Jöhet a négynapos munkahét?!

2023. január 1. 9:04
Minden próba, minden kutatás egyértelműen a hatékonyság növekedését mutatta ki, miután a négynapos munkahét ötlete újra, magas szinten felvetődött. A siker receptje: ugyanannyi fizetés, eggyel több szabadnap.

A hr-univerzumban a mögöttünk álló esztendő egyik legnagyobb szabású kísérlete a négynapos munkahét tesztelése volt. Vannak vállalatok, sőt országok is, ahol már bevezették, globálisan azonban most kezdtek el komolyan foglalkozni a kérdéssel: csökkenti vagy növeli az eredményességet, ha ugyanazért a munkabérért hetente egy nappal kevesebbet dolgoznak a munkavállalók?

A számok nem hazudnak

A válasz egyértelmű volt: a Dublini Egyetem és a Cambridge-i Egyetem idei, globálisan 33 vállalatot bevonó, több hónapos tesztidőszaka után a vizsgálatban részt vevő cégek közül egyetlen egy sem tért vissza a hagyományos, ötnapos munkahét rendszeréhez. Az elsődleges adatok összegyűjtése érdekében 969 fő Írországban, USA-ban és Ausztráliában dolgozó munkavállaló teljesítményét monitorozták tíz hónapon át, több tucat mutatót figyelve. 

Az eredmény több volt, mint meggyőző:

a bevételek a próbaidőszakban 8 százalékkal nőttek,

az alkalmazottak hiányzása a havi átlagot tekintve 0,6-ról 0,4-re csökkent, az újonnan felvett munkavállalók száma pedig növekedni kezdett. 

Az adatok szerint az érintett vállalatok alkalmazottainak termelékenysége – ezzel a cég bevétele – egyértelműen nőtt, ugyanakkor csökkent a fluktuáció is. Ráadásul a négynapos rendszerben az irodai munkavégzés iránti hajlandóság is nőtt, vagyis a munkavállalók nem ragaszkodtak annyira a home office-hoz vagy a hibrid munkavégzéshez, mint előtte.

Juliet Schor, a kutatás vezetője úgy fogalmazott: a kétnapos hétvége egyszerűen idejétmúlt. A jelenlegi, ötnapos munkahetet még 1938-ban találták ki, az azóta bekövetkezett munkaügyi változások azonban szinte kikövetelik a változtatást. 

Elégedettség és nagyobb munkakedv

Az alkalmazotti elégedettség hasonló eredményt produkált, mint a munkáltatói oldalé. A tesztelésben részt vevők 97 százaléka nyilatkozott pozitívan, sokkal kevesebb stresszről, fáradtságról és alvászavarról számolva be. 
Kiemelték: kevesebb konfliktushelyzetbe kerültek – ez mind a munkahelyre, mind a szűkebb családi körre igaz –, az otthoni teendőket is kisebb feszültséggel, nem pedig kapkodva tudják elvégezni. Figyelemreméltó adat, hogy a plusz egy szabadnapot nem másodállásban töltik, hanem valóban magukra és családjukra fordítják.

Az egyik legfontosabb kutatási eredmény mégis az, hogy az alkalmazottak nem számoltak be a munkájuk intenzitásának felpörgetéséről. Ez azt jelenti, hogy a vállalatok eredményes és sikeres munkabeosztást tudtak kidolgozni, egyszerűen azzal, hogy lefaragták a felesleges és nem hatékony tevékenységet, például

kiirtották a munkaidőből a pusztán időtöltésre használt meetingeket. 

Így nem arról van szó, hogy az alkalmazottak a pénteki napjukat előre ledolgozták, hanem arról, hogy ugyanazt a munkát sokkal hatékonyabban és rövidebb idő alatt tudták elvégezni.

Együtt veled, de néha nélküled

A brit kutatásban részt vevő vállalatok alkalmazotti létszáma alapvetően tíztől négyszázig terjedt, a kísérlet folytatásaként most kifejezetten a multikat fogják megcélozni, amely lehetővé teszi a vállalaton belüli speciális kontrollcsoportok létrehozását is. Ugyanakkor Magyarországon már az idén beindult a négynapos munkahét tesztelése, mégpedig nem is egy középvállalkozásnál.

A Magyar Telekom júliusban startolt el kísérleti jelleggel saját, négy hónapos programjával, amelynek során 152 munkavállaló tesztelte a négynapos munkahetet. Ezzel a cég hazai csoportja lett a világméretű kísérlet legnagyobb hazai vállalata, az eredmények azonban itt is ugyanolyan pozitívak voltak, mint a külföldi cégek esetében. Reguly Márta, a kutatást végző PwC vezetője szerint „a 4 napos munkahét kapcsán nagyon pozitív, hogy a válaszadók azt gondolják, képesek akár 4 nap alatt is elvégezni a feladataikat, úgy, hogy a hatékonyságuk és a produktivitásuk megmaradjon. A másik fontos tanulság, hogy sokan úgy látják, a négynapos munkahét mellett egészségesebb munka-magánélet egyensúlyt tudnának fenntartani, ami hosszú távon visszahatna a munkájuk minőségére is”.

Egy ekkora cégnél természetesen csak csoportokra bontva, differenciáltan, az egyes szakterületek leterheltségét maximálisan figyelembe véve lehetett bevezetni a tesztheteket. Az eredmény a tervezésnek köszönhetően meggyőző volt: a munkavállalók 20 százalékkal kevesebb időt töltöttek munkával,

hatékonyságuk mégis 10 százalékkal nőtt.

A résztvevők 94 százaléka számolt be pozitívan a személyes jólétet firtató kérdésre, szemben a tesztet megelőző 78 százalékról – 92 százalékuk pedig maximálisan elégedett a munka-magánélet egyensúlyt tekintve. 

A Telekom a projektet teljes sikernek értékelte, de – méreténél és szerteágazó tevékenységénél fogva – azzal is tisztában van, hogy egyik napról a másikra nem tudja bevezetni a négynapos munkahetet. További tesztelés céljából folytatja a projektet, a februártól induló pilot időszakban már 300 munkavállaló bevonásával folytatja a vizsgálatot.

Ez lesz a jövő?

A termelékenységi mutatók látványos javulása, az alkalmazottak elégedettségének ugrásszerű emelkedése az elavult, 1930-as évekbeli rendszer megváltoztatásának jogosságát igazolják.  

Kételyek, különösen a távmunkával nem végezhető feladatok terén
Ugyanakkor persze felmerülnek jogos kételyek is, hiszen sokan úgy látják, hogy eggyel kevesebb munkanap elvben ugye ötödével, akár mintegy 20 százalékkal is csökkentheti a nemzeti termelést egyes szektorokban. Különösen az otthonról nem végezhető munkák esetén, így például az olyan munkakörökben, mint a hagyományos gyártás, kereskedelem, szerelési-, építési- és egyéb lakossági és vállalati szolgáltatások (például pénzügyek, infrastrukturális szolgáltatások) terén, amelyek egy számítógépről és egy telefonnal, otthonról nem végezhetők el – a szerk.

Az átállás természetesen nem fog azonnal megtörténni, a szervezeti kultúra megkövesedése – Magyarország esetében ez különösen igaz – mindig is makacs ellensége volt a robbanásszerű újításoknak. Ha azonban arra gondolunk, hogy mindössze pár évvel ezelőtt arra a vezetőre is ferde szemmel néztek, aki bevezette saját területén a home office lehetőségét, napjainkra azonban már a mindennapi munkavégzés szerves részét alkotja, borítékolható: a hr-forradalom új hulláma előbb-utóbb beterít majd mindent, és pár évtized múlva már csak emlék lesz az ötnapos munkahét.
A négy az új öt, a legfurcsább ötlet az új normális. Így megy ez előre.

Fotó: 123rf


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 37 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Nem csak neked tűnik úgy. Ez a lazsáló irodistáknak lehet jó.
A versenyszférában nem lehet megcsinálni az öt napi munkát négy nap alatt. Pl a futószalag sebességét nem lehet még gyorsabbra állítani, mert biztos, hogy most is maxon megy , a dolgozó nem tudja még gyorsabban kapkodni a csülkeit. A norma biztos, hogy 100%-ot kíván a dolgozótól .

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés