Nemzetközi karrier után hazatérés, három gyerek és továbbtanulás. Keszei Bori operaénekes büszkén vallhatja: nincsen beteljesületlen reális álma.
2021. január 13. 13:49
p
0
0
0
Mentés
Gacsályi Sára írása a Mandiner hetilapban.
Korán kezdődött énekesi pályája, mégis néhány vargabetű leírása után ért csak a startvonalhoz Keszei Bori: már a gimnázium alatt kihagyott egy évet, hogy németországi szakközépiskolában tanuljon nyelvet, majd hazatérve az érettségi után pedagógusnak készült. „A diplomaosztón azt mondták a tanárok, nagyon szeretnek, de szépen kérnek, egyelőre semmit ne tanítsak – emlékezik vissza nevetve. – Igazuk volt, túl éretlen voltam hozzá, nem voltam elég fegyelmezett, ki kellett találnom, ki vagyok. Viszont amióta az eszemet tudom, énekeltem, és bár nem művészcsaládból jövök, vonzott a szakma.” Bori a tanítóképzővel párhuzamosan a konzervatóriumban is képezte magát, és még az iskola elvégzése előtt lecsapott rá a debreceni kőszínház. Később Szegedre, majd Budapestre, aztán Bécsbe szerződtették, így a színpadon, folyamatában tanulta a szakma fortélyait, gyűjtötte a tapasztalatokat – mindenhol azt, amit épp lehetett.
„Más Bécsben és Budapesten énekelni: ott van egy hatalmas, jól működő struktúra, rengeteg meghívott sztár és egy olyan mecénás nézőközönség, amely itthon nincs. A hazai gárda viszont olyan pillanatokat tud megteremteni, amilyeneket kint nagyon ritkán éreztem” – magyarázza. Öt év bécsi munka után, a második gyermek születésekor aztán hazaköltözött a család. Ilyenkor Bori elmondása szerint „anyaként elindul egy másik program”, azt szerette volna, hogy a gyerekek a nagyszülők közelében, hazai környezetben nőjenek fel. Ráadásul szakmai részről is elérkezett a váltás ideje: „Nem örültek, hogy két év alatt két gyereket szültem, és otthon is akartam velük maradni, így kint nem volt már helyem. Ezt nem is bántam.”
Tizenkét éve tartották az első békemenetet, a rendszerváltás utáni Magyarország legnagyobb tömeget megmozgató civil kezdeményezését. Magyarország maradjon a béke szigete! mottóval különös aktualitással bír a június 1-jén újra megrendezendő esemény.
Június 9-én arról döntünk, kiket küldünk az Európai Parlamentbe. Vajon milyen esélyei vannak a jobboldali pártoknak, hogy leváltsák az egyre ideologikusabb, föderalistább, Európának ártó baloldali többséget? Áttekintettük az 1979 és 2019 közti negyven év választási trendjeit, és értékeltük a kilátásokat.
Finisbe fordul az európai parlamenti és az önkormányzati választás kampánya, egymásnak feszülnek az oldalak, néha már úgy tűnik, nem lehet tovább feszíteni a húrt.
Hány százalékkal lehet elégedett a Fidesz az európai parlamenti választáson? Létezik-e a „kiábrándult fideszes szavazó”? Mit szólnak a Magyar Péter-jelenséghez? Ki a vesztese a fővárosi kampánynak? Vitainterjú Török Gábor elemzővel és Giró-Szász András politikai tanácsadóval.
Aktív fenyegetésről van szó, amely mögött a térségben hosszú ideje aktív érdekcsoport áll – állapította meg az ellenzék külföldi kampánytámogatása kapcsán a Szuverenitásvédelmi Hivatal. A szervezet arra is fényt derített, hogy már Karácsony Gergely 2019-es kampányát is megtámogatták kívülről.