Makronóm: hatodik pillér

A magyar gazdaságpolitika jövőjének hatodik pillére: energiafüggetlenség

2022. szeptember 27. 8:00
Energiafüggetlenség és zöld energia nélkül nincs magyar jövő.

Magyarország 2020 júniusában – az Európai Unióban az elsők között – törvénybe foglalta, hogy 2050-re eléri a teljes klímasemlegességet és az üvegházhatású gázok hazai kibocsátása, valamint elnyelése 2050-re egyensúlyba kerül. Lefordítva ez azt jelenti, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását legalább 40 százalékkal csökkentik 2030-ig 1990-hez képest. A mutató 2019-ben 32 százalékon állt, amivel az EU-­tagországok első harmadában helyezkedik el Magyarország, megelőzve Ausztriát és Spanyolországot is. Vállalások közt az is szerepelt, hogy 2030-ig a megújuló energiaforrások aránya eléri a 21 százalékot, ami a napelem-kapacitások bővülésének utóbbi két évben mutatott ütemét tartva megvalósítható cél.

Meghatároztak három olyan feltételt is, amelyet biztosítani szükséges az átmenet során: a klímasemlegességre való átállás költségeit a klímarombolókkal, a jelentős szennyező országokkal és nagyvállalatokkal kell megfizettetni; a magyar családok által fizetett energia- és élelmiszerárak az alkalmazkodás miatt nem növekedhetnek. A magyar álláspont szerint mivel atomenergia alkalmazása nélkül nincs olcsó áram, fenntartható rezsicsökkentés és a klímavédelmi célok teljesítése sem megvalósítható, az atomenergia alkalmazását támogatni kell.

A fenti célkitűzések elérése érdekében három kiemelt intézkedéscsoportot hirdettek meg 2020-ban. Elsőként a villamosenergia-rendszer zöld átállása valósítandó  meg. Paks II. megépítésével és a naperőműves – tehát megújuló – kapacitások meghatszorozásával 2030-ra az atomenergia és a napenergia fogja biztosítani a villamosenergia-termelés 90 százalékát Magyarországon. Másodsorban, zöldíteni szükséges a közlekedési rendszert. A nagyvárosokban 2022-től új buszként csak elektromos hajtásúak üzembe állítását támogatja magyar kormány, ráadásul 2030-ra a 25 ezer fő fölötti településeken közlekedő elektromos buszok közül minden második hazai gyártású lesz. A fő vasútvonalak több mint kétharmada villamosított és a vasúti kocsik 80 százaléka hazai gyártású lesz. Harmadrészt, jelentősen növelik az ország erdővel borított területeinek arányát, 2030-ig tízmillió fát ültetnek Pest megyényi területen, amivel az ország erdővel borított területe 20-ról 27 százalékra növekszik.

Borítókép: MTI/ Kovács Attila


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 2 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés