Berlini különalkuk Moszkvával és Pekinggel – keleti nyitás német módra

2021. május 18. 10:18

Kína Németország legnagyobb kereskedelmi partnere, az orosz gáz pedig nélkülözhetetlen a német gazdaság számára. Az EU legnagyobb országának mégis egyre nehezebb fenntartania különalkuit a keleti hatalmakkal.

2021. május 18. 10:18
null

Kohán Mátyás írása a Mandiner hetilapban

 

Wandel durch Handel és Modernisierungspartnerschaft – e munkanéven futottak Németország kínai és orosz külpolitikai stratégiái, amelyeket a környező Európa egyre intenzívebb emberjogi aktivistáskodása közben gazdasági alapon folytatott. A koncepció hasonló volt a két esetben: a Wandel durch Handel, azaz „kereskedelem általi változás” keretében Kínát az egyre intenzívebb nyugati kereskedelmi kapcsolatokkal szerették volna a liberális demokrácia értékeinek átvételére rábírni, Oroszországban pedig a szovjet örökség – egyúttal az autoriter rendszer – meghaladása lett volna a „modernizációs partnerség” célja.

És bár sem Kínából, sem Oroszországból nem vált liberális demokrácia, azért bizonyos német vállalatok jól jártak időközben.

„Németország hivatalos politikája mindkét országhoz rendkívül pragmatikusan közelít, és inkább a párbeszédre, mint a kioktatásra támaszkodik” – mondja Bauer Bence, a Mathias Corvinus Collegiumon belül működő Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója.

„Az emberi jogok kapcsán bizonyos szinten elítélik őket, de látszik, hogy a Deutschland AG-t kereskedelmi, üzleti, gazdasági érdekek sora köti mindkét országhoz” – fogalmaz Molnár Tamás Levente Németország-szakértő, a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) kutatója, aki a Deutschland AG, a cégszerűen működő Németország legfőbb politikaalakítójaként az autóipart, a Siemenst, a védelmi ipart – élén a ThyssenKrupp-pal –, illetve a vegyipart nevezi meg.

Egyeztetés: Angela Merkel és Vlagyimir Putyin találkozója a 2019-es G20-csúcson. <br> Fotó: REUTERS / Alexander Zemlianichenko
Egyeztetés: Angela Merkel és Vlagyimir Putyin találkozója a 2019-es G20-csúcson.
Fotó: REUTERS / Alexander Zemlianichenko

Bizonyos véleménykülönbségek

Kínai–német viszonylatban 2014-ben hívta életre Angela Merkel német kancellár a kormányközi konzultációk intézményét, amely egy közeli stratégiai partnereknek fenntartott együttműködési forma. Ugyanabban az évben minősítette a német külügy átfogó stratégiai partnerségnek a német–kínai viszonyt, és a kormányközi konzultációk rendre diadalittas deklarációkkal zárultak – 2018-ban például Felelős partnerek egy jobb világért címmel készült el a konzultáció záródokumentuma, amelyben a felek kiálltak a „szabályok alakította nemzetközi rend elsőbbsége” mellett, azaz közösen szúrtak oda a Donald Trump vezetésével a nemzetközi rendszerből éppen visszahúzódó Egyesült Államoknak. Az idén április 28-án megtartott hatodik német–kínai kormányközi konzultáción azonban már látszottak a feszültség bizonyos jelei: Li Ko-csiang kínai miniszterelnök

Ez a tartalom csak előfizetők részére elérhető.
Már előfizetőnk?

Összesen 1 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Kvasztics Fedor
2021. május 18. 10:39
Egyértelmű, hogy az amerikaiak Ukrajnát nem akarják kizárni az orosz gáz útjából. Ott az ő kezükben van a vezeték.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!