Amerikainál magasabb európai és magyar inflációért az energiaárak felelősek
Mi van az energiaár-emelkedés hátterében?
Már a koronavírus-válság utáni újraindulás is azt eredményezte, hogy 2021-ben az európai tőzsdei gázár a korábbi évek átlagának négy–ötszörösére emelkedett.
A közgazdászok többsége úgy kalkulált, hogy az árak majd visszakorrigálnak valamelyest. Aztán a háború kitörése a 2021. évi átlaghoz képest megháromszorozta az európai gáz árát 2022 tavaszán, míg a nyár végén, amikor az európai országok egymást taposták, hogy feltöltsék télire a gázkészleteiket, a gáz ára az előző évi ötszörösére emelkedett.
Most, hogy a gáztározók szinte csordultig töltöttek, és az időjárás is enyhébb Európában, visszakorrigálni látszik a gáz ára. Kérdés ugyanakkor, hogyan fog reagálni a tőzsdei gázár, amikor újra megjelenik az európai kereslet a világpiacokon.
Hogyan jelenik meg az energiaárak növekedése az inflációban?
Ha egy cég energiaintenzitása, vagyis az összes költségén belül az energia költsége 2020-ban 4,5 százalékot tett ki, ami a kenyér és friss pékáruk gyártására vonatkozóan pontosan igaznak bizonyult, akkor a válság előttihez képest 2022-re megtízszereződött gázár és meghatszorozódó villamosenergia-költség nyomán 2022-re 30-40 százalékra is emelkedhetett az energiaintenzitása.
És akkor még nem számoltunk a beszállítóinál jelentkező és vizsgált cégünkhöz tovagyűrűző áremelésekkel, valamint a bérek növekedéséből adódó költségnövekménnyel.
Könnyen belátható, hogy a megnövekedett energiaár a dominóhatás elvét követve minden termék átárazódását eredményezi, miközben a veszteségeket elkerülni kívánó élelmiszeripari szereplők, termesztők, termelők és kereskedők a bizonytalanságok mérséklésére, ha megtehetik, túláraznak.
A cikkből kiderül az is, hogy a 2022. évi magyar költségvetés 19 százaléka, vagyis közel ötöde olyan intézkedés volt, amelyet a Kormány azért hozott, hogy a családokat és a nyugdíjasokat megtámassza az inflációval szembeni küzdelemben.
Cikksorozatunk második részében arról olvashat, hogy a világgazdaság a járványt követő időszakban súlyos problémákkal és új kihívásokkal nézett szembe, mégpedig az értéklánc számos pontján. Ebben a részben a járvány utáni újraindulásból adódó, globális árnövelő hatásokat vesszük sorra.
(Címlap fotó: 123rf.com)
Összesen 2 komment
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászólás szerkesztése
Bejelentkezés