Kongatják a vészharangot a német autóiparban

2022. szeptember 29. 8:03
Azonnali állami beavatkozást és versenyképes energiaárakat szeretnének látni a szakértők és az ágazati vezetők a német autóiparban eluralkodó káosz kapcsán. A megrendelések száma csökken, több szereplő már likviditási gondokkal küzd, a német ipar versenyképessége pedig villámgyorsan romlik.

Németország gazdasági és morális értelemben politikai mélyrepülésben van a háború kezdete óta. Az ad hoc intézkedések, az orosz gáz oda-vissza szankciózása, az egekben járó energiaárak, az infláció mind-mind olyan durván rázza az autóipart, mint gazdasági húzóágazatot, hogy annak szereplői egyre hangosabban és kétségbeesettebben fújnak ébresztőt Olaf Scholznak és kormányának. „Lassan kezd a németeknek leesni, hogy levágták az ágat, amin ültek”írja Várkonyi Gábor autópiaci szakértő, utalva az Európai Unióban 2035-re tervezett belsőégésű motorok tilalmára és az átállásra az elektromos járművek gyártására, amelynek feltételei egyelőre igencsak hiányosak Európa gazdasági központjában. 

A német autóipar óriási bajban van, márpedig ha az autóipar összeomlik,

rántja magával az egész német gazdaságot, ami aztán az egész európait is a mélybe húzza,

köztük természetesen a magyart is, amely acélerősen kötődik a német iparhoz. Éppen ezért senkinek nem mellékes, hogy éppen mi játszódik le a berlini agyakban, mire készül vagy mire nem készül a német kormány, hogy megmentse az országot.

Alkatrészhiány, likviditási gondok

A Süddeutsche Zeitung egyik interjújában Hildegard Müller, a Német Autóipari Szövetség elnöke egészen gyászos képet fest a jelenlegi helyzetről. Mint mondta, mind a hagyományos, mind az elektromos járművek ágazatában folyamatos termelési fennakadásokat okoz az ellátási láncok bizonytalansága: utóbbiban elsősorban a speciális alapanyagok és a chiphiány a probléma forrása, amely azt eredményezi, hogy a gyártók igyekeznek utolérni magukat a már folyamatban lévő megrendelésekkel, ám tervezni egyre nehezebben tudnak, mivel az újak száma erősen megcsappant, az eladási mutatók pedig kezdenek visszafogottá válni.

A hanyatlás oka elsősorban az energiaköltségek soha nem látott szintű emelkedése. 

A Német Autóipari Szövetség tagvállalatainak 10 százaléka jelenleg is likviditási gondokkal küzd, további egyharmaduk pedig jelentős fizetőképességi problémákat prognosztizál az elkövetkezendő hónapokra. 

Ennek köszönhető, hogy a tagvállalatok fele törli vagy elhalasztja a tervezett beruházásait – de olyan is akad, amelyik külföldre költözteti a gyártókapacitását. „Németország ipari versenyképessége drámai mértékben romlik” – mutatott rá Müller, aki a válságkezelés első és legfontosabb lépéseként az energiaköltségek csökkentését nevezte meg. Mint mondta, sürgősen alacsonyabb szintre kell nyomni az energiaárakra ráterhelt illetékeket, ennek érdekében pedig minden áramtermelő létesítményt haladéktalanul csatasorba kell állítani. 

Ezzel a véleményével nagyjából minden piaci szereplő egyetért, ám a német kormány hajthatatlan az atomerőművek ügyében: bár az év végére ígért teljes erőműleállást két reaktor tekintetében jövő tavaszig eltolták, a létesítmények teljes kapacitására most nagyobb szükség lenne, mint bármikor az elmúlt évtizedekben, hiszen a cél immár az ország gazdasági működésének életben tartása. „Nagyon kemény idők jönnek. A jövőben magunknak kell megoldanunk a problémáinkat, ez most nem az a helyzet, amikor energetikai kérdésekben ideológiai vitákat engedhetnénk meg magunknak” – hangsúlyozta, hozzátéve: sokkal súlyosabb már a helyzet annál, hogy meg lehetne oldani a kormány tűzoltási javaslataival, amelyek kétperces zuhanyzásról, a fűtőtestek teljesítményének levételéről és kevesebb autóhasználatról szólnak. 

Fotó: MTI/EPA/Filip Singer

Müller kitért az EU-s országok 2035-ig nulla kibocsátású járműhasználatra áttérésének kötelezettségére is. Az átállás óriási kihívást jelent a német autóiparnak, amelynek szereplői makacsul ragaszkodnak az elektromos járművek helyett a szintetikus üzemanyaggal működő, változatlanul belső égésű motorral működő autókhoz. Mint mondta, a feladat egyértelmű, de konkrét megoldás nincs a nulla szén-dioxid kibocsátású üzemanyagok ügyében. Ennél sokkal nagyobb probléma, hogy

az elektromos átállás sem nagyon halad, holott a háború sürgetőbbé tette azt, mint előtte bárki gondolta volna.

Müller hiányolja az uniós, precízen kidolgozott infrastrukturális terveket, a pontosan tervezett költségvetést és az egyes tagországok konkrét elképzeléseit. Példaként említette, hogy csak Hamburgban kétszer annyi elektromos töltőállomás van, mint egész Görögországban együttvéve, ez pedig világosan jelzi az emissziós célok gyenge pontját: a dátum vészesen közel, a megvalósítás azonban ilyen tempóban nem lesz egyszerű feladat. „Döntő fontosságú lenne, hogy a politikusok végre ne csak célokat tűzzenek ki, hanem a megvalósulás feltételeit is biztosítsák” –  érvelt a Német Autóipari Szövetség elnöke.

„Ha nem csináljuk, tönkremegyünk”

A német ipari fejlődés és az elektromos átállás eredményei kapcsán a világ egyik legnagyobb haszongépgyártó-gyártója, a Daimler Truck üzemi tanácsának vezetője is súlyos aggályait fogalmazta meg. Michael Brecht úgy fogalmazott: ilyen tempóval nem fognak teljesülni az emissziós célok, hiszen úgy tűnik, a politikusok, a gyártók és az infrastruktúráért felelősek egymástól független utakon járnak ahelyett, hogy egyetlen átfogó, stratégiai tervet valósítanának meg. Jól jelzi a problémát, hogy a mai napig nincsen kidolgozott elképzelés arra, hogy Németországban pontosan hány ponton kell elhelyezni elektromos töltőállomásokat, és hol legyenek ezek a pontok. 

A következő két-három évben – mondta Brecht – minden stratégiai döntést meg kell hozni az elektromos átállással kapcsolatban, ellenkező esetben a német és az európai ipar veszélyesen meggyengül. Az átalakítás kulcsmozzanata szerinte a német haszongépjármű-ágazatban az akkumulátorgyártás beindítása lenne, amely nélkülözhetetlen lenne ahhoz, hogy a belsőégésű motorok kivezetésével egy időben megőrizzék a munkahelyeket. „Óriási beruházások ezek, ezzel mindenki tisztában van, de ha mi nem csináljuk meg, akkor majd megvalósulnak máshol” – figyelmeztetett, hozzátéve: az akkumulátorgyártás beindításához, az iparág kiszámíthatóságához és biztonságához első lépésben versenyképes energiaárakra lenne szükség Németországban, ez azonban jelenleg álomnak tűnik. „Az államnak ideje lenne beavatkoznia” – mondta Brecht. 

Fotó: MTI/EPA/Uwe Meinhold


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 91 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

A német kormány nagyon gyenge, nem tudja kezelni a bajt. Összeomlás lesz.

Legalább a német cégek még képesek logikusan gondolkodni - mondjuk nem csoda, a piacon gyorsan elhull az, aki ideológiák mentén, és nem a a visszacsatolások mentén hoz döntéseket.
Épp ezért gondoltam arra, hogy talán egész Európának jobb lenne, ha csak akkor lehetne valaki politikus, ha előtte minimum egy éven át minimum egy sarki pékséget elvezetett úgy, hogy az nem ment csődbe alatta - abból talán tanulnának valamit az úgynevezett valós világból is.
Nyilván lehetetlen lenne ezt átverni a politikusokon, ezért még jobb lenne egy minimális állam, ahol minden résztvevő rá van kényszerítve, hogy tanuljon a hibáiból és felelősséget vállaljon a döntéseiért. Persze minimális államot sem lehet csinálni, csak akkor, ha nagyon erős közösség létezik mellette egy időben, (az állam a közösségek feladatait töltötte be), ha ez nincs, akkor a résbe benyomulnak a nemzetközi NGO-k, azt meg már most látjuk, hogy azok milyenek...

Ukrajna kedvéért nem gond a szén, a palaolaj-palagáz. Ukrajna fontosabb, mint a klímavédelem, miközben egy valaha negyvenmilliós országról beszélünk egy nyolcmilliárd lakosú Földön. Ennek az országnak a vezetője többet turnézik a különböző nagyon fontos szervezeteknél, mint a Covid előtti időkben Greta.
Egyre kevésbé rejtegetik, hogy hülyének néznek minket.

Szerinted nem kapsz X-et, ha a balos propagandán kívül nem írsz semmit?

Már a vészharang is biztos Made in China.

Kelet fele kell nyitni még jobban, mert a németeknek végük.
Ez a háború Németországnak hivatott megadni a kegyelemdöfést.
A nagyok átmennek Amerikába, a maradék meg majd napi ötször fordul Mekka felé.
Az angolok, spanyolok meg a franciák túlélik, közép meg kelet Európa lepusztul.
A németeket el akarják tüntetni.
Gauss sírján majd lesz egy mecset.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés