A „feelgood faktor” gazdasági hatása – a magyar válogatott felnőtt mentálisan, küzdeni tudásban, szervezettségben 

2022. szeptember 26. 11:48

Stadionok építésére az elmúlt 10 évben 330 milliárd forint értékű beruházással a következő 60 évbe fektettünk be. Ezen időszak alatt utakra, hidakra, autópálya építésre, kórház, iskola, óvoda, bölcsőde felújításra és építésre pedig több mint 10 000 milliárd forint jutott. Megérte? Döntsék el Önök.

2022. szeptember 26. 11:48
null

A Cambridge-i és a Collins szótárak szerint a „feelgood factor” egy találó kifejezés arra, amikor a társadalom, az emberek optimistán tekintenek a jövőbe, azaz egy reményteli jövőképet látnak maguk előtt, és ez a gazdasági fejlődésre is pozitív hatást gyakorol. Ilyesmi történt, pontosabban megint ez történt most pénteken, amikor legyőztük a német futball válogatottat a Nemzetek Ligája most pénteki, 23-ai csoportmérkőzésén. 

A “feelgood factor” nyomában, avagy miért éri meg stadionokat építeni – címmel írt friss közösségi média bejegyzésében György László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára így emlékszik vissza:
„Tizennégy évesen döntenem kellett. Focista leszek vagy rendesen továbbtanulok. A mérleg egyik serpenyőjében ott lapult, hogy imádtam focizni és (állítólag) jól is ment.

A nemzeti tizenegy egy egész nemzetnek ad hitet!

„Bárki bármit mond, bármeddig tart ez az időszak, nekem ez aranykor" – írta a pénteki meccs kapcsán György László. Az évszázad mérkőzése, a 6:3 barátságos mérkőzés volt. Ezek a maiak nem tét nélküli barátságos meccsek, ráadásul egy sokkal versengőbb futballkorszakban. Lehet sokféleképpen magyarázni, de a magyar válogatott felnőtt mentálisan, küzdeni tudásban, szervezettségben az élvonalhoz a világ legrajongottabb, legtöbb embert megmozgató sportjában. A hétfői magyar-olasz végeredményétől függetlenül ez hatalmas teljesítmény. 

„A nemzeti tizenegy egy egész nemzetnek ad hitet, egy egész nemzetet sarkall jobb teljesítményre.”

És igen, ehhez kell a megfelelő infrastruktúra is. 2010 és 2020 között 330 milliárd forintot költött a magyar állam stadion rekonstrukcióra. Sok ez a pénz? Attól függ.

1. Egy 60 éve amortizálódó infrastruktúrát építettünk újjá a következő 60 évre.

2. Ez alatt az idő alatt, 2010 és 2020 között utakra, hidakra, autópálya építésre, kórház, iskola, óvoda, bölcsőde felújításra és építésre több mint 10 ezer milliárd forintot költöttünk!

3. A németek precízek, mindent kiszámolnak. A University of Bonn, Németország elit kutatóegyetemének kutatói számszerűsítették a 2006-os németországi foci VB és a végén elért 3. helyezésük német gazdaságra gyakorolt közvetett, vagyis járulékos hatásait.

Előzetesen a német kormány 1,6 százalékos növekedést várt 2006-ra, látva az eufóriát az előrejelzésüket 2,3 százalékra módosították, a vége 3,2 százalék lett.

Az úgynevezett viselkedési közgazdaságtan (behavioural economics) egyre behatóbban foglalkozik a gazdasági növekedés pszichológiai hátterével. Ha bizakodók az emberek, reménnyel telve formálják a jövőjüket, többet fogyasztanak, vállalkozóként bátrabban ruháznak be.

A közvetlen hatásról pedig eddig szót sem ejtettem – teszi hozzá György László, „vagyis hogy a stadionokat magyar munkások építették, magyar mérnökök tervei alapján, magyar anyagból. Tehát az a pénz, amit stadionokra költöttünk, a magyar gazdaságba áramlott vissza” – húzza alá az államtitkár.

„Arról meg végképp nem beszélve, amikor a mérkőzés elején és végén 70 ezer torokból felcsendül a Himnusz. Az érzés. Megfizethetetlen" – zárja bejegyzését az államtitkár.

(Fotó: MTI)

Kapcsolódó cikkek

Összesen 13 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Coupdetat
2022. december 12. 23:17
Ez az unalmas foci csak azoknak fontos aki a gzdaságban semmit nem tudnak felmutatni ... mint pl a csuti Pörköltszaftos Pörköltcukor Törpi.
buvu
2022. december 12. 23:16
Az infrastruktúra kellett mint egy darab kenyér. Európai szintűek a telepek. Legyünk őszinték, az nb1 -es csapatokat fele ennyiből kellene működtetni, a pénz fele kidobott pénz, illetéktelenek széthordják, magasak a fizetések stb. A nagy klubok jellemzően pocsékul bánnak az utánpótlással a lehetőségeikhez képest (külföldi tornákon rendre a kis műhelyek jutnak tovább a csoportokból, a nagy akadémiák szinte soha). Az nb2-nek meg van a maga értéke, tekintve hogy honi játékosokból áll. Az nb3 és megye1 jellemzően abból a tao pénzből illetve az önkormányzatoktól kapott pénzből működnek, amit a gyerekek nevelésére kapnak - szval ez tré, nagyon a körmükre néznék. Az utánpótlás viszont zseniális abból a szempontból, hogy rengeteg gyerek sportol, fociban pl. gyakran leverik a csapataink a top ligás utánpótlás csapatokat, igaz, van hová javulni. Egészen komoly kritériumoknak meg tud felelni pl. a 10-11-12-13 éve korosztályunk, fociban, de kis ország vagyunk és hiányzik az éles versenyeztetés. Tao nélkül viszont éhen halna a sport. Abszolút pártolom a sport támogatását, de nagyon sok mindenen változtatni kellene, mert nem normális, hogy emberek élősködnek ezen a pénzen.
kesztyu
2022. december 12. 23:15
Tagadhatatlan, létezik a feel good faktor! 1-1 ilyen sport siker erőt ad, jobb a kedvre derít. De nagyon sajnálom azokat, akikből csak irigység vált ki
Griffmadar
2022. december 12. 23:15
Bizony nem véletlen, hogy az első két kommentelő két legalja libsi.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik