„Az ilyen szellemi foglalkozás nagyon megegyeztethető a nő családi hivatásával is” – vallotta a nyolcgyermekes író, újságíró, lapszerkesztő Kánya Emília, aki a 19. század közepén kezdett vállalkozásba.
2021. szeptember 29. 13:21
p
1
0
0
Mentés
Gacsályi Sára írása a Mandiner hetilapban.
Tíz év után, négy gyermekkel az oldalunkon nehéz kilépni egy házasságból és visszaköltözni szüleink házába. Lelkileg és anyagilag is megviseli az embert egy ilyen döntés, és legtöbbször a környezetünkben élők elmarasztaló pillantásait is el kell tudni viselni. Mindez fokozottan így lehetett az 1800-as évek közepén, mégis a válás mellett határozott Kánya Emília 1857-ben, tízéves házasságot felbontandó nyújtotta be a válókeresetet férjével, Feldinger Gottfrieddel (későbbi Földényi Frigyes) szemben. „És itt kezdődik az én önálló életpályám, amelyen gyermekeimért és magamért dolgoznom kellett, mert a tartási díjból majdnem csak koldulni lehetett volna. Most kezdtem, még a perem folyama alatt szorgalmasan írni, és nem az íróasztalom fiókja számára, hanem kereseti célból is. Kedvvel dolgoztam, örömmel írtam novellákat, és – boldog voltam tapasztalni, hogy – minden munkám kiadót talált és tisztességesen meg is fizették” – írja emlékirataiban. Kánya a kényszer hozta döntés nyomán az ország első női lapszerkesztője lett.
Nem csak beszélt az egyenjogúságról, egész életével a megvalósulásán dolgozott”
A pszichológia régóta tudja: ahhoz, hogy a jobb élet reményében bátor döntést hozzunk, kell valami, amiből erőt merítünk. A jól funkcionáló családban töltött, kiegyensúlyozott gyerekkor is alapként szolgálhat. Emília édesapja, Kánya Pál tanár, később iskolaigazgató volt, a pesti evangélikus gimnáziumban dolgozott, az egyház berkein kívül és belül egyaránt kiterjedt kapcsolati hálóval rendelkezett. Anyjáról Emília mint „egyszerű, de okos” asszonyról, „végtelenül jó anyáról” emlékezett meg, akinek „csak ha olvasott, nyugodott a keze”. A lány az irodalmat gyerekkorától szerette, többek között ifjúkori naplói nyomán készítette el élete végén a Réges-régi időkről című emlékiratait.
Tizenkét éve tartották az első békemenetet, a rendszerváltás utáni Magyarország legnagyobb tömeget megmozgató civil kezdeményezését. Magyarország maradjon a béke szigete! mottóval különös aktualitással bír a június 1-jén újra megrendezendő esemény.
Június 9-én arról döntünk, kiket küldünk az Európai Parlamentbe. Vajon milyen esélyei vannak a jobboldali pártoknak, hogy leváltsák az egyre ideologikusabb, föderalistább, Európának ártó baloldali többséget? Áttekintettük az 1979 és 2019 közti negyven év választási trendjeit, és értékeltük a kilátásokat.
Finisbe fordul az európai parlamenti és az önkormányzati választás kampánya, egymásnak feszülnek az oldalak, néha már úgy tűnik, nem lehet tovább feszíteni a húrt.
Hány százalékkal lehet elégedett a Fidesz az európai parlamenti választáson? Létezik-e a „kiábrándult fideszes szavazó”? Mit szólnak a Magyar Péter-jelenséghez? Ki a vesztese a fővárosi kampánynak? Vitainterjú Török Gábor elemzővel és Giró-Szász András politikai tanácsadóval.
Aktív fenyegetésről van szó, amely mögött a térségben hosszú ideje aktív érdekcsoport áll – állapította meg az ellenzék külföldi kampánytámogatása kapcsán a Szuverenitásvédelmi Hivatal. A szervezet arra is fényt derített, hogy már Karácsony Gergely 2019-es kampányát is megtámogatták kívülről.