Megkésett, de legalább már van aktuális brüsszeli energia-vészterv

2022. szeptember 15. 8:05
Hivatalosan is bejelentették szeptember 14-én az Európai Bizottság energiaárak csökkentésére vonatkozó vésztervét. Ahogyan várható volt, az orosz földgázra bevezetendő ársapka nem szerepel a javaslatok között.

Megjelent a közlemény az EB sürgős beavatkozási javaslatairól, amelyet az európai energiapiacokon uralkodó káosz és a lakossági fogyasztók terheinek enyhítése érdekében fogalmaztak meg. Az árplafon és az extraprofit adója Magyarország számára nagyon ismerős lehet – feltehetően az ellenzék ezúttal nem fog támadásba lendülni, mivel nem a kormány, hanem Ursula von der Leyen elnök áll a terv mögött.

A javaslatcsomag nagyon sok újdonságot nem tálal, az ötletek alapjai ilyen-olyan formában már eddig is léteztek: a múlt pénteki energiaminiszteri csúcson tárgyalt – és a tagországok számára elfogadható – intézkedési javaslatok ezáltal kezdenek konkrét formát ölteni. Kivételt képez az orosz földgázra kivetendő ársapka ötlete, amely több tagállam – köztük Magyarország – heves tiltakozása miatt nem került be a javaslatcsomagba. 

A Bizottság diplomatikusan az energiakereslet és -kínálat közötti egyensúly felborulásának nevezi a szankciós politikának köszönhető energiahiányt,

a rendkívüli intézkedések négy új pontjával azonban ennek katasztrofális hatásait és az európai háztartásokra, vállalkozásokra nehezedő nyomást igyekszik enyhíteni.

Hidegcsomag

A négypontos intézkedés első helyén a kereslet csökkentése áll, amelynek sikeres alkalmazása lefelé nyomhatja a villamosenergia árakat. Köznyelven spórolásnak hívjuk, az EU számos országában próbálják ilyen-olyan formában alkalmazni, Magyarországon például az állami intézmények maximum 18 fokra fűtése is ebbe a sorba illeszkedik. A brüsszeli javaslat értelmében

a tagállamok maguk határozzák meg a fogyasztási csúcsidőszakot, és ezen belül tesznek eleget az 5 százalékos villamosenergia-fogyasztási csökkentésnek.

A terv azt a kitételt is tartalmazza, hogy 2023. március 31-ig a tagállamok 10 százalékkal csökkentik a villamosenergia-felhasználásukat. A Bizottság számítása szerint ez uniós szinten 1,2 milliárd köbméter gáz spórolását teszi majd lehetővé.

A második javaslat tartalmazza a bevételek felső korlátjának bevezetését azoknál a vállalatoknál, amelyek alacsony költségű villamos energiát (nap, szél, víz, nukleáris erőművek) állítanak elő, vagyis

termelési költségük gyakorlatilag semmit nem változott, de óriási extraprofitra tettek szert az energiaárak elszabadulása miatt.

A terv az energiaminiszterek tanácskozása óta annyit változott, hogy az árplafont 200/Mwh helyett 180-ban állapítja meg. Ahogy a Bizottság fogalmaz: „a termelők ilyen módon fedezni tudják beruházási és működési költségeket anélkül, hogy vissza kellene vágni a 2030-ra, illetve 2050-re kitűzött energia- és éghajlat-politikai célokkal összhangban szükséges új kapacitásberuházásokat”. A bevételek felső határon felüli részével a tagországok kormányai gazdálkodhatnak, alapvetően a fogyasztói energiaköltségeket támogatva vele. 

A csomag harmadik pontja az úgynevezett szolidaritási hozzájárulást rögzíti az olaj-, gáz-, szén- és finomítói ágazatokban végzett tevékenységekből származó többletnyereség után. Az extraprofit adó finomkodó elnevezése azokra a nyereségekre vonatkozik, amelyek az előző három évben elért átlagos nyereséget 20 százaléknál nagyobb mértékben haladják meg.

Az összeg szintén az energiafogyasztók juttatási rendszerét erősíti majd, különös tekintettel a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokra, a súlyosan érintett vállalatokra és az energiaigényes iparágakra.

(Az utóbbi két pont volt az, amelyekről Szijjártó Péter az elmúlt héten úgy nyilatkozott: elfogadható Magyarország számára abban az esetben, ha a pénzek az Európai Unión belül maradnak.)

A negyedik pont azt javasolja, hogy a fogyasztók támogatása érdekében bővítsék a rendelkezésre álló energiaár-eszköztárat. A javaslat első alkalommal tenne lehetővé költségszint alatti, szabályozott villamosenergia-árakat, és a szabályozott árakat a kis- és középvállalkozásokra is kiterjesztené.

Ötödik pont nem volt. Ez lett volna a legnagyobb durranás, az orosz földgáz ársapkájára vonatkozó javaslat,  de több tagállam tiltakozása miatt a Bizottság azonnal letett a téma magasabb szintre emeléséről.

Magyarország mégis jobban teljesít?

A Bizottság egyes javaslatai kissé későinek tűnnek a magyar intézkedésekhez képest. A hazai rezsicsökkentési modell Magyarországon

még mindig az egyik legkiemelkedőbb háztartásvédelmi program Európában:

az árplafon jelenleg azokra a háztartásokra vonatkozik, amelyek beleesnek az átlagfogyasztási kategóriába, míg az európai szinten olcsó és Magyarország számára elegendő mennyiségű gáz kérdését a Gazprommal kötött szerződés rendezte, amelynek értelmében szeptemberben és októberben a vállalat naponta maximum 5,8 millió köbméterrel több földgázt szállít Magyarországra Szerbián keresztül, a hosszútávú szerződésben rögzített mennyiségen felül.

Szerdán a talpig ukrán zászlóba öltözött Ursula von der Leyen éves értékelőbeszédében egyébként eldicsekedett az európai gáztározók nyolcvan százalékos töltöttségi szintjével. Ezt nevezte Szijjártó Péter szemfényvesztésnek, hozzátéve: csak az számít, hogy a fogyasztáshoz képest mennyi gázmennyiség áll rendelkezésre.

E tekintetben pedig gyalázatosak az európai mutatók, az Unió ugyanis az éves gázfogyasztásának mindössze 22 százalékát tudja jelenleg kielégíteni.

Mindössze három olyan ország van Európában, amely saját gázt tárol, és töltöttségi szintje meghaladja az EU által elvárt 35 százalékot: az egyik Magyarország, ahol a mutatók 38 százaléknál állnak. 

Fotó: MTI/AP


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 27 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés