Ötven éve pontosan megjósolták, hogy korunk meghatározó lelkiállapota a jövőtől való egyéni és kollektív félelem lesz. Azóta az is kiderült, hogy a soha nem látott sebességű változások vesztese a specialista egyén, győztesei pedig a revizionista rendszerek lehetnek.
2020. június 18. 03:01
p
0
0
0
Mentés
A New York-i lengyel zsidó családba született, alig négy éve elhunyt Alvin Toffler a 20. század második felének legismertebb és legtöbbet idézett amerikai jövőkutatója volt. Ez mindenekelőtt az 1970-ben kiadott, világszerte hatmillió példányban elkelt, Pekingtől Washingtonig befolyásos rajongók – köztük vezető politikusok és elemzők – seregét toborzó, Future Shock (jövősokk) című művének köszönhető.
A könyv popkulturális hatásáról mindent elárul, hogy megjelenése után két évvel már dokumentumfilm készült belőle Orson Welles narrációjával, a Columbo egyik 1974-es epizódjában pedig fiatal kollégája javasolja kedvenc nyomozónknak, hogy forgassa mielőbb az írást, mert „a világ hamarosan kifordul magából”. Most, ötven évvel a mű megjelenése után robusztus kötetben dolgozták fel az akkori tézisek időtállóságát a jelen legbefolyásosabb futuristái.
Toffler 1970-es előrejelzése szerint a jövő meghatározó személyes és közösségi lelkiállapota a sokkhatás lesz, mert a posztmodern korban túl sok változás történik túl rövid idő alatt, és az információs túltelítettség az emberi psziché korábban nem ismert kitettségéhez vezet. Az ipari társadalomból „szuperipari” társadalomba való átmenet, különösképp a technológiai forradalom példátlanul megterhelő civilizációs próbatétel, ami egyéni és kollektív szinten is stresszhez, dekoncentráltsághoz, a racionális döntéshozatal képességének eróziójához és mindenekelőtt a jövőtől való fokozódó félelemhez vezet. A rapid változások eredményeként ráadásul a helyek, főként a nagyvárosok elveszítik történelmi identitásukat, ami még kevesebb fogódzót hagy az így egyre nagyobb számban posztmodern nomáddá váló polgárok számára.
A tartós emberi kapcsolatok száma és szerepe életünkben drámaian csökken. Toffler úgy látta, a jövő sikervállalatai a fentiek miatt – egyfajta menekülési útvonalként – főként élményeket kínálnak majd, köztük is kiemelten virtuális, szimulált élménycsomagokat.
Ez az ünnep arra tanít, hogy egy időre szakítsuk meg a kataton körforgást, mélyüljünk el a pillanatokban, és értékeljük helyünket, hivatásunkat a világban. Constantinovits Milán írása.
Az utóbbi 30 évben a nehézségek ellenére is megtartottuk vezető szerepünket. A klímaváltozás, a munkaerőhiány és a generációváltás azonban óriási kihívást jelent.
Mitől vonzók a magyar egyetemek a külföldiek szemében? Mikor kerülhet pont az Erasmus-ügy végére? Interjúnk a magyar felsőoktatás és kutatás nemzetköziesítéséért felelős miniszteri biztossal.
Marco Rossi szövetségi kapitány kihirdette a nemzeti együttes bő keretét. E 34 labdarúgó közül kerül ki az a 26, aki Magyarországot képviseli nyáron Németországban. Seregszemlénk az Európa-bajnokságra készülve.
Orbán Viktor miniszterelnök Hszi Csin-ping kínai államfőt fogadja a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren május 8-án. A kínai elnök három napot tartózkodott Magyarországon állami látogatáson a diplomáciai kapcsolatok felvételének 75. évfordulóján. A tárgyalások eredményéről Közélet rovatunkban olvashatnak részletesen.