Egy évtizeddel ezelőtt Biszku Bélát kergettük Novák Tamással. A kommunista belügyminiszter a rendszerváltás után sokáig nem nyilatkozott, végül azonban győzött a hiúsága.
2020. június 11. 02:59
p
0
0
0
Mentés
Emlékszem, a fejemben dobogott a szívem, amikor nagy nehezen megszereztük Biszku Béla telefonszámát, és az 1956 utáni megtorlások rettegett vezetője beleszólt a kagylóba: „Persze, gyertek!” Aludni se tudtam az azt megelőző estén. Mielőtt először beléptünk a házába, megadtam a címét a férjemnek és a szüleimnek, hogy ha nem jövök haza, akkor ott vagyok a kertben elásva. Egyszer felpattant interjú közben. Tamás odasúgta, hogy most hozza a szolgálati pisztolyát – de csak egy Marx-kötetet hozott, és abból olvasott fel nekünk.
Az első találkozás után fél óráig mostam a kezemet, mert mégiscsak kezet fogtam egy tömeggyilkossal. A tömeggyilkos egyébként megszeretett engem. Mindig érdeklődött felőlem, ha Tamás felhívta, de akkor én nem Fruzsi voltam, hanem Zsuzsi.
Hiszen álnéven jelentkeztünk be: Zsuzsi Márokpapiból, Biszku szülőfalujából. Ügyesen sikerült a konspirációnk, volt fedőszervünk, egy helyi egyesület, amit a polgármester ajánlott fel. Voltak kontaktembereink, nénik, bácsik, akik ismerték Bélát még a gyerekkorukból.
Oroszországnak ki kell vonulnia a megszállt területekről, és mindent meg kell tennünk azért, hogy Ukrajna a nyugati országok családjában maradjon – mondja Mateusz Morawiecki. A volt lengyel kormányfő az orosz–ukrán háború mellett uniós zsarolásról és a júniusi EP-választás tétjéről is beszélt exkluzív interjúnkban.
Az elmúlt évtizedben a gazdasági integrációt célzó együttműködésből egy a tagállamait ideológiai alapon szankcionáló, saját hatásköreit a végletekig bővíteni kívánó intézményrendszer alakult ki.
Az utóbbi hetekben több városban és budapesti kerületben összekapott az önkormányzati jelölteken az ellenzék, és nem jött jól neki Magyar Péterék megjelenése sem. Helyzetképünk a baloldal választási előkészületeiről.