A tarhonyás hústól a kuszkuszig: mérlegen a menzareform

Amióta világ a világ, az iskolai menzával általában senki sem elégedett: gyerekek és szülők egyaránt panaszkodnak az ehetetlen, egyhangú, tápanyagokban szegény ételekre. Négy éve azonban új időszak kezdődött a közétkeztetésben. A cél, hogy a cégek főzőkonyháiból finom és egészséges ebéd kerüljön a fogyasztók tányérjára.

BULGUR, ÁRPAGYÖNGY, BÚZACSÍRA

A 2015-től hatályos, közétkeztetésre vonatkozó rendelet elsősorban élelmiszer-alapú előírásokat tartalmaz: meghatározza, hogy az egyes nyersanyagokból adagonként mekkora mennyiséget kell felhasználni, továbbá hogy az egyes élelmiszereket és élelmiszercsoportokat tíz élelmezési napot véve milyen gyakran kell fogyasztani – mutat rá érdeklődésünkre az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI). Legutóbbi, 2017-es általános iskolai felmérése számos pozitív változásról tanúskodott: növekedett az olyan intézmények aránya, ahol a gyerekeknek naponta egyszer (2013-ban 2, 2017-ben 17 százalék) és naponta többször (2013-ban 45, 2017-ben  65 százalék) biztosítanak friss zöldséget, gyümölcsöt. Továbbá csökkent az olyan konyhák száma, amelyek hagyományos, bő zsiradékban való sütési technológiát alkalmaznak. Ugyancsak kedvező változás, hogy sok helyen az egészséges táplálkozáshoz illeszkedő új ételeket vezettek be, új nyersanyagokat használnak, amelyek a gyerekek többségének ízlenek.

„Legtöbben a köretek palettáját bővítették, megjelent az étlapon a bulgur, a kuszkusz, a köles, az árpagyöngy és a polenta is. Többen kínálnak teljes kiőrlésű kenyeret, péksüteményt. A párolt zöldségek mellett salátákkal, bab- vagy búzacsírával színesítik a menüt, és zöldségkrémlevesekkel is növelték a változatosságot” – sorolja az eredményeket az OGYÉI.

Nyomatékosítja: egyik közétkeztető sem használ sótartalmú ételport, leveskockát, sótartalmú ételízesítő krémeket és pasztákat, ezenkívül száműzték a 30 százaléknál nagyobb zsírtartalmú húsokat és a koffeintartalmú italokat, például az energiaitalt. A már ízesített tejkészítményekhez egyik konyha sem ad további cukrot, és a rendelettel összhangban tejfölt és tejszínt mindenhol csak ételkészítéshez használnak. „Valamennyi iskolában lekerültek az étlapról a szénsavas cukros üdítőitalok is” – hívja fel a figyelmet az OGYÉI.

Hozzáteszi: vannak egyébként olyan intézmények, ahol nem volt szükség alapvetően új ételek bevezetésére, hiszen addig is törekedtek a változatos, egészséges táplálkozást támogató étrend összeállítására. Kérdésünkre az intézet jelzi, a reformintézkedésekkel összefüggésben közvetlen egészségügyi hozadékról egyelőre nem lehet beszámolni, hiszen a gyermekek a napi étkezésük csak egy részét fogyasztják el a nevelési-oktatási intézményekben. Azonban kis eredmény, hogy a gyermekek tápláltsági állapotát vizsgáló legutóbbi, 2016-os COSI-felmérés alapján a túlsúly és az elhízás előfordulása stabilizálódott, körülbelül minden ötödik hétévest érinti.

Az OGYÉI a közétkeztetés elfogadottságát célzó, tavaly életre hívott iskolaprogramja részeként jelenleg is fókuszcsoportos interjúkat készít tanulókkal, szülőkkel, pedagógusokkal, valamint az élelmezésben dolgozókkal, hogy feltárja a közétkeztetéssel kapcsolatos nehézségeket. További elem, hogy az intézményen belül „menzabizottság” alakult, amely a helyi adottságokhoz igazodva fogalmaz meg javaslatokat. Ezt a programot szeretnék kiterjeszteni országos szinten, és fontosnak tartják azt is, hogy elinduljon az élelmezésben dolgozó munkatársak megbecsültségét célzó közétkeztetői életpályamodell. „Nélkülözhetetlen egy nemzeti tápanyagtáblázat, élelmiszer-összetételi adatbázis kialakítása is” – teszik hozzá.