Scholz rákérdezett: Milyen háború?

2023. január 18. 9:30
A német kancellár a Bloombergnek adott hosszú interjút, amelyben kifejtette: olyan terven dolgoznak, amellyel elkerülhető a kereskedelmi háború kitörése az USA zöld támogatási törvénye után.

A Bloomberg News főszerkesztőjének adott interjúban Olaf Scholz az energiaválságról, az európai ipar jövőjéről, a közös hitelfelvétel lehetőségeiről és a német fegyverzet Ukrajnába küldéséről is részletesen beszélt. A kancellár meglepően óvatos hangot ütött meg néhány kényes téma, elsősorban az USA inflációcsökkentő törvényére adható európai válasz kapcsán.

Németország elkerüli a recessziót

Scholz szerint az európai összkép szempontjából kiemelkedő fontosságú német gazdaság kifejezetten jó úton halad, ezért nem számolnak az idei évben sem recesszióval. Mint mondta, Berlin megmutatta, hogyan tud gyorsan és hatékonyan reagálni a váratlan helyzetekre, így sikerült megszüntetnie függőségét az orosz energiától, és villámgyorsan megnövelni az LNG-import kapacitását.

Az energiaellátás biztonságához persze kell az idei enyhe téli időjárás is, a fő feladat pedig a következő télre való felkészülés lesz. Hosszú távon ugyanakkor egy sokkal nagyobb kihívással néz szembe a német kormány: fel kell gyorsítania és sokkal hatékonyabbá kell tennie az átállást a megújuló energiákra, nem csak az energiabiztonság, hanem ipari versenyképességének megőrzése érdekében is. 

Oroszországgal azért csak óvatosan

A Scholz-kabinet óriási nemzetközi nyomás alatt áll a Leopard harckocsik miatt. Zelenszkij egyre ingerültebben követeli a német hadiipar legendájának számító nehézpáncélosokat, ám a kormány eddig mindig kibújt a szállítások alól. A teljesítés egyébként nem csak elvi, hanem fizika akadályokba is ütközik: a gyártó Rheinmetall éppen a napokban közölte, hogy legalább egy év kell ahhoz, mire egy esetleges kormánydöntést teljesíteni tud.

A németek csak 2024-ben tudnának Leopardokat szállítani Ukrajnának

Ukrajna 2022 végén 300 harckocsit és 600-700 harcjárművet kért a nyugati szövetségesektől ahhoz, hogy „megnyerje a háborút". A NATO-tagországok eddig vonakodtak páncélosokat szállítani a frontra, tartva attól, hogy Moszkva ezt közvetlen beavatkozásként fogja értékelni.

A kancellár az interjúban is hangsúlyozta legfőbb érvét: csak a partnerországokkal karöltve hajlandó modern fegyverzetet küldeni Kijevnek. „Minden döntést szövetségeseinkkel és barátainkkal egyeztetve hozunk meg, semmit nem teszünk ebben a kérdésben egyedül” – fogalmazott diplomatikusan, mondatai mögött azonban az a teljesen nyilvánvaló aggodalom húzódik meg, amelytől több más NATO-tagállam is joggal tart: a fejlett fegyverzet Ukrajnába küldése a háború eszkalálódásához vezethet – ezt pedig (majdnem) mindenki szeretné elkerülni. 

Scholz egyébként nem sok esélyt lát a béketárgyalásokra. Szerinte az csak akkor kezdődhetne el, ha Oroszország kivonná csapatait a megszállt területekről, ennek az esélye azonban gyakorlatilag nulla. 

Függetlenedés minden áron

A kancellár – aki éppen január 18-án tart beszédet a globális elit szellemi templomában, a davosi Világgazdasági Fórumon – a jövőt az USA és egyéb államok protekcionista törekvései ellenére is a globalizációban látja. Az ellátási láncok biztonságának érdekében a gazdasági függőség leszakadását hangsúlyozta az egyes országokról. Németország esetében a legnagyobb kockázatot és kihívást a Kínától való függetlenedési próbálkozás jelenti, amely alapvetően a stratégiai jelentőségű autóipar területén jelent majd kiemelt rizikót. Scholz mindenesetre optimista. Mint mondta, a háború sok hibájukra világított rá, de tanultak belőle, és soha többé nem fordulhat elő, hogy az energia vagy az ipar területén Németország gyakorlatilag egyetlen országtól (Oroszországtól és Kínától) függjön.

Németország hátat fordítana Kínának

Elég felemásan alakulnak a német-kínai kapcsolatok. Európa erőtlenül erős országának gazdasága ezer szállal kötődik Pekinghez, ami az orosz energiafüggőség után ismét csapdahelyzetet teremthet . Úgy tűnhet, mintha Olaf Scholz a kapcsolatok további erősítésén dolgozna, kivívva ezzel nem csak jó néhány uniós ország, de saját kormánykoalíciós partnereinek is a haragját.

A globalizációt tekintve a kancellárnak meggyőződése, hogy a mostani gazdasági szövetségek fellazulására és problémáira a választ  és megoldást a feltörekvő, jelenleg középhatalmi státuszban lévő államok jelenthetik, ezért a gazdasági egyesüléseknek új módszerekre és új partnerségekre kell törekedni.

Háború? Milyen háború?

Annak ellenére, hogy Macron francia elnök mellett éppen Scholz volt az, aki az USA protekcionista törvényére válaszul egy hasonló elvekre épített EU-s választörvényt követelt, a kancellár meglepően suttogóra fogta az eddigi oroszlánüvöltést.

Halott játék: az USA az európai ipar gyilkosa

Néhány évvel ezelőtt az USA egyszerre volt kétségbeesett és dühös, ha azt tapasztalta, hogy egyes kormányok különböző támogatásokkal és engedményekkel juttatják előnyökhöz saját országuk vállalkozásait. Az amerikai válasz akkor nem egy kereskedelmi háború kirobbantása volt, hanem az, hogy megpróbálta észhez téríteni az adott döntéshozókat, és a világkereskedelem biztonságára, valamint a Kereskedelmi Világszervezet alapelveire mutogatva igyekezett letörni a protekcionista hajtásokat.

Scholz határozottan kijelentette, hogy bár óriási a feszültség az Egyesült Államok kirekesztő iparpolitikája és támogatási rendszere miatt, az Európai Unió nem fog hasonlóan protekcionista megoldásokkal élni, ezzel kirobbantva egy mindenki számára katasztrofális eredményekkel járó kereskedelmi háborút. Szavai rímelnek Ursula von der Leyen tegnapi davosi beszédére, amelyben az Európai Bizottság elnöke ismertette az EU várható törvényét, amelyet az amerikai protekcionista törekvésekre válaszul adhat, és amellyel úgy hirdetett háborút, hogy közben nem hirdetett háborút. 

Von der Leyen: Aggódunk az USA lépései miatt

Davosban, a Világgazdasági Fórum második napján tartott beszédében Ursula von der Leyen végre megfogalmazott néhány javaslatot az EU iparának megmentése érdekében - válaszul az Egyesült Államok támogatási rendszerére a zöld befektetések terén, amely 369 milliárd dolláros „hazait" támogató rendszerével a beruházások áttelepülését és a vállalatok kivándorlását indíthatja meg Európából az USA-ba.

„Nagyon keményen dolgozunk azért, hogy elkerüljük ezt a helyzetet” – mondta Scholz a kereskedelmi háborúról, utalva arra az amerikai-európai munkacsoportra, amelyet Macron elnök washingtoni látogatása után állítottak fel annak érdekében, hogy az európai vállalatok elleni diszkriminációs hatásokat csökkentsék. (Elemzők és jogászok ugyanakkor arra mutatnak rá: a Biden-féle törvényen érdemben már nem fognak változtatni, így a munkacsoport tevékenysége csupán időhúzásra jó.)

Scholz arra is rámutatott, hogy kormánya sok milliárd eurót fog befektetni a német ipar versenyképességének megőrzése érdekében. Ez az a rendkívül vitatott pont a francia-német elképzelésen alapuló, von der Leyen által is megszellőztetett tervben, amely az állami támogatások rugalmasabbá tételéről szól. Az EU piaci törvényei alapból nem engedték a túlzott mértékű állami támogatásokat, helyette a piaci verseny fejlesztéseit preferálták. Az, hogy ezen a válság miatt változtatni akarnak, felerősíti azon országok aggodalmát, amelyek Németország és Franciaország erősödésére, míg a költségvetési lehetőségekkel szűkebben rendelkező országok gazdasági leszakadására, ezzel az egységes piac széttöredezésére mutatnak rá. 

Baráti tűz: a németek és a franciák felrúgják az EU piaci szabályait

Biden elnök tavaly fogadtatta el az idén január 1-jén életbe is lépett 369 milliárd dolláros csomagot tartalmazó inflációcsökkentő törvényét, amely elméletben az amerikai ipar zöld átállását segíti elő, gyakorlatban azonban - felrúgva a globális kereskedelmi szabályokat - egy olyan protekcionista, hazai gazdaságot mentő és a támogatási szabályokkal már piactorzító hatású törvény lett, amely rövid időn belül kivéreztetheti az európai ipart, és magához vonzhatja azokat a vállalatokat, amelyek eredetileg Európában akartak befektetni.

Nix hitelfelvétel!

Végül: Scholz makacsul ragaszkodik ahhoz az elhatározásához, hogy a zöld támogatások megvalósítására költendő összeget nem lehet egy új uniós hitelfelvételből fedezni. Korábban már többször utalt rá, hogy a legrosszabb ötletnek tartja az EU adósságának növelését, ezért a legfontosabb, hogy a jelenlegi beteg helyzetet mindenekelőtt meglévő forrásokból orvosolják. 

Szerinte a kézenfekvő megoldás erre a Covid-járvány hatásainak enyhítésére szolgáló alap lenne, amelyben még mindig rengeteg pénz van, így elsősorban azt az óriási maradványösszeget kell felhasználni a közös EU-s lépésekhez ahelyett, hogy Brüsszel újabb hitelfelvételbe kényszerítené a tagországokat. 

Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 13 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Ez is a mi és a lengyelek pénzét osztogatná....

dehát csak nem szállíthatnak ukrán barátainknak használt tankokat. ők a legjobból is a vadonat újat érdemlik. természetesen ingyen.
sajnos a chiphiány miatt viszont jelenleg picit várni kell az új járművekre. de ez nem diszkrimináció kérem, egy golfra, vagy octaviara is közel egy évet kell várni.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés