A vállalkozásoknál továbbra is dinamikusan nőnek a bérek

2023. január 25. 10:50
A KSH friss adatai szerint 2022 novemberében 16,8 százalékkal nőttek a keresetek az előző év hasonló időszakához képest. Érdemben tehát nem lassult a keresetek növekedési üteme.
Elemző: Regős Gábor, a Makronóm Intézet makroelemzési vezetője

Az előző hónapok folyamatos növekedését követően novemberben mérséklődött az erősödés dinamikája: míg az átlagkereset az előző 3 hónapban rendre 16,6, 17,8, illetve 18,4 százalékkal bővült, addig novemberre 16,8 százalékra mérséklődött az emelkedés üteme. A csupán 1-1,5 százalék körüli ütemcsökkenés mellett jó hír, hogy  valószínűleg az infláció növekedése is lassan tetőzni látszik.

Regős Gábor szerint a mérséklődő dinamika azonban nem a vállalkozások oldaláról adódik, ott kismértékű gyorsulás történt, vagyis tovább folytatódott az a trend, hogy a vállalkozások évközi béremelésekkel igyekeznek kompenzálni az inflációt. 

Mint a makroelemzési vezető elmondta, a lassulás teljes egészében a költségvetési szférához kötődik, ahol a növekmény az előző havi 18,6 százalékról 10,5 százalékra csökkent, amelynek kisebb részét magyarázhatja a bázishatás. 

A mérséklődés ezen belül is leginkább a közigazgatáshoz köthető, ahol az éves béremelkedési ütem 17,3 százalékról mindössze 4,7 százalékra módosult – teszi hozzá a szakértő.

Ennél kisebb mértékben ugyan, de több más nemzetgazdasági ágban is csökkent a béremelkedés üteme: az építőiparban, a szállítás-raktározás ágazatban, illetve az egészségügyben. 

Érdemi gyorsulás látható ugyanakkor a bányászatban, az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységek esetében.

A lassabb átlagbér-növekedéssel, illetve a fokozódó inflációval az előző havinál erőteljesebb mértékben csökkentek a reálbérek novemberben – átlagosan 4,7 százalékkal, miközben az első 11 hónapot tekintve 3,4 százalékos növekedés figyelhető meg. (Ez kimutatható csökkenés, de a mértéke nem kirívó – a szerk.)

Az egy hónap múlva, február végén érkező 2022-es decemberi adat leginkább csak az év végi bónuszok szempontjából lesz érdekes. 

A hosszabb távú folyamatok szempontjából pedig a 2023. januári adat lesz fontos, hiszen ez ad képet arról, hogy a munkaadók milyen mértékű béremelést hajtanak végre 2023-ban. (Ez azonban csak március vége felé érkezik.)

Fontos aláhúzni, hogy a magas infláció, a napi megélhetési költségek nagy növekedése, mindenképpen érdemi béremeléseket tesz szükségessé 2023-ban. Az azonban még nem látható, hogy ezek éves átlagban mennyire tudják megközelíteni az infláció mértékét.

Húsbavágó kérdések: miért nőnek ilyen mértékben az árak, és mi lehet a megoldás

A 2022. évi költségvetés 19 százaléka, vagyis közel ötöde olyan intézkedés volt, amelyet a Kormány azért hozott, hogy a családokat és a nyugdíjasokat megtámassza az inflációval szembeni küzdelemben. A küzdelem 2023-ban is folytatódik: a változékony nemzetközi környezetben a pénzügyi stabilitásunk megőrzése, a recesszió elkerülése, valamint a családok és nyugdíjasok megsegítése folyamatos, célok közötti egyensúlyozást tesz szükségessé.

A havi adatokat tekintve a reálbér éves növekedési üteme a második félévben térhet vissza a pozitív tartományba az infláció fékeződésével.

A KSH friss adatai részletesen:

– 2022 novemberében 563 600 forint volt a bruttó átlagkereset teljes munkaidőben Magyarországon.

– A kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 387 800 forint volt.

– A bruttó átlagkereset 16,8, a nettó átlagkereset 17,6 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban.

– Az átlagkereset növekedéséhez főként a 2022-ben végrehajtott minimálbér és garantált bérminimum emelése, valamint a már előre ütemezett és a pótlólagos béremelések járultak hozzá.

– A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete közfoglalkoztatottak nélkül számolva 574 100 forint volt.

– A becsült rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 495 200 forint, ami 20,2 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.

– A reálkereset 4,7 százalékkal csökkent, a fogyasztói árak előző évhez mért 22,5 százalékos növekedése mellett.

– A bruttó kereset mediánértéke 441 800 forintot ért el, és 17,6 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. (A mediánérték a bérek középső értékét jelenti: azaz a dolgozók fele ennél kevesebbet, fele ennél többet keres.)

– A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 305 800 forint volt, ami 19,2 százalékkal múlta felül az előző év novemberit.

cikksorozatának második részében a járvány utáni újraindulásából adódó, globális árnövelő hatásokat vesszük sorra.

(Címlap fotó: 123rf.com)
 


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés