Kedvezően alakultak a költségvetési folyamatok az egész éves hiány tekintetében: bizakodóak lehetünk

2022. szeptember 30. 10:28
Előzetes adatok szerint 893 milliárd forint, a GDP 2,8 százaléka volt a kormányzati szektor 2022. I. féléves hiánya. Az egyenleg az előző év azonos időszakához képest 627 milliárd forinttal, GDP-arányosan 2,9 százalékponttal lett kedvezőbb – közölte a Központi Statisztikai Hivatal.

Elemző:

Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője

2022 I. félévében a kormányzati szektor bevétele 13 324 milliárd, kiadása 14 217 milliárd forint volt a KSH adatai szerint, 2021 azonos időszakával összevetve pedig a bevételek 2 838 milliárd forinttal, 27,1 százalékkal nőttek.

A legnagyobb értékkel, 873 milliárd forinttal, 19,4 százalékkal a termelési adók bővültek, amelyen belül 664 milliárd forint (27,0 százalék) volt az áfabevétel növekedése.

A jövedelemadó-bevételek 855 milliárd forinttal, 57,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, elsősorban a gyermekes családoknak történt személyijövedelemadó-visszatérítés eredményszemléletű elszámolása következtében. A társadalombiztosítási hozzájárulások 338 milliárd forinttal, 12,1 százalékkal lettek magasabbak. Az egyéb bevételek 772 milliárd forinttal, 46,0 százalékkal növekedtek.

A kiadások 2 211 milliárd forinttal, 18,4 százalékkal emelkedtek. A bővülés a kifizetett munkavállalói jövedelem esetében 535 milliárd forint (18,5 százalék), a pénzbeni társadalmi juttatásokat illetően 503 milliárd forint (17,5 százalék) volt. A folyó termelőfelhasználás 296 milliárd forinttal, 14,5 százalékkal, a kamatkiadások pedig 190 milliárd forinttal, 31,8 százalékkal nőttek. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 84 milliárd forinttal, 7,0 százalékkal emelkedett. A kormányzati szektor egyéb kiadásai 604 milliárd forinttal, 25,2 százalékkal lettek magasabbak – írja a KSH.

A második félévben a költségvetési folyamatok kedvezően alakultak, az eredményszemléletű hiány a GDP 2,3 százalékát érte el, míg az első félév adata szintén alacsonyan alakult, 2,8 százalékot tett ki.

Az első félévben a bevételek jelentős mértékben, 27,1 százalékkal emelkedtek – értékel Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője, aki szerint fontos hozzátenni, hogy a ma közölt mutató egy eredményszemléletű mutató, így például a családok SZJA-visszatérítése a 2021-es évre vonatkozóan kerül elszámolásra, hiszen a tavalyi SZJA került visszautalásra. Ez azt jelenti, hogy ezen a bevételi soron a bázisidőszaki adat alacsony, míg a tárgyidőszaki a béremelések miatt magas. Kiemelkedő, 27,0 százalékos volt az áfabevételek növekedése, amelyet a fogyasztás bővülése mellett a magas infláció magyaráz.

Regős Gábor úgy látja, a kiadási oldal emelkedése szintén erőteljes volt, 18,4 százalékot tett ki, ami tehát a bevételi oldalnál kisebb bővülést jelent.

Itt kiemelkedő mértékben, 31,8 százalékkal nőttek a kamatkiadások, de érdemben, 18,4 százalékkal növekedett a kifizetett munkavállalói jövedelem is.

A mai adat alapján tehát az egész éves hiány tekintetében bizakodóak lehetünk .

Bár a második negyedévhez képest az energiaárak jelentősen magasabb szinten vannak, ami a költségvetés pozícióját érdemben rontja, az első féléves egyenleg segíthet a hiánycél tartásában. 

A kormányzat ugyan a korábban kitűzött 4,9 százalékos ESA-hiánycélt egyes nyilatkozatok szerint 6,1 százalékra emelte, a jelen helyzetben különösen is fontos a takarékoskodás, az alacsony, de még racionálisan alacsony hiány elérése, hiszen amennyiben az energiaárak tartósan magas szinten maradnak, az a költségvetés számára jelentős terhet jelent, nemcsak a lakossági árak támogatása miatt, hanem mert a vállalkozások és az önkormányzatok érdemi megsegítése is elkerülhetetlenné válik. Ezt a hatást próbálják ellensúlyozni némileg az extraprofit-adók is, amelyek kisebb mértékben már a mostani adatban is megjelenhettek tekintettel azok eredményszemléletű voltára – mutat rá a Makronóm Intézet szakmai vezetője hozzátéve, a KSH a mai adatközlésben a tavalyi hiányt felfelé módosította, a korábban közölt 6,8 százalékról 7,1 százalékra. Ez nagyobb részben a kiadások felfelé, kisebb részben pedig a GDP minimális, 0,2 százalékos lefelé történő korrekciójából fakad. Az államadósság a friss adatok szerint a 2020-as 79,3 százalékról 76,8 százalékra csökkent a tavalyi év végére a GDP bővülésének eredményeként.


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 12 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Csauseszku egy amatőr suszter volt ezekhez képest!

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés