ma is mindenhonnan (verbális) össztűz alatt van. A Momentum neoliberálisai (Mécs János: „istenkém, hogy rühellem a vidékieket”), az exnáci Jobbik és sajtója („a vidéken élők képtelenek a gondolkodásra, emiatt nem tudnak tájékozódni, mindent elhisznek, amit az újság ír és a rádió bemond”), vagy a konzervatívnak hazudott Márki-Zay („ha egy vidéki városban a Fidesz összegyűjti a legjobb embereit, valószínűleg egy keresztrejtvényt nem tudnának megfejteni”) egyaránt a vidékbe törli sáros csizmáját – nap mint nap. Gyurcsány meg röhög a markába…
Ezzel szemben Orbán Viktor így fogalmazta meg céljainkat a vidéket illetően: „A magyar vidék feladata a magyar létezés természetes és egészséges állapotának biztosítása. Ideje végre rendezni Magyarország tartozását a vidékkel szemben, helyre kell állítani azt a méltóságot és azt az erőt, amelyet elvettek a magyar vidéktől.”
Ez az ünnep arra tanít, hogy egy időre szakítsuk meg a kataton körforgást, mélyüljünk el a pillanatokban, és értékeljük helyünket, hivatásunkat a világban. Constantinovits Milán írása.
Az utóbbi 30 évben a nehézségek ellenére is megtartottuk vezető szerepünket. A klímaváltozás, a munkaerőhiány és a generációváltás azonban óriási kihívást jelent.
Mitől vonzók a magyar egyetemek a külföldiek szemében? Mikor kerülhet pont az Erasmus-ügy végére? Interjúnk a magyar felsőoktatás és kutatás nemzetköziesítéséért felelős miniszteri biztossal.
Marco Rossi szövetségi kapitány kihirdette a nemzeti együttes bő keretét. E 34 labdarúgó közül kerül ki az a 26, aki Magyarországot képviseli nyáron Németországban. Seregszemlénk az Európa-bajnokságra készülve.
Orbán Viktor miniszterelnök Hszi Csin-ping kínai államfőt fogadja a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren május 8-án. A kínai elnök három napot tartózkodott Magyarországon állami látogatáson a diplomáciai kapcsolatok felvételének 75. évfordulóján. A tárgyalások eredményéről Közélet rovatunkban olvashatnak részletesen.