Plafonpofon: itt az orosz válasz az olajársapkára

Hosszú és nevetséges egyeztetési folyamat – Szijjártó Péter szavai szerint „szerencsétlenkedés” – előzte meg a G7-es országok által ajánlott és az EU által jóváhagyandó olajársapka bevezetését. A Nyugat által végül 60 dollárban maximalizált plafon igazából senkinek sem jó – és mégis mindenkinek az. A hordónkénti ár ugyanis még így is annyira magas, hogy jó esetben nem is lesz szükség a sapka gyakori alkalmazására, másfelől a hosszabb távú árváltozások tükrében akár elrettentő erővel is bírhat. Moszkva azonban nem egészen úgy gondolkodik, mint a Nyugat.

Nehéz szülés volt: itt az orosz kőolajra kivetett ársapka

Megállapodtak a tagállamok az orosz olajra kivetett ársapka ügyében. A múlt hét csütörtök óta húzódó vita végére a hordónkénti 60 dolláros összeg tett pontot, amely nagyjából elfogadható az egymásnak feszülő tagállamok mindegyikének. Az ársapkát az USA vezetésével a G7-ek javasolták, hogy valahogy enyhítsék az eredetileg hétfőtől életbe lépő olajszankciók következményeit.

A Kreml több lehetőséget is vizsgál, de azt már a döntés előtt is közölte: az olajársapka súlyos következményekkel fog járni az azt megszavazó és alkalmazó országok számára. Most a teljes tilalom tűnik a legvalószínűbb válasznak. Kreml-források szerint Putyin rendeletben tiltja meg az orosz cégeknek a kőolaj értékesítését, 

Dimitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint a rendelet részleteit hamarosan közzéteszik, az pedig várhatóan január 1-jétől fog életbe lépni. Hasonlóan nyilatkozott Novak miniszterelnök-helyettes  is, aki hozzátette: az ársapka olyan durva mesterséges beavatkozás a piaci mechanizmusba, amit Moszkva nem fog elfogadni. 

A Kreml lépése akár a hatalmi kakaskodás részének is tekinthető, saját közlésük szerint ugyanis az árplafon sem a kitermelést, sem a kereskedelmi mennyiséget nem fogja érdemben befolyásolni. Pavel Szorokin energiaügyi miniszter úgy fogalmazott: a legtöbb exportterület továbbra is elérhető az orosz kőolaj számára, mégpedig piaci elvek alapján, miközben a kitermelés is folyamatosan az eddigi mennyiség körül mozog. Szavait alátámasztja az a napokban napvilágot látott hír, amely szerint Oroszország India első számú kőolaj-beszállítójává vált, ez a mennyiség – és a megnövekedett, Kína felé áramló export – pedig valóban ellensúlyozhatja az európai hiányt.

Fotó: MTI/EPA/Igor Kovalenko