Megdöbbentő cikket közölt a CNN – Ukrajna tényleg az Egyesült Államok legnagyobb homokozója

2023. január 22. 7:34
A CNN hírportálja arról ír, mennyire jó az Egyesült Államoknak az, hogy élesben tesztelheti fegyvereit egy olyan helyen, ahol nem amerikaiak halnak meg az „adatgyűjtés” közben.

A proxyháború előnyeit nem kell különösebben ecsetelni az Egyesült Államok mindenkori kormányának. Az USA mestere az olyan hadviselésnek, amelyben személyesen nem vesz részt, amerikai vér egy csepp sem hullik, mégis ő irányít. 

Ha vérzik is, nem nekünk fáj

Joe Biden egyre nagyobb és egyre durvább fegyverekkel telepakolt szállítmányainak költségeit lassan már követni sem lehet. 

Az amerikaiaknak lövésük sincs, mi történik az Ukrajnának adott fegyvereikkel

A Biden-kabinet olyan tempóban és mennyiségben szállít fegyvert Ukrajnának, ami már a Kongresszusban is kérdéseket vet fel, többek között arról, marad-e egyáltalán elég haditechnika az USA-ban a védekezési potenciál szinten tartásához. Ezzel párhuzamosan egyre gyakrabban kerül szóba az is, mi történik az amerikai fegyverekkel Ukrajnában.

Az azonban jól látszik, hogy a kezdeti óvatoskodás után a Fehér Ház vérszemet kapott, és egyre több olyan technikát szállít Kijevnek, amely miatt Putyin újra és újra az eszkaláció kockázatának növekedésére figyelmeztet – amire aztán Biden blöfföt emlegetve legyint újra és újra, egészen addig, amíg egyszer csak tényleg bekövetkezik. 

Az öltönyös hadviselésnek különösen remek lehetőséget biztosít az ukrajnai háború, amelyből a profit édes habját nem csak az amerikai fegyvergyártók, de a Pentagon is boldog szürcsöléssel hörpinti le. Az USA védelmi minisztériuma anélkül tudja az eddig raktáron heverő készleteinek szavatosságát és jelenlegi alkalmazhatóságát vizsgálni, 

úgy tudja az új fejlesztésű haditechnikai eszközöket élesben tesztelni, hogy közben egy pillanatig sem piszkolja be a kezét. 

Abszurd pillanata volt a háborús háttéreseményeknek, amikor tavaly áprilisban a Pentagon Védelmi Logisztikai Ügynöksége, a DLA közleményt jelentetett meg, amelyben az ukrajnai háború kiszolgálására hivatkozva szólította meg a fegyvergyártókat és a kereskedelmi partnereket. A Pentagon felhívásában információkat várt minden olyan fegyverről a gyártóktól és fejlesztőktől, 

„amely gyorsan exportálható, minimális kiképzéssel bevethető, és amely hatékonynak bizonyul a csatatéren”. 

Fun fact: a vállalatoknak száz szóban kellett ismertetniük a saját maguk ajánlotta fegyvert, majd azt, milyen területen lehet alkalmazni, gyártásban van-e már, és ha nem, mennyi idő kell annak megkezdéséhez. Ez alapján dönt a Pentagon arról, kivel és hogyan köt szerződést. 

Az, hogy eddig esetleg gyártásba nem küldött, az esetek zömében tesztelés nélküli technikákra akar az USA kormánya szerződést kötni, majd mindenféle átfutási idő nélkül az ukrán frontra küldeni, azt jelenti, hogy a Biden-kormány tesztelési területnek és lehetőségnek tekinti Ukrajnát, ahol élesben, ráadásul amerikai katonák életének kockáztatása nélkül próbálhatja ki legújabb vagy még éppen csak létező eszközeit. A gondolat persze nem új keletű, a nyíltság azonban, ahogyan kommunikálják, meglehetősen szokatlan. 

Új fegyverek tesztelésére használja az orosz-ukrán háborút Amerika

A háború kitörése óta a Biden-kormányzat nagyjából 3,5 milliárd dollárt áldozott Ukrajna felfegyverzésére. Április 21-én újabb 800 millió dolláros keretet hívtak le ugyanebből a célból, egy nappal később pedig közzétették azt az egyszerre részletes és szűkszavú listát, amelyen az új fegyverszállítmány egyes tételei szerepelnek.

A CNN most folytatta a kitárulkozást. Írásában elégedetten állapítja meg, milyen jó szolgálatot tesz az ukrajnai háború az amerikai fegyverrendszerek tesztelése során, és mekkorát profitál az USA-tól biztonságos messzeségben zajló háborúból a Pentagon és az amerikai fegyvergyártók diadalmas csapata.

A lelkes anyag mindenekelőtt az ukránok buksiját simogatja meg, amiért képesek voltak egy ceruzából is aknavetőt faragni. A home made megoldások – mint írják – teljesen lenyűgözték a Pentagont, ahol a vezetők és katonai szakértők szájtátva nézték az ukránok által kifejlesztett célzási rendszer applikációt, amely a telefonokat változtatta célmeghatározó, a tűzparancs kiadására alkalmas szoftveres eszközzé – természetesen az amerikai hírszerzés adatait alapul véve. 

A DIY (csináld magad) kategóriájába tartozó harctéri újításoknak se szeri, se száma a szegény ember vízzel főz jegyében kreált haditechnikákban. Az amerikai fotelek mélyéről szájtátva nézik az ukránok olcsó, mégis működőképes megoldásait, a kifinomult USA-rakéták felszerelését a MiG-29-esekre, a gránátokat dobáló drónokat, a lepukkant kisteherautók átalakítását mobil rakétakilövőkké, a leamortizált szovjet haditechnika és a saját szállítmányaik ötletes kombinálását. 

Az egyik legnevesebb amerikai kutatóintézet, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának kutatói oda és vissza vannak a boldogságtól, hogy egy számukra ennyire biztonságos tesztelési környezetet tanulmányozhatnak. „Az innovációjuk egyszerűen lenyűgöző” – lelkendezett Seth Jones, a központ nemzetközi biztonsági programjának igazgatója, hangsúlyozva, hogy Ukrajna igazi harci laboratóriummá vált az olcsó, de hatékony megoldások területén.

Fő a biztonság. És persze a profit

Az ukrán megoldásoknál azonban sokkal fontosabb az USA számára, hogy a saját, Kijevnek küldött fegyvereit élesben tudja tesztelni, azt tanulmányozva, miként teljesítenek azok intenzív használati és terhelési körülmények között. Ezek monitorozása mellett természetesen óriási mennyiségű információt gyűjtenek az oroszok által bevetett fegyverek hatékonyságáról is – az olcsó, egyszerű iráni kamikaze drónok különösen felkeltették az érdeklődést, alapvetően az ukrán infrastruktúrát ért meglepően eredményes csapásaik miatt. A „labor” szó itt is felbukkant, ahogy egy bennfentes fogalmazott a CNN-nek: „Ukrajna a tökéletes, a szó minden értelmében vett fegyverlaboratórium, éles tesztpálya, hiszen a technikák egy jó részét még soha nem használták két iparilag fejlett nemzet közötti háborúban”. (Nem mellesleg a mondat igenlő válasz arra a kérdésre, hogy valójában USA-Oroszország háborúról beszélünk-e.)

Az amerikaiak a saját fegyvereikkel kapcsolatos visszajelzések és információk alapján fejlesztenek vagy alkalmaznak új innovációs megoldásokat. Meglepetésükre például a Switchblade drónok nem annyira váltották be a hozzájuk fűzött reményeket a csatatéren, így az azok alapján fejlesztett Phoenix Ghostok koncepcióját is tovább tudják gondolni. 

A HIMARS rendszerek óriási erőt képviselnek az ukrán hadsereg eszközkavalkádjában, a korlátozott mennyiségű rakéta célzott, sikeres csapásai a tervezőket igazolják, ugyanakkor – a visszajelzések alapján – a túlzott igénybevétel gyakori meghibásodásokat okoz, vagyis az USA hadseregének a fegyver esetében a karbantartási opciókra kell sokkal nagyobb hangsúlyt fektetni. 

Az M777 tarackokat az USA már eddig is alkalmazta, a probléma mégis ugyanott mutatkozott, ahol Afganisztánban is. A fegyverek csöve egyszerűen nem bírja az intenzív használatot, így csere nélkül használhatatlanná válnak bizonyos számú lövés után, ez pedig az egész tüzérségi stratégiát negatívan befolyásolja. Az amerikai hadsereg egyik műveleti tisztje szerint az USA éppen ezen a területen kapta a legnagyobb leckét. Mint mondta, az M777-es hasonló rendszerek nehézkes mozgathatósága és gyors amortizációs ideje kérdésessé teszi a jövő háborújában a vontatott tüzérségi eszközök hatékony alkalmazhatóságát.

Drónok harca

A fegyvergyártókat és az amerikai hadvezetést is váratlanul érte a drónok hatékonysága és kiemelt szerepe az ukrajnai háborúban. Nem csak az ukrán sufnituningos megoldások, de az oroszok által használt rendkívül olcsó, egyszer használatos kamikaze drónok hatékonysága is meglepte őket. 

Utóbbi esetében egyfelől a páncélozott harcjárművek védelmi kapacitásait kell újraértékelni, másfelől a költségcsökkentést kell tanulmányozniuk. Ha ugyanis még a filléres (10 ezer dolláros) drónok is ekkora hatékonysággal képesek pusztítani, akkor egyrészt újra kell értelmezni a milliós költségvetéssel készült, űrtechnológiával agyonpakolt és költségzabáló eszközök egyre dráguló fejlesztési rendszerét. Máris több hírszerzési és katonai tisztviselő nyilatkozott úgy, hogy a védelmi iparnak prioritásként az olcsó, hatékony, egyszer használatos drónokra kell fókuszálni a jövőben.

A háború az USA legnagyobb játszóterévé vált, ahol minden kipróbált és eddig még élesben nem tesztelt fegyvert bevethetnek, amit csak akarnak.

Minden egyes megsemmisített vagy elhibázott célpont, minden egyes ukrán vagy orosz katona halála az Egyesült Államok információéhségét csillapítja, és irányt szab a jövő fegyvertechnikai fejlesztéseinek. 

Mindezt úgy, hogy egyetlen amerikai katona sem áldozza életét a Pentagon kísérletei miatt. Nehezen lehet ennél gyümölcsözőbb és eredményesebb üzletet kötni. Ahogyan Jim Himes demokrata képviselő, a képviselőház hírszerzési bizottságának tagja fogalmazott: csak azokból a tapasztalatokból, amelyek eddig összegyűltek, már könyvet lehetne írni. 
És hol van még a vége. 

Fotó: MTI/AP/Jevhen Maloletka


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 180 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Nekünk nem. De legalább kimondta.
Pressmannak kuss. Vagy ehhez is hozzáfűz valamit?

Az uniós emberekkel a tücsök etetése is kísérlet lehet. Felelős érte Ursula!

"úgy tudja az új fejlesztésű haditechnikai eszközöket élesben tesztelni, hogy közben egy pillanatig sem piszkolja be a kezét"

DE, bepiszkolja.

A karma majd megoldja- csak idő kérdése.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés