Eddig nagyjából sehogy sem védték a tenger alatti vezetékeket

2022. október 5. 8:00
Az Északi Áramlat vezetékei elleni szabotázs rámutatott arra, mennyire könnyen le lehet nullázni mindent.

Az energiastruktúra biztosítása kiemelt fontosságú lett az Északi Áramlatok elleni támadás óta. Hogy kik állnak a szabotázs hátterében, és kik nyertek vele a legtöbbet, az egyelőre és hivatalosan nem tisztázott, annyi azonban biztos, hogy rendkívül élesen mutatott rá a rendszer sebezhetőségére és védtelenségére. 

Láthatatlan rombolás

Érthető, hogy Európa valamennyi országa idegesen rezzent össze a gázvezetékek megrongálásának hírére. Ha ugyanez megismétlődne például Norvégia Európába irányuló csöveivel vagy az Afrikából érkező vezetékekkel, az beláthatatlan következményekkel járna az egyébként is energiaínséggel küszködő kontinens számára. 

A biztonsági intézkedések erősítése jelen pillanatban prioritást élvez. Norvégia, amelynek gázszállítási kapacitása szó szerint az egekig felértékelődött, extra készenlétet rendelt el a főbb terminálok és kitermelő platformok körül, már csak azért is, mert

a tengeri fúrótornyok környékén szokatlan megfigyelő dróntevékenységet jelentettek.

Hasonló a helyzet a francia TotalEnergies északi-tengeri tornyainál, a vállalat pedig azonnal a legmagasabb fokú biztonsági protokollt kezdte  alkalmazni. Patrick Pouyanne vezérigazgató aggodalmát fejezte ki a háború esetleges eszkalációja és kiterjedése miatt. 

Az Offshore Energies UK szintén a védelmi rendszer azonnali megerősítésén dolgozik, Nagy-Britanniában a hadsereg is bekapcsolódik a tervezésbe és a felügyeleti eljárásokba. Olaszország a Földközi-tengeren cirkáló hadihajóival fokozza a készenlétet a víz alatti vezetékek biztonsága érdekében, de a védelmi minisztérium már búvárdrónok bevetését is bejelentette.

Mi van még?

A gázvezetékek csak egy szeletét képezik a tengerek mélyén futó gigantikus hálózatnak, amelyek a globális infrastruktúra nélkülözhetetlen és pótolhatatlan alapjait jelentik. A tápkábeleken túl a mélytengeri száloptikai kábelek összességében nagyjából 1,3 millió kilométer hosszúak, és a világ kommunikációjának 97 százalékáért (beleértve a pénzügyi tranzakciókat is) felelnek. Ha ezeket érné célzott támadás, az azonnali gazdasági bénulást okozna. A fő biztonsági probléma, hogy a helyzetük és irányuk egyáltalán nincs titkosítva, a nemzetközi jog pedig nem fogalmaz egyértelműen a védelmükről. Évente egyébként több tucatszor sérülnek meg, ezekért a károkért szinte minden esetben kereskedelmi és gazdasági hajók horgonyai a felelősek – eddig.

A Big Tech cégek, mint az Amazon, a Google, a Microsoft vagy a Meta már nem egy esetben tulajdonosi résszel is bírnak a tenger alatti kábelrengetegben, ám a biztonságukra már kevés energiát áldoznak.

Ez nem feltétlenül a nemtörődömségüknek köszönhető, sokkal inkább annak, hogy nincsenek eszközeik a fenyegetések kiküszöbölésére vagy megelőzésére. Chris Carobene, a SubCom kábelfektető cég alelnöke most

a kormányok és az érintett vállalatok együttműködésére szólított fel annak érdekében, hogy egyértelmű terveket dolgozzanak ki a kockázatok csökkentése érdekében.

Mint mondta, tekintettel a tengerek mélyén húzódó kábelek kritikus kommunikációs fontosságára, gazdasági és társadalmi nélkülözhetetlenségére, a védelmük mindennél fontosabb és előrébb való.

Fotó: MTI/EPA/NTB SCANPIX/Carina Johansen
 


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 6 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés