Érdekes mozgásokat indított be a gáz- és atomenergiát fenntarthatóvá minősítő európai bizottsági javaslat a tagállamok körében. Kellemetlen helyzetbe hozta az épp csak felálló német kormánykoalíciót, Emmanuel Macron francia elnök pedig a keleti tagállamok érdekeivel összhangban érvényesítette országa szempontjait.
2022. január 12. 12:36
p
1
0
0
Mentés
Joób Kristóf írása a Mandiner hetilapban.
Súlyos dilemma elé kerül az egyszeri német zöldpárti kormánypolitikus, amikor a zöldideológiai elkötelezettség, illetve a feltétlen, szinte már vallásos EU-pártiság szempontjai keverednek hirtelen. Most éppen ez történik az Európai Bizottság új taxonómiajavaslata kapcsán, amelynek értelmében az atom- és földgázerőművek is klímabarátnak minősülnének bizonyos megszorítások mellett.
Brüsszel az atomenergia kapcsán a francia álláspontnak kedvezett, a földgáz átminősítése pedig a németeknek pozitívum, figyelembe véve a két állam energiamixét, illetve a speciális német–orosz földgázkapcsolatokat. Az EB december 31-én közzétett tervezete az atomenergiát húsz, a földgázt pedig tíz évre javasolja átmeneti technológiaként a 2050-re tervezett európai karbonsemlegességhez vezető úton.
Az új energiabesorolás körüli vita megmutatta, hogy a helyzet korántsem ilyen egyszerű. A 180 oldalas koalíciós szerződés ellenére a baloldali–zöld–liberális új kormány nem igazán tudja, milyen Európa- és energiapolitikát akar képviselni. Még a németek által eddig preferált gázenergia kapcsán is sikerült ellentmondásos kormányzati kommunikációt megvalósítani – emlékeztet a Neue Zürcher Zeitung. A szabad demokrata párti pénzügyminiszter, Christian Lindner fontos áthidaló technológiának nevezte a gázerőműveket, a Zöldek által irányított gazdasági és környezetvédelmi tárca megkérdőjelezte ezt a minősítést is.
A német döntésképtelenség azonban már jóval korábban megmutatkozott. Az előző, kereszténydemokrata–szociáldemokrata nagykoalíció sem volt képes egységes álláspontot képviselni, mivel a baloldal által irányított környezetvédelmi tárca blokkolta a gáz fenntarthatóvá minősítését is.
Miközben az ügyben érintett három német tárca képtelen volt kompromisszumot kötni 2021-ben, Emmanuel Macron francia államfő, illetve Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök átvette az irányítást. Von der Leyen a bizottsági politika középpontjába állította a taxonómia módosítását, Macron pedig kilenc másik uniós tagállammal, többek között Magyarországgal és Lengyelországgal együtt arra szólította fel az EB-t októberben, hogy az atomenergia is kerüljön be zöldfinanszírozásra jogosult energiaforrások közé. Az őszi EU-csúcson a leköszönő Angela Merkel kancellár feladta ellenállását az atomenergia zölddé minősítésével szemben.
Finisbe fordul az európai parlamenti és az önkormányzati választás kampánya, egymásnak feszülnek az oldalak, néha már úgy tűnik, nem lehet tovább feszíteni a húrt. Kacsoh Dániel írása.
Több mint két héttel a rabszállító furgon elleni támadás után az eure-i mészárlásban részt vevő „narkommandó” tagjai továbbra sincsenek rendőrkézen. Ám Franciaország hihetetlen erőket mozgósított: ha az országban bujkálnak, előbb-utóbb horogra fognak akadni.
Évente több száz millió forintos kárt, jelentős fennakadásokat, sőt, sokszor életveszélyt okoznak a színesfémtolvajok, mindezt pár korsó sörért és egy doboz cigarettáért.