Úgy tanultuk, hogy az emberi történelmet uralkodók, hadseregek, pénz és ideológia határozzák meg. Pedig a baktériumok és a vírusok, a vulkánok és a naptevékenység már Róma bukásában is főszerepet játszottak – állítja egy zseniális új könyv.
2020. április 29. 17:54
p
0
0
0
Mentés
A történelmet máig minden generáció olyan könyvekből tanulta s próbálta megérteni, amelyek kizárólag ideológiai, gazdasági vagy személyes vezetői motivációk mentén magyarázták a háborúkat, országok és birodalmak felemelkedését és bukását. Ahogyan mostani szerzőnk fogalmaz: „egészen eddig úgy tettünk, mintha a természet valamiféle stabil, semleges hátterét adná a történelemnek”. Tudásunk a bolygóról csak a legutóbbi időben jutott el oda, hogy azonosítani tudjuk az emberi világ változásai mögött felsejlő környezeti hatásokat. A „természet levéltára”, ahogyan Kyle Harper nevezi, a növényi maradványoktól az üledékrétegekig a geokémia tudományának nyelvén tárja elénk a történelem elementáris erejű mozgatórugóit.
Edward Gibbon 18. századi angol történész, A Római Birodalom hanyatlásának és bukásának története című, máig meghatározó mű szerzője úgy látta, a nyugati ember sosem élt akkora békében és jólétben, mint Krisztus után 96 és 180 között. A harmadik századtól azonban minden egyre kaotikusabbá vált – vajon miért? A krónikások fantáziáját évszázadok óta izgatja, hogyan és miért hullott darabjaira ez a példátlan civilizációs teljesítmény. Harper a római és görög kor fiatal professzora, az Oklahomai Egyetem alelnöke.
Szerinte a Római Birodalom bukása a természet győzelme volt az emberi ambíciók felett. A történet ismert főszerepeit császárok, barbárok, szenátorok és tábornokok, katonák és rabszolgák játszották, ám a birodalom sorsát legalább ennyire baktériumok és vírusok, vulkánok és naptevékenységi ciklusok döntötték el. Sőt az emberi történelemben mindig ezek okozzák – de legalábbis teszik lehetővé – a hatalmi centrumok terjeszkedését, majd elkerülhetetlen széttöredezését.
Ez az ünnep arra tanít, hogy egy időre szakítsuk meg a kataton körforgást, mélyüljünk el a pillanatokban, és értékeljük helyünket, hivatásunkat a világban. Constantinovits Milán írása.
Az utóbbi 30 évben a nehézségek ellenére is megtartottuk vezető szerepünket. A klímaváltozás, a munkaerőhiány és a generációváltás azonban óriási kihívást jelent.
Mitől vonzók a magyar egyetemek a külföldiek szemében? Mikor kerülhet pont az Erasmus-ügy végére? Interjúnk a magyar felsőoktatás és kutatás nemzetköziesítéséért felelős miniszteri biztossal.
Marco Rossi szövetségi kapitány kihirdette a nemzeti együttes bő keretét. E 34 labdarúgó közül kerül ki az a 26, aki Magyarországot képviseli nyáron Németországban. Seregszemlénk az Európa-bajnokságra készülve.
Orbán Viktor miniszterelnök Hszi Csin-ping kínai államfőt fogadja a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren május 8-án. A kínai elnök három napot tartózkodott Magyarországon állami látogatáson a diplomáciai kapcsolatok felvételének 75. évfordulóján. A tárgyalások eredményéről Közélet rovatunkban olvashatnak részletesen.
A jelenlegi kulturális háborúk alatt a nyugati világ sosem látott nyomás alatt áll, hogy ne csak a vallásától, hanem minden történelmi eredményétől is elforduljon.
p
7
0
3
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!