Csak a széthúzásban erősödik Európa

Az Európa-nap, május 9-e alkalmából arról írt közös üzenetében az Európai Parlament szocialista, az Európai Tanács liberális és az Európai Bizottság jobbközép elnöke, hogy ha egységes marad az EU a szolidaritásban, és kitart értékei mellett, akkor a kontinens most is megerősödve kerülhet ki a válságból, csakúgy mint a hetvenöt éve véget ért második világháború után, amikor a romokból épült fel az új közössége. A nem először hallott szép szavakon túl azonban az utóbbi hetek is az önzésről, a széthúzásról szóltak, aminek a gyengülés az egyenes következménye, nem pedig a megerősödés. Elsősorban azok gyengülése, akiket sarokba tudnak szorítani. Például a jövőre kezdődő hétéves költségvetési ciklusról szóló, asztal alatti rugdosásokkal és övön aluli ütésekkel tarkított csaták során. Vagy az adósságcsapdába kényszerítéssel. Erre a járvány miatti válság kiváló lehetőségeket tartogat.

Annak ellenére, hogy a szolidaritás és az értékek legalább annyira képlékeny fogalmak, mint amennyire jól hangzanak, mostanában úgy tűnik, elfelejtették őket. Mintha semmi sem változott volna az utóbbi három hónapban, úgy folytatódtak az unión belüli politikai csatározások. Svédországot csak óvatosan bírálták, nem állították pellengérre a járvány minimum vitatható kezelése miatt. Pedig ha valami, akkor az szembement azzal az általános humanista-­keresztény értékkel, hogy minden emberélet megmentendő. Persze nem csak a svéd modell miatt nincs egység ebben az ügyben az EU-ban.

Wolfgang Schäuble német parlamenti elnökkel a pandémia kellős közepén azzal a címmel jelent meg interjú, hogy nem akar mindent alárendelni az élet védelmének. Ennek nyomán naiv gondolatnak bizonyult, hogy ha már az életet nem is, a szintén veszélybe került európai gazdaságot csak megilleti a védelem. Hiszen az emberi méltósághoz, amelyet abszolutizálni igyekezett Schäuble, a tisztes megélhetést biztosító munka is hozzátartozik. De erre is rácáfoltak a stabil gazdaságú, tehetős északi államok. Félredobva a szolidaritást, magukat szorgos hangyának beállítva mutogattak a déli tücskökre, 
és elutasították a megsegítésüket.

Az unión belüli gazdasági elsőbbség megtartására vonatkozó törekvésnek a másik jelképes példája lett, hogy a német alkotmánybíróság egyszerre ment neki két európai intézménynek. Döntése szerint túllépte hatáskörét az elvileg felette álló Európai Unió Bírósága azzal, hogy jóváhagyta az Európai Központi Bank egyik gazdaságélénkítő kötvényvásárlását, amelyben – az alkotmánybíróság szerint – jobb lenne, ha a német központi bank nem venne részt. Vagyis ráerősített arra a populizmustól nem éppen mentes német és általában északi közvélekedésre, hogy nem kötelesek finanszírozni más uniós országok adósságát.