Titkos lépcső a grófnő hálójába, zseniális kiállítóterek, gazdag műkincsleletek: május vége óta régi pompájában ragyog a tatai Esterházy-kastély, ahol egykor öt uralkodó adott egymásnak randevút.
Veczán Zoltán írása a Mandiner hetilapban.
Tata, akárhogy nézzük, egész napos város. Legismertebb nevezetessége, az Öregnek is nevezett Tatai-tó körbesétálása kényelmes tempóban két óra, ha nem állunk meg közben: nem kukkantunk be a teknősalaprajzú várban berendezett múzeumba, nem másszuk meg a város legmagasabb pontjának számító Kálvária-dombot, nem csábulunk étterembe, nem ragadtunk le a tó mellett burjánzó, ligetté szelídült egykori kastélyparkban.
Vagy az Esterházy-kastélynál, amelynek korábban Habsburg-sárga főépülete és kissé lepusztult tömbje a városkép meghatározó része volt sokáig. Most azonban csaknem hófehéren ragyog, s mint Virág Zsolttól, a Nemzeti kastélyprogram és nemzeti várprogram miniszteri biztosától – kastélyokra specializálódott művészettörténésztől – megtudjuk, eredetileg is ez volt a színe. Négy év munkával újult meg, május végén nyitotta meg kapuit a nagyérdemű előtt – s a közönség tényleg ellepte.
A tata–gesztesi uradalmat 1727-ben vásárolta meg gróf Esterházy József. Az Öreg-tó partján fekvő, a Rákóczi-szabadságharc alatt megrongált középkori várat szerette volna kastéllyá átépíttetni, de mivel a fal csaknem ráomlott, inkább eltekintett ettől. Esterházy Ferenc velencei, majd nápolyi követként emeltette a mai kastélyt 1765 és az 1770-es évek vége között késő barokk stílusban. A grandiózus eredeti tervek helyett végül egy szerényebb, otthonosabb, de így is háromezer négyzetméteres kastélyt emeltek, amelynek látképébe belekomponálták a tavat és a várromot is Fellner Jakab építész tervei szerint. A kastély élete is volt olyan fordulatos, mint a gazdáié: volt a „magyar Weimar” kulturális központja, később a „magyar Newmarket” a grófok magas szinten űzött lovassportja okán. A Napóleon elől menekülő I. Ferenc osztrák császár és magyar király itt írta alá a schönbrunni békét 1809. október 14-én, 1921-ben pedig itt tartóztatták le IV. Károlyt és Zita királynét. Fénykorát a Monarchia idején élte, fontos diplomáciai esemény volt az 1897-ben Tatán megrendezett hadgyakorlat is, amikor I. Ferenc József mellett II. Vilmos német császárt is vendégül látták itt. Ugyanebben az évben Tatán felgyulladtak az acetilénlámpák – a világon elsőként.
Az ügyben Budai Gyula tett feljelentést azután, hogy egy informátor szerint a Lánchíd-beruházásból „kimentett” másfél milliárd forint nagy része a Karácsony Gergely vezette Városházára kerülhetett.
Ismét Kovács Elvirát, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselőjét választották a belgrádi törvényhozás európai integrációs bizottságának elnökévé. Nem könnyíti meg a munkáját, hogy a Vajdaságban és Szerbia más részein is némiképp ellentmondásos az Európai Unió megítélése.
Karácsonyék korrupciógyanús botrányának újabb fejleményei nem érik el a baloldali sajtómunkások ingerküszöbét, vagy ha mégis, akkor propagandistaként hallgatnak róla.
„Fényesebben, mint valaha” – fogalmazott az igazgatóság.
18 teljesen ép csontvázat sikerült kiemelni.
A szakemberek már a Szent György téren álló északi szárny helyreállításán dolgoznak.
A károk és áldozatok felmérése továbbra is zajlik.
Az amerikai sajtó is figyelemmel kísérte a magyarországi CPAC Hungaryt.
