Csökkenhet a kenyér ára!

2023. január 29. 17:15
Áramlik Magyarországra az ukrán gabona, egy része itt is marad. Jó hír, hogy máris csökken emiatta búza ára, a korábbi 140 ezer forinttal szemben ma már csak 110 ezret kell fizetni érte tonnánként. A malmok így olcsóbban jutnak hozzá, a liszt is kevesebbe kerül, ami végül a kenyér árában is meg fog jelenni, de az olcsóbb takarmányok hatása előbb utóbb a hús és tejtermékek áraiban is jelentkezik. Véget ér a vesszőfutás, és elindulnak visszafelé a horrorárak?

„Ukrajnából folyamatosan egyre nagyobb mennyiségű gabona, elsősorban búza és kukorica érkezik a keleti határunkon keresztül. Ezzel önmagában nem lenne baj, ha az eredeti ígéreteknek megfelelően ez az áru tovább menne Európába és Észak-Afrikába. Ezzel szemben az így beérkezett áru döntő többségét a magyar etanol- és izocukorgyárak, takarmánykeverők, illetve a magyar malmok vásárolják meg” - panaszkodik közleményében a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) hozzátéve, hogy a fenti iparágak éves igényük töredékét vásárolták meg a betakarításkor, most pedig havi szükségleteiket nem magyar termelők árujával, hanem ukrán importból elégítik ki.

Ahogy azt korábban mi is megírtuk, december 6-án arról adott ki közleményt Az ÖBB Rail Cargo Group (ÖBB RCG) magyarországi leányvállalata, a Rail Cargo Hungaria (RCH) , hogy átlépte a magyar határt az egymilliomodik tonna ukrán gabonát fuvarozó vonatuk. Az addig több mint 17 ezer vagonban érkezett szemes termény kétharmadának úticélja magyarországi megrendelők telephelye volt, a fennmaradó rész Olaszország és Ausztria gabonatárolóiba ment tovább. A legfrissebb, a teljes 2022-es évre vonatkozó adataik alapján tavaly összesen mintegy 19 ezer vasúti kocsi bevetésével 1,2 millió tonna gabonát fuvaroztak el Ukrajnából.

Ami a növénytermelőknek bosszúság, az most mindenki másnak örömhír

Az ukrán kukorica „75-80 000 forinton cserél gazdát tonnánként és emiatt a korábbi világpiaci árakkal többé-kevésbé szinkronban lévő 120-130 ezer forintos magyar kukorica ára 100 000 alá csökkent, és ugyanaz figyelhető meg a búzánál, ahol a 140 000 forinttal szemben 110 ezres tonnánkénti ár figyelhető meg. Mindezek következtében az elmúlt hónapokban,

aki egyáltalán értékesíteni tudta terményét, az is csak jól láthatóan 20-25 százalékos árcsökkenéssel tehette meg”

- áll az MOSZ közleményében.

„Egyértelmű, hogy gabonafélének csökkent az ára az elmúlt négy hétben, nem is vitás, hogy ennek a fő oka az az ukrán gabona beáramlása, amit valószínűleg fenn is fognak tartani a kereskedők a következő aratásig, már csak azért is, mivel Magyarországon pillanatnyilag nincsen kellő mennyiségű gabona a tavalyi aszály miatt. Ebben a helyzetben nagyon is jól jön most az ukrán import” - mondja a Makronómnak Király László. A tüskeszentpéteri lisztről elhíresült Zala Cereália Kft. ügyvezetője úgy látja, keleti szomszédunkban halmokban áll a gabona. A kukoricát például az ottani szokásoknak megfelelően lábon hagyták, így most, januárban is zajlik az aratás, mivel nincsenek megfelelő kapacitásaik a tároláshoz. A megtermelt gabonát korábban a tengeri kikötőkből indították útnak, most viszont a bizonytalanságok miatt jobban favorizálják az ukrán döntéshozók a szárazföldi szállítást. 

Király László szerint ugyanakkor erre az árcsökkenése szükség is volt, mivel az elmúlt két, de inkább három szezonban a magyarországi gabonaárak minden környező országhoz viszonyítva magasabbak, túlértékeltek lettek.

„Ennek több oka van, például kevesen tudják, de Európában etanol nagyhatalom vagyunk, a gabonából sehol máshol nem használnak arányaiban akkora mennyiséget etanol gyártásra, mint Magyarországon, és ez jól láthatóan felveri az árakat, mivel túlkeresletet, és egy irreálisan magas árszintet biztosít. Ez számos területen problémákat is okoz, nehezen viselik például az állattenyésztők, hogy az átlagosnál magasabbak a gabonaárak” - mutat rá az igazgató. Ez most elkezdett némileg visszarendeződni, és az igazgató reméli, ez a folyamat tartós lesz annak dacára is, hogy a gabonalobbi már most is mozgolódik, próbálják elérni az ukrán import korlátozását.   

Az inflációt magyarázó tényezők között első helyen áll az a folyamat, amelyet a covid utáni keresletnövekedés pszichológiájából adódó, növekvő vállalati profitéhség váltott ki a közelmúltban - derül ki a Makronóm Intézet legfrissebb, a hazai áremelkedés indokait kutató elemzéséből.

 

Húsbavágó kérdések: miért nőnek ilyen mértékben az árak, és mi lehet a megoldás

A 2022. évi költségvetés 19 százaléka, vagyis közel ötöde olyan intézkedés volt, amelyet a Kormány azért hozott, hogy a családokat és a nyugdíjasokat megtámassza az inflációval szembeni küzdelemben. A küzdelem 2023-ban is folytatódik: a változékony nemzetközi környezetben a pénzügyi stabilitásunk megőrzése, a recesszió elkerülése, valamint a családok és nyugdíjasok megsegítése folyamatos, célok közötti egyensúlyozást tesz szükségessé.

Megúszhatjuk az 1000 forintos kenyeret

Király László tavaly nyáron még azt jósolta, 2023-ban a legolcsóbb kilós kenyér ára is elérheti az 1000 forintot, és nem véletlenül volt borulátó.

„Az elmúlt két év rendkívül magas költségnövekedést hozott. 2020-ban még 52000 forintért tudtuk megvásárolni a malmi búzát - ez egy tonna gabonát jelent -  idén viszont már 138000 forintot kellett kifizetnünk ugyanezért a mennyiségért. Emiatt emelnünk kellett a liszt árán is. Míg két éve 100 ezer forintba került egy tonna liszt, most 240 ezerbe kerül ez a mennyiség, a pékségek is ezt az árat fizetik érte, mivel a hatósági ár csak a lakosságot védi - mondja a malomigazgató. Most viszont úgy látja, az olcsóbb búzának köszönhetően

megúszhatjuk a brutális drágulást, valószínű, hogy a kenyér ára emelkedni már nem fog.

Ráadásul nem csak a búza, és ezen keresztül a liszt ára csökken. Míg nyáron okkal lehetett aggódni a veszélyesen magas gázárak miatt, jó ideje folyamatos a csökkenés, csak ebben az évben közel 30 százalékkal alacsonyabba gázár a holland TTF gáztőzsdén, és 50 euró környékén van a jegyzés, miközben tavaly még 300 euró környéki árak borzolták a kedélyeket. És bár Király László szerint ezen folyamatok hatása nem azonnal érződik meg a kenyér árán, hiszen ha csak a malmok példáját vesszük, általában pár hónapos gabonakészlettel dolgoznak a tervezhetőség miatt, a gázért pedig előre fizetnek, de a pozitív tendenciáknak hamarosan meg kell mutatkozniuk az árakban. 

„A kenyér előállítási költsége biztosan csökkenni fog hónapokon belül. Hogy a vásárlók ebből mit fognak tapasztalni, az már azon múlik majd, hogy a kereskedelem mennyit enged át a beszerzési ár csökkenéséből, amit a sütőüzemektől megszerez - mondja az igazgató hozzátéve, hogy az első negyedévben már az árak stagnálását is jó eredménynek tartaná, utána lehet reménykedni egy óvatos visszarendeződésben, persze csak ha a lobbiérdekek nem kerekednek felül. 

(Fotó: MTI)


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 48 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés