Enyhült a nagy OECD para, de durván elhúz Ázsia – elemzés

2022. december 1. 9:02
Kevéssé pesszimisták ma már a német cégek, mint egy-két hónapja voltak. A gázhiány réme jelentősen enyhült és a gazdasági visszaesés is enyhébb lehet a korábban vártnál. Persze az infláció elhúzódhat Németországban is.
Juhász Imre volt külgazdasági szakdiplomata írása a Makronómon.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) november második felében nyilvánosságra hozott előrejelzése szerint – az erre az évre valószínűsített 3,1 százalékot követően – a világgazdaság teljesítménye 2023-ban csupán 2,2 százalékkal bővül, (ami jóval szerényebb mértékű növekedést jelent az Ukrajna elleni orosz agresszió előtt készült prognózishoz képest), s ez 2024-ben sem lesz magasabb 2,7 százaléknál. 

Az OECD szakértői szerint a gazdasági növekedés hajtóereje Ázsiában keresendő, míg Európa, továbbá Észak- és Dél-Amerika teljesítménye csak nagyon lassan fog bővülni. Ez

ellentmond a német érdekeltségű kamarai szervezetek októberben készült világgazdasági kitekintésének, ami az amerikai kontinensnek az euróövezetnél jóval erőteljesebb fejlődési dinamikát sejtet.

A párizsi székhelyű szervezet szerint az euróövezetben a növekedés mértéke jövőre fél százalékra zsugorodik, majd 2024-ben várhatóan 1,4 százalékra emelkedik. 

Amerika és Németország viszonyáról lásd az alábbi elemzésünket.

A kilátások nagyon bizonytalanok; megjegyezve, hogy amennyiben súlyosabb lenne az energiahelyzet, a növekedés mértéke még alacsonyabb lenne. „A magasabb infláció és az alacsonyabb növekedés az a súlyos ár, amit a világgazdaság fizet Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt" – olvasható az elemzésben, amely szerint 2023-ban az infláció kissé mérséklődik, de még mindig magas marad. Az infláció elleni küzdelemnek mostantól prioritást kell kapnia – írják az OECD szakértői, akik úgy látják, hogy az idei tél komoly kihívást jelent. 

A helyzet „azonban csak 2023/2024 telén válik igazán kritikussá, mivel

a gáztárolók feltöltése a következő évben még nehezebbé válhat.”

A magasabb gázárak és a gázellátás esetleges zavarai 2023-ban és 2024-ben jóval gyöngébb növekedést, ugyanakkor magasabb inflációt válthatnak ki Európában és az egész világon.

A gázválság friss fejleményei kapcsán érdemes elolvasni az alábbi anyagunkat.

A fejlett ipari országok szervezete Németország esetében – az ez évre jelzett 1,7 százalékos növekedés után, 

számos más gazdasági szakértő 2023. évi előrejelzéséhez képest – erőteljesnek mondható visszaesést valószínűsít. 

Ezek szerint a bruttó hazai termék mennyisége jövőre 0,5 százalékkal zsugorodna, amit 2024-ben 1,5 százalékos növekedés követne. 

„Az energiaárak nagyfokú ingadozása és a nehéz energiaellátás elbizonytalanítja a vállalkozásokat és a háztartásokat" – mondta Nicola Brandt, az OECD berlini központjának vezetője a Reuters hírügynökségnek. „A magas infláció miatt a reáljövedelmek csökkennek, ami kihat a fogyasztásra."  Az oroszországi gázszállításoktól való erőteljes függősége és az ellátási láncok megszakadása miatt az ipari exportra nagy hangsúlyt fektető

Németország különösen ki van téve a kockázatoknak. 

Az OECD szakértői azonban a remény jeleit is látják. Az ellátási láncok áthelyezésével és a megújuló energiák elterjedésével kapcsolatos nagy beruházási igény stabilizáló hatást gyakorol, emellett a jelentős rendelésállomány és az ellátási láncok szűk keresztmetszeteinek enyhülése miatt az export is várhatóan fellendül. „Az infláció ugyanakkor továbbra is magas marad az energia- és termelői áraknak a fogyasztókra való áthárítása, az euró leértékelődése és a növekvő bérnyomás miatt" – olvasható a jelentésben. 

A Bundesbank visszaesést és magas inflációt jelez

A Német Szövetségi Bank november végén nyilvánosságra hozott havi jelentése szerint 

a következő hónapokban Németországban gazdasági visszaesés és elhúzódó magas infláció várható.

 „Az infláció mértéke százalékban kifejezve 2022/2023 fordulóján túl is kétszámjegyű maradhat", a kormányzat által tervezett gázárkedvezmény ugyanakkor enyhítheti a fogyasztók terheit. 

Év/év összevetésben az inflációs ráta októberben 10,4 százalékra emelkedett; a Bundesbank szakértői ugyanakkor a másodlagos hatások megnövekedett kockázatát jelezték. Ha a kétszámjegyű infláció nyomán a szociális partnerek magasabb béremelésekben állapodnak meg, a munkaadók magasabb bérköltségei tovább erősíthetik az inflációt. 

Az Ifo szerint a recesszió nem lesz olyan mély 

A müncheni gazdaságkutató intézet, az Ifo által számított, az üzleti légkör változását mutató úgynevezett Ifo-index a szeptemberi 84,3 és az októberi 84,5 pontról novemberben 86,3 pontra emelkedett. Igaz, ez még mindig alacsonyabb a nyári 88 és fél pont körüli szintnél, az orosz-ukrán háború kitörése előtti 99,8 pontról nem is beszélve. 

A mintegy 9 ezer vállalatvezető véleménye alapján számított jelzőszám mögött ellentmondásos a kép. A vállalatok kevésbé elégedettek aktuális üzletmenetükkel, mint az ősz folyamán voltak, sőt folytatódott a június óta tartó romlás;

a következő hónapokra vonatkozó borúlátás ugyanakkor érezhetően enyhült, sőt szeptember és november között folyamatos javulás tapasztalható. 

Clemens Fuest professzor, az Ifo elnöke szerint az aktuális helyzet romlásából és az üzleti várakozások javulásából kirajzolódó összkép arra utal, hogy a német gazdaság küszöbön álló recessziója kevésbé lesz olyan mély, mint azt sokan korábban feltételezték.

A feldolgozóiparra egyértelműen igaz a gazdaság egészére jellemző kép, azaz az aktuális helyzet megítélésének romlása és az üzleti várakozásokkal kapcsolatos pesszimizmus enyhülése.

Az üzletmenet fejlődésével kapcsolatos bizonytalanságérzet valamelyest enyhült, de még mindig magas maradt, sőt az energiaintenzív ágazatokban – más ágazatokkal ellentétben - kis mértékben még erősödött is.

A szolgáltatói szektorban hasonló a helyzet. Az üzleti légkör egyértelműen javult – a vállalatok kevésbé borúlátóak a következő hónapokat illetően, de az aktuális helyzettel kapcsolatos elégedetlenség tovább erősödött. 

A kereskedelmi vállalatok körében az aktuális üzleti helyzet kismértékű, a közeljövővel kapcsolatos várakozások pedig egyértelmű javulást mutatnak. Mindazonáltal minden második vállalat borúlátóan tekint a következő hónapokra. 

Hasonló a helyzet az építőiparban: a vállalatok aktuális üzleti helyzetének megítélése egyértelműen javult, s nincs ez másként az üzleti várakozásoknál, bár az utóbbiakat továbbra is mély pesszimizmus jellemzi. Ami a beérkező rendelések csökkenését látva aligha tekinthető véletlen jelenségnek.

A harmadik negyedévben a vártnál jobban teljesített a német gazdaság 

A Szövetségi Statisztikai Hivatal november végén nyilvánosságra hozott számítása szerint 2022 harmadik negyedévében a német gazdaság teljesítménye – az orosz-ukrán háború, a magas infláció és a megszakadt ellátási láncok ellenére, a szakértők által várt 0,3 százaléknál erőteljesebb dinamikát elérve, az első negyedévi 0,8 és a második negyedévi 0,1 százalékos növekedést követően – 0,4 százalékkal haladta meg az előző, második negyedévit. Azaz: 

a fejlődést nehezítő összes válságjelenség ellenére a német gazdaság – a mértékadó szakértői körök meglepetésére – váratlanul jól teljesített. 

A 0,4 százalékos németországi növekedési dinamika a 0,2 százalékos EU-, illetve euróövezeti átlag éppen kétszerese. Az EU tagországai közül Spanyolországban és Franciaországban az uniós átlaggal azonos mértékben, szintén 0,2, míg Olaszországban valamivel erőteljesebben, 0,5 százalékkal bővült a gazdaság. 

Néhány kisebb uniós és Németországgal szomszédos államban (Hollandia, Belgium, Ausztria, Csehország, Ausztria) ezzel szemben csökkenést regisztráltak. Az előző év harmadik negyedévihez képest azonban az EU-tagállamok többségében magasabb növekedést értek el Németország 1,2 százalékos mutatójánál.

A harmadik negyedévben a növekedést elsősorban a magánfogyasztás hajtotta: az infláció és az energiaválság ellenére a fogyasztók kihasználták a koronavírus-járvány szinte valamennyi korlátozásának feloldását. A magánfogyasztói kiadások egy százalékkal voltak magasabbak, mint a második negyedévben.

A kormányzati fogyasztási kiadások viszont nagyjából változatlanok maradtak. Az építési beruházások ismét 1,4 százalékkal csökkentek. Ezzel szemben a vállalatok 2,7 százalékkal többet költöttek eszköz-beruházásokra, azaz főként gépekre, berendezésekre és járművekre.

Az ipari termelés összességében annak ellenére növekedett, hogy olyan energiaigényes ágazatokban, mint a vegyipar és a fémipar csökkent a termelés. 

Ezt azonban bőven ellensúlyozta az autóiparban és a gépgyártásban bekövetkezett termelésbővülés. A gazdasági teljesítmény a szolgáltatási ágazatok többségében is emelkedett. 

Dinamikus növekedés volt tapasztalható a kereskedelem, szállítás, vendéglátás (+3,3 százalék), a közszolgáltatások, oktatás, egészségügy (+4,5 százalék) és az egyéb szolgáltatások (+5,4 százalék) területén.

A harmadik negyedévi gazdasági teljesítményt mintegy 45,6 millió németországi munkavégzéssel rendelkező munkavállaló hozta létre, ami csaknem félmillióval több az egy évvel korábbinál, s ez egyben új rekordot jelent. A gazdaságban az összes ledolgozott órák száma erőteljesen, 2,2 százalékkal nőtt.

Sok közgazdász – legalábbis a teljesítmény várható alakulását illetően – fagyos téli félévre számít Európa legnagyobb gazdaságában. A 2022 második és harmadik negyedévével összehasonlítva alacsonyabb GDP-re számítanak; de

nem várnak olyan gazdasági összeomlást, mint 2020-ban, a koronavírus-járvány kitörése évében volt, 

amikor a bruttó hazai termék az év egészében több mint négy százalékkal zsugorodott.

Németország recesszióba csúszik, de összeomlástól nem kell tartani

A gazdasági előrejelzések készítésével foglalkozó kutatói műhelyek néhány héttel korábban még biztosra vették, hogy Németország gazdasága a téli félévben, (azaz 2022 októbere és 2023 márciusa között) recesszióba csúszik, s ez 2023 egészére vonatkozóan a negatív tartományba taszítja a gazdasági teljesítmény változását. Vita csak arról alakult ki, hogy milyen mértékű lesz a gazdasági teljesítmény zsugorodásának mértéke. 

A szövetségi kormány az első három negyedév növekedése alapján azzal számol, hogy 2022 egészében 1,4 százalékkal nő a gazdasági teljesítmény, a jövő évre azonban a bruttó hazai termék 0,4 százalékos csökkenését valószínűsíti a fejlődés télen várható lefékeződése következtében. 

E tekintetben különösen figyelemre méltó az ipari és kereskedelmi kamarák szövetsége (DIHK) őszi konjunktúra-felmérése, amely alapján 2023-ra 3 százalékos gazdasági visszaesést jeleznek, szemben a szövetségi kormány mellett működő független szakértői tanács által feltételezett, mindössze 0,2 százalékos GDP csökkenéssel.

Vélemények a bankok világából

A Handelsblatt vezető üzleti-gazdasági napilap által rendszeresen megkérdezett szakértők közül Fritzi Köhler-Geib, az Újjáépítési Hitelintézet (KfW) vezető közgazdásza szerint az eddigi enyhe időjárás, a feltöltött gáztárolók és a formálódó LNG-terminálok tervei a gazdaság enyhe javulása mellett szólnak. 

Mint fogalmazott, „indokolt az Ifo által tapasztalt üzleti várakozások enyhe javulása, miután a vállalatok az utóbbi időben olyan burjánzóan pesszimisták voltak, mint amilyenre csak a legnagyobb recessziók előtt volt példa”

A korábbi pénzügyi vagy a koronavírus-járvány idején tapasztalt válsághoz hasonló visszaeséstől csak nagymértékű gázhiány esetén kellene tartani.

Azonban az, hogy Németországban télen ilyen mértékű hiány lépne fel, az állami hitelintézet vezető szakértője szerint ma már egészen valószínűtlen, tekintettel a széles körű tárolási lehetőségekre, valamint az iparban és a háztartásokban tapasztalható megtakarításokra

Jörg Krämer, a Commerzbanknak a Handelsblatt által idézett vezető közgazdásza szerint „az üzleti várakozásoknak az Ifo előrejelzésében megjelenő erősödése azt mutatja, hogy a vállalatok látják a gazdasági keretfeltételek bizonyos mértékű javulását. A gázadagolás kockázata például jelentősen csökkent az elmúlt hetekben, és a német kormány masszívan megnövelte a segélycsomagját. Emellett enyhültek az alapanyaghiány okozta nehézségek is.

Továbbra is recesszióra számítok, de minden eddiginél kevésbé tartok a gazdasági összeomlástól" – mondta a a Commerzbank vezető közgazdásza.

Jens-Oliver Niklasch, a baden-württembergi tartományi bank (LBBW) szakértője szerint a német gazdaság „előrelépett a vészjóslás és a borúlátás zónájából a normális recessziós aggodalmak birodalmába. 

A várakozások katasztrofálisak voltak, most csak borúsak. 

Ehhez valószínűleg hozzájárult a gáztárolók sikeres kiépítése és a fiskális politikai intézkedések. Emellett az ellátási láncok ismét valamivel stabilabbnak tűnnek. De ne áltassuk magunkat: ezek a recesszió indikátorértékei. Tehát a jelentős növekedés ellenére kevés ok van az enyhülésre."

Andreas Seuerle, a frankfurti székhelyű Dekabank szakértője szerint „az üzleti várakozások jelentős korrekciója esedékes és logikus volt. Ennek három oka van. Először – a szövetségi kormány jelentős segélycsomagokat állított össze, amelyek segítenek stabilizálni a gazdaságot. 

Másodszor – az üzleti várakozások felmérésének hat hónapos időszaka májusba csúszik, amikor az időjárással kapcsolatos ellátási szűk keresztmetszetek már nem játszanak meghatározó szerepet. 

Harmadszor – az üzleti várakozások az ukrajnai háború és az abból eredő bizonytalanságok hatására omlottak össze, ami a koronavírus-válság csúcs fázisához hasonló gazdasági visszaesést sejtetett. Ezt ma már senki sem várja el. Az, hogy Németország recesszióba csúszik, vitathatatlan, de nem kell félelmetes összeomlástól tartani."

Végül Thomas Gitzel, a liechtensteini székhelyű VP Bank vezető közgazdásza szerint 

"Hurrá, elmarad a világvége! Gázhiány, áramszünetek, anyaghiány és pénzpiaci válság voltak az elmúlt hetek címszavai. Mindenki meglepetésére azonban a német gazdaság a vártnál jobb növekedést ért el 

a harmadik negyedévben. A jelenlegi helyzet tehát sokkal kevésbé vészes, mint az általános hangulat. Ezt tükrözi az Ifo üzletiklíma-index is."

Három kivételes év után visszatérnek az adósságfékhez 

November 25-én a Bundestag, a törvényhozás alsóháza elfogadta a 2023-ra szóló szövetségi költségvetést, amely az első olyan büdzsé, amelyet az SPD, a Zöldek pártja és az FDP alkotta „közlekedési lámpa-koalíció” állított össze. 

Christian Lindner (FDP) szövetségi pénzügyminiszter a parlamenti vitában hangsúlyozta, hogy – miután az előző három költségvetési évben kivételes szabályt alkalmaztak –, 2023-ban először tartják be az adósságféket

Ami azért lehetséges, mert

számos kiadást, például a magas energiaárak tompítását és a német fegyveres erők modernizálását szolgáló tételeket külön alapokba szervezik ki.

A 2023-as normál költségvetés így 476,3 milliárd eurós kiadást és 45,61 milliárd eurós új adósságot irányoz elő. Ez az új adósság az adósságplafonon belül, a még megengedett határon van. 

Lindner pénzügyminiszter a parlamenti vitában rekordösszegű könnyítésekről és rekordösszegű beruházásokról beszélt, Bettina Hagedorn, az SPD költségvetési politikusa szerint pedig olyan költségvetés került a Bundestag elé, „amely nemcsak a volumenét tekintve óriási, hanem a kor követelményeire is megtalálja a megfelelő válaszokat". 

A nagy tételek az ukrajnai háború következményeihez, valamint a magas gáz-, áram- és élelmiszerárakhoz kapcsolódnak.

Ezek közé tartozik a lakhatási támogatás milliárdos reformja, a rászorulók fűtési költségeinek támogatása és az adókedvezmények. 

2023-ban 48 millió polgárnak kevesebb adót kell majd fizetnie. Az állam 18,6 milliárd euró bevételtől esik el azáltal, hogy a jövedelemadó kedvezményeken keresztül mérsékli az infláció hatásait. Cserébe tehát nő az adómentesség alapösszege, azaz az a jövedelem, melynek után nem kell adót fizetni. Az adótábla egyéb pontjait is kiigazítják, kompenzálandó az inflációnak a vásárlóerőre gyakorolt mérséklő hatását. 

A név szerinti szavazás során 379 képviselő szavazott a költségvetési tervezet mellett, 283 ellene. A költségvetés december közepén kerül a Bundesrat, a szövetségi törvényhozás felsőháza elé, s a tervezet azt követően emelkedhet törvényerőre.

(Fotó: 123RF)


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés