Kispolgárok államvallása

Mik is voltak azok a szentségtörő gondolatok, amelyekért kiközösítés járt? Sieferle személyes hangvételű, esszéisztikus írásában a német politikai és kulturális életben tapasztalható dekadencia jeleit elemzi. Szerinte az 1968 óta meghatározóvá vált véleményformálói és döntéshozói réteg a német etnikumú lakosság felmorzsolódását segíti elő a felelőtlen migrációs politika, valamint az utópisztikus „világpolgári kollektivitás” eszméjének erőszakos érvényesítésével. A német elit immár nem képes és nem is akarja felvállalni a pozíciójával járó társadalmi felelősséget, viselkedésében bizonytalan, politikai és kulturális öntudatát a 20. századi társadalmi traumák során teljesen elvesztette. Az egész német társadalmat áthatja a szociáldemokrata kisszerűség szelleme, pártállástól függetlenül. A holokauszt miatt érzett kollektív bűntudat pedig vallási kultusz formáját öltő permanens vezeklési rítussá fejlődött. Sieferle szerint a németek a választott néppel, a zsidósággal szemben elkövetett bűnük révén „negatív választott néppé” váltak, és saját „üdvtörténeti” rendeltetésüknek hiszik, hogy önként tűnjenek el a világtörténelemből.

A Németországban először 2017 februárjában, a szerző öngyilkossága után megjelenő Finis Germania rendkívül nagy olvasói érdeklődést váltott ki. A papírforma szerinti reakciók ennek ellenére nem várattak magukra. A „demokráciaellenes izgatástól”, a „klasszikus antiszemita zsargonon” át a „jobboldali gondolatoktól terhes összeesküvés-elméletig” mindent megkapott, amire a balliberális német értelmiségtől és médiatöbbségtől számíthatott. A legkevesebbet a Der Spiegel teketóriá­zott az olvasók véleményével. Miután a Finis Germania még az ő szakkönyvtoplistájukon is a hatodik helyre jött fel 2017 júliusában, a magazin minden indoklás nélkül egyszerűen eltávolította a művet a rangsorból.