A Homo sapiens egymillió éves sikertörténetének kulcsa, hogy az élővilágban egyedülálló módon kifejlesztette a nyelvet. Ebben nem másnak, mint a családmodellnek volt meghatározó szerepe – állítja
a svéd nyelvész, aki mellékállásban forradalmasítja a Wikipédiát.
2021. szeptember 29. 13:15
p
3
0
0
Mentés
Az idei Brain Bar egyik kiemelt témája a nyelvek, köztük a magyar nyelv jövője volt. Miért? A globalizáció eredményeként a világ egyre inkább néhány domináns nyelven (angolul, spanyolul, kínaiul) kommunikál, pedig a kultúrák sokféleségét éppen a nyelvek sokfélesége alapozta meg. A nyelv egyfajta szoftver, a logikánk és a gondolkodásmódunk egyik meghatározója. Több száz nyelvcsaládot és közel hétezer nyelvet ismerünk a bolygón: a jégsapkák felől az Egyenlítőhöz közeledve egyre nő a beszélt nyelvek száma, hasonlóan a biodiverzitáshoz. Míg azonban utóbbi jelentőségéről sokat, előbbiről alig-alig hallunk. Ahogy általánosságban a nyelv emberformáló szerepéről is.
Az az elképzelés, hogy a nyelv a társadalmi érvényesüléshez kapcsolódóan alakult ki, elbukott”
Sverker Johansson svéd részecskefizikus és nyelvész, a svájci Európai Nukleáris Kutatási Szervezet vezető munkatársa. Az ismeretterjesztés megszállottja – ő hozta létre az Lsjbot névre keresztelt számítógépes programot, ami internetes adatbányászat segítségével magától nagy mennyiségben hoz létre Wikipédia-oldalakat. Találmányának köszönhetően ma Sverker nevéhez kötődik az összes szócikk minimum nyolc (egyes becslések szerint akár húsz) százaléka a gombáktól kezdve a Fülöp-szigeteki városokig. Az utóbbi években Johansson új „hobbiprojektbe” vágott: megpróbál rájönni a nyelv valódi jelentőségére, pontos szerepére az emberiség sorsának alakulásában.
Június 9-én arról döntünk, kiket küldünk az Európai Parlamentbe. Vajon milyen esélyei vannak a jobboldali pártoknak, hogy leváltsák az Európának ártó baloldali többséget?
Finisbe fordul az európai parlamenti és az önkormányzati választás kampánya, egymásnak feszülnek az oldalak, néha már úgy tűnik, nem lehet tovább feszíteni a húrt. Kacsoh Dániel írása.
Négy teljes budapestnyi területet használtak fel szél- és napelemfarmok telepítésére, jelentős részben hasznos termőföldeket és egyéb földterületeket vonva el – ez derül ki egy friss brit tanulmányból. Ezt a jelenséget Brazíliában tapasztalták, és green grabbingnek, azaz zöldrablásnak vagy zöldföldrablásnak nevezték el. A jelentés arra figyelmeztet, hogy a fenntarthatóság nevében a termőterületek és az erdősítésre alkalmas földek mennyisége jelentősen csökken.
p
2
1
29
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!