Élvonalban vagyunk a szellemi munkahelyek növekedése terén

2022. december 11. 16:13
Egy friss és független amerikai kutatás szerint az EU-s átlagot jelentősen meghaladva nőtt nálunk a szellemi, illetve fehérgalléros munkahelyek száma 2014 és 2021 között. Így kiemelt ütemben zárkózunk fel a XXI. században kulcsfontosságú, tudásgazdaság vagy tudásalapú gazdaság néven emlegetett, igen fontos trendhez. 

Amerikából nézve egészen máshogy fest Európa jövője, sőt benne Magyarországé. A gazdaságkutatással foglalkozó, neves amerikai portál a newgeography.com friss elemzése szerint először is nem annyira a jelen problémái a lényegesek, hanem az, hogy a következő években, évtizedekben mely országok fognak felemelkedni. Egy mondatban összefoglalva: azok, amelyek élen járnak a tudásalapú munkahelyek, a tudásalapú gazdaság megteremtésében, illetve megerősítésében.

A tudásalapú gazdaság szerencsére kiemelten megjelenik a kormányzat gazdaságfejlesztési és innovációs stratégiájában is. Érdemes az alábbi írásban felvázolt gazdaságpolitika 3., 5., 8., valamint 9. számú pillérével összevetni az amerikai nézőpontot.

Európa az USA-ból nézve a következő növekedési ciklus idején

Igaz, hogy jelenleg Európa nehéz időket él át, háború dúl, infláció nehezíti a mindennapokat, és nemrégiben csitult el a világjárvány több hulláma. Ugyanakkor jelentős elmozdulásnak is tanúi vagyunk a gazdasági fejlődésben Európán belül, ami lehetővé teszi, hogy jobban megértsük, hogyan fog alakulni a gazdasági térkép a következő globális növekedési fázisban – kezdi kifejezetten a tudásalapú gazdaságra fókuszáló elemzését a Newgeography.com két szerzője, Nima Sanandaji (az European Centre for Entrepreneurship and Policy Reform igazgatója) és Klas Tikkanen (a Nordic Capital ügyvezetője).

A lényeg, hogy Európa a korábbinál egységesebb képet mutat, mivel a XXI. század vadonatúj, digitalizált és tudásintenzív világában nem csak az EU, de Nagy-Britannia, Svájc, Izland és más, földrajzilag közeli gazdaságok is lényegében egybeforrtak, azaz az USA-nak ma már teljesen egységes piacnak érdemes tekintenie Európát, különösen a tudásgazdaság terén, a szellemi, illetve fehérgalléros munka (és vállalkozások) világában. 

 

A tudásalapú társadalom témájáról ebben a megközelítésben a Makronóm Intézet Harmonikus Növekedési Indexe, a HNI is számot ad, lényegét tekintve hasonló eredményre jutva. Erről az indexről ebben az írásunkban olvashat.
 

Mit jelent a fehérgalléros munka?
Egy rövid kitérő: a fehérgalléros munka a szellemi munkaköröket jelenti. Az elnevezés onnan ered, hogy Amerikában a jellemzően irodai munkát végző alkalmazottak inggallérja eredetileg fehér volt. Ide tartoznak azok, akik a modern gazdaságok igazi húzóágazataiban, bármely digitalizált vagy technológiai területen, az innovatív projektekben, kutatás-fejlesztésben vagy bármilyen olyan munkakörben dolgoznak, amelyhez szellemi tudástőke szükséges. 
Tágabb értelemben természetesen az oktatás, az adminisztráció, a pénzügyi rendszer, az infokommunikáció, sőt az ipar, a logisztika és a kereskedelem szellemi munkahelyei, továbbá minden olyan szolgáltatás ide sorolható, ahol a munka jellege a fentiek megfelel. (A hivatkozott amerikai cikkben részletezett növekedési mutatók elsősorban a nagyvállalati, az ipari-kereskedelmi-logisztikai-energetikai, illetve a technológiai és a digitalizációs területekre fókuszálnak, igaz, végső soron a statisztikákban inkább tágan értelmezve használják a szellemi munkahelyek fogalmát. A tanulmányban elsődlegesen a technológiai szektorok, az IKT, a fejlett szolgáltatások és a kreatív szakmák területén foglalkoztatott felnőttek arányát vették alapul – a szerk.)

Nyugat- és Észak-Európa helyett itt, a régiónkban van a jövő kulcsa!

A tudásalapú munkahelyek nagyrészt Dél-Európában és Kelet-Közép-Európában nőnek ki a földből gomba módra – állapítja meg az amerikai tanulmány. Abban a két régióban, amely korábban jelentősen elmaradt az északi és nyugati régiótól – teszik hozzá. Az olyan helyek, mint Stockholm és London továbbra is vezető tudásközpontok maradnak, ugyanakkor ma már

három kelet-közép-európai fővárosi régió, Pozsony, Budapest és Prága az, ahol a legnagyobb a tudásmunkások koncentrációja.

Ahogyan fentebb utaltak rá a kutatók, újra megerősítik: az angol, mint közös munkanyelv és a szoros digitális összekapcsolódás egyre inkább integrált gazdasággá formálja Európát; beleértve nemcsak az EU országait, hanem az Egyesült Királyságot, Svájcot, Izlandot és Norvégiát is.

Mit vizsgáltak a kutatók?

Az elmúlt hat évben 31 európai országban és 280 régióban követték nyomon, hogyan alakult a magas tudásintenzitású vállalkozásokban foglalkoztatott munkaképes korú népesség aránya Európa-szerte. Míg 2020-ban a globális világjárvány és a gazdasági visszaesés miatt átmenetileg csökkent a tudásintenzív munkahelyek száma, 2021-ben ismét növekedésnek indult.

A földrajzi kiegyenlítődés a fő európai tendencia – állapítják meg. Az elemzés azt vizsgálja, hogyan változott a brain business (főként agyakat alkalmazó vállalkozások) munkahelyeinek koncentrációja az idők folyamán. 2014 óta kilenc európai országban 33 százalék feletti növekedést tapasztaltak. Ahogyan lentebb is látszik, a legnagyobb mértékű növekedés Észtországban történt, méghozzá 72 százalékos, amelyet Magyarország követ 62,2 százalékkal; figyelemre méltó az is, hogy a Top 7 országból hat kelet-közép európai, csak Ciprus lóg ki kicsit a sorból. A Top 3 országot nézve tehát egyértelműek az eredményeink ezen a téren, különösen, hogy olyan erős, hozzánk hasonló régiós versenytársakat is érdemben leelőzünk, mint Lengyelország, Csehország vagy éppen Szlovákia – nem is szólva az északi vagy épp nyugati, sokáig e téren is vezető országoktól.

 A fehérgalléros munkahelyek koncentrációjának változási üteme (egy főre jutó munkaképes korú lakosra vetítve) 2014-2021 között

 

Forrás: Newgeography.com

A tanulmány szerint tehát igen jelentős elmozdulás zajlik, mivel az „agyyelszívó" vállalkozások munkahelyei Európa azon részein növekednek, ahol a tehetségek bőséges kínálata és a tehetségek foglalkoztatásának viszonylag alacsonyabb költségei együttesen hatnak. Tehát 2014 és 2021 között a felnőtt népességen belül a brain business (fehérgalléros) munkahelyeken foglalkoztatottak aránya összességében Dél-Európában 4,3 százalékról 5,3 százalékra, Kelet-Európában 4,4 százalékról 5,9 százalékra, Észak-Európában 7,8 százalékról 8,2 százalékra, Nyugat-Európában pedig 7,4 százalékról 8,4 százalékra nőtt, de a növekedés üteme igen jelentősen eltért, magyarán megvalósult e téren a sokat emlegetett felzárkózás egy jó része.

A népesség mekkora része dolgozik tudásintenzív területen?

A tudásintenzív munkahelyek koncentrációja Svájcban a legmagasabb, ahol a népesség 10,1 százaléka dolgozik agyi üzleti munkakörökben. Írországban ugyanilyen magas a tudásintenzív cégek foglalkoztatási aránya, majd Svédország következik, ahol a lakosság 9,3 százaléka dolgozik brain business munkahelyeken. Írország azért került a második helyre az „agyelszívó" üzleti munkahelyek indexében, megelőzve Svédországot, mert az ország számos amerikai technológiai vállalatot vonzott, és olyan politikával rendelkezik, amely a hazai vállalkozói tevékenységet is ösztönzi.

A régiónk nagyvárosai messze elhúztak!

Kelet-Közép-Európában a szlovák főváros és vonzáskörzete továbbra is az a régió a kontinensen, ahol a legmagasabb az „agyelszívó" vállalkozások munkahelyeinek koncentrációja. A régió munkaképes korú lakosságának több mint 22 százaléka tudásintenzív cégeknél dolgozik. A második és harmadik helyen Budapest és Prága áll, fej-fej mellett, majd Stockholm, Felső-Bajorország (München, Ingolstadt, Rosenheim, Freising), Párizs, Koppenhága, az oxfordi régió, Varsó és London következik. A top 10-ben szereplő régiók közül összesen négy Kelet-Közép Európában, három Nyugat-Európában, egy Dél-Európában, a maradék kettő pedig az északi országokban található.

A brain business vállalkozások munkahelyeinek legmagasabb koncentrációjával rendelkező európai régiók 

Forrás: Newgeography.com

Hol dolgozik a legtöbb „agyas alkalmazott”?

A foglalkoztatottak számát tekintve a franciák vezetnek: Párizsban több mint 1,2 millió brain business munkahely van, és továbbra is az egyetlen olyan régió Európában, ahol több mint egymillió alkalmazott dolgozik tudásintenzív vállalkozásokban. Érdekesség, hogy a hét, Párizzsal együtt dél-európainak sorolt régió brain business munkásainak ez több mint a fele! Dél-Európa fővárosi régióiban ugyanis (ideértve Párizst, Madridot, Rómát, Lisszabont, Athént, Ciprust és Máltát) összesen több mint 2,3 millió „brain business" munkahely van. 

Ez ma már mennyiségét tekintve több mint a nyugat-európai fővárosokban (London, Berlin, Amszterdam, Bécs, Brüsszel, Luxemburg) összesen megtalálható 1,7 millió tudásintenzív foglalkoztatott. 

Ugyanakkor a kelet-közép európai és a balti országok fővárosaiban (Varsó, Budapest, Bukarest, Prága, Szófia, Pozsony, Zágráb, Lettország, Ljubljana, Vilnius és Észtország) összesen közel 1,5 millió „brain business" munkahely van. 

Az északi nemzetek természetesen ma is kiemelkedő teljesítményt nyújtanak a tudásintenzív munkahelyek létrehozásában, de érdemben kisebb a népességük. Az észak-európai fővárosi régiókban (Stockholm, Koppenhága, Helsinki, Oslo és Izland) összesen mintegy 700 000 „brain business" munkahely van.

Dél- és Kelet-Közép-Európát (beleértve a balti kis államokat) gyakran úgy tekintik, hogy gazdasági fejlődésben lemaradásban van Nyugat- és Észak-Európához képest,  ám mostanra felzárkózott – állapítja meg a friss tanulmány.

Stockholm és London is keletre kacsint!

Összefoglalva tehát: Európa egészét nézve Kelet-Közép-Európa fővárosi régióiban (Budapest, Pozsony, Prága) koncentrálódnak a legnagyobb mértékben a tudásintenzív munkahelyek (és itt a legdinamikusabb ezek bővülése is!), míg Párizs és más dél-európai fővárosi régiók abszolút számok tekintetében vezetnek. 

Ugyanakkor évről-évre változik Európa „brain business" munkahelyeinek térképe. A tudásalapú munkahelyek egyre egyenletesebben oszlanak el Európában, és főként azokban a régiókban nőnek, amelyekben a tehetségek bőséges kínálata viszonylag alacsonyabb munkaerőköltséggel párosul.

A tanulmány készítői úgy vélik, hogy ez a fokozatos földrajzi kiegyenlítődés az intézményi versenyt fogja ösztönözni, mivel az európai nemzetek egyre inkább igyekeznek olyan politikákat bevezetni, amelyek az oktatási rendszeren keresztül ösztönzik az üzleti növekedést, a befektetések vonzását és a tehetségképzést. 

Fontos változás, hogy a távmunka egyre gyakoribbá válik. Ennek nyomán az olyan európai tudásalapú vállalkozások, amelyek központja például Stockholmban és Londonban található, egyre inkább együttműködnek a dél- és kelet-európai tudásalapú vállalkozásokkal. A fokozott együttműködés és a növekedést ösztönző politikákért folytatott intézményi verseny pedig lehetővé teheti, hogy 

az európai tudásalapú munkahelyek egyre inkább felvegyék a versenyt az amerikai és a kínai munkahelyekkel. 

A regionális és nemzeti határokon átívelő együttműködéssel párosuló verseny ráadásul történelmileg az európai siker jellemzője volt, és az elemzők úgy vélik, hogy a digitális távmunka irányába történő új elmozdulás tovább fogja növelni Európa- szerte az együttműködést és a versenyképességet, amire az amerikai és ázsiai gazdaságpolitikáknak és innovációs politikáknak is választ kell adniuk.
 


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 3 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés