A kompromisszum jó vagy rossz dologra utaló fogalom?

Lányok, lányos apukák kötelező olvasmánya a Pöttyös Panni. Van ebben a valódi mesevilágban egy hiperaktív gyerek, Péterke, aki amikor a lányok babaházat építenek, valami izgalmasabbat akar játszani: elkezdi lebombázni a házat, aztán tengeri csatát vív, hiába mondják a lányok, hogy ők valami békéset szeretnének inkább. A „dühös embert” játszó Péterke csak azért is verekedni szeretett volna, de szerencsére az egyébként elég cserfes Panni és orosz barátnője, Tamara kitartottak: Péterke kénytelen volt kompromisszumot kötni, és csatlakozni az áruházas játékba. Bele is feledkezett, és nagyon jól érezte magát, attól kezdve sokat játszottak hármasban.

Az egyik fogós kérdés, amelyet évente felteszek a szemináriumi csoportjaimnak, hogy vajon a kompromisszum jó vagy rossz dologra utaló fogalom. Van egy megegyezésre utaló jelentésváltozat: a kölcsönös engedmények alapján való kiegyezés. A klasszikus amerikai pluralizmusfelfogások szerint – Bihari Mihály összegzése alapján – a minőségi demokrácia nem más, mint a heterogén társadalmi csoportok közötti versengés a hatalomért. A politikában biztosítani kell e csoportok autonómiáját és szabad versengését, mert a közjó a priori nem állapítható meg: a közérdek csak az érdekek konfliktusos-kompromisszumos vitájában alakulhat ki.

Létezik ugyanakkor a lejáratásra utaló kompromittál kifejezés is. Reklámokból tudjuk továbbá, hogy az igazi rockrádió „kompromisszumok nélküli”. Emlékszem, hogy kamaszkorom metálzenekara, az Obituary akkor lépett a kompromisszumos ingoványba, amikor már nemcsak hörögtek, hanem dalszövegeket is írtak… A kompromisszum nélküli személyautó csak a prémiumkategória lehet – válassz kettőt a következők közül: szép, jó, megfizethető.