Ömlik az orosz olaj Kínába, no meg Európába

2022. szeptember 14. 17:00
Oroszország immár harmadik hónapja Kínába szállít a legtöbbet az olajból, megelőzve Szaúd-Arábiát. Júliusban a szállítások napi 1,7 millió hordót tettek ki, ami júniushoz képest enyhe csökkenést jelent. Az ukrajnai konfliktus arra kényszerítette Oroszországot, hogy Európából az ázsiai piacokra irányítsa át az olajeladást. Az elmúlt hetekben azonban az uniós országok ismét aktívan növelték a vásárlásokat, felkészülve a decemberben életbe lépő embargóra.

A kínai vámadatok szerint

júliusban Oroszország napi szinten mintegy 1,68 millió hordó olajat szállított Kínának,

ennek eredményeként harmadik hónapja továbbra is a legnagyobb nyersanyagexportőrnek minősül. A második helyre szorult Szaúd-Arábia, amely egyébként Oroszország partnere az OPEC+ megállapodásban, napi 1,5 millió hordóval értékesített. Az elmúlt években Szaúd-Arábia vezető szerepet tölt be a kínai piac ellátásában.

Oroszország aktívan átirányítja az olaját az ázsiai piacokra a szankciók és az európai vállalatok önkéntes embargója miatt. Az ukrajnai konfliktus kirobbanása előtt az orosz olajexport több mint 60 százaléka az EU-ba irányult, azonban májusra ez az érték mintegy 40 százalékra esett vissza, miközben a szállítások fele átirányult Kínába és Indiába. Júniusban a Kínába irányuló orosz olajexport elérte a napi 2 millió hordós rekordot, ami 2021-hez képest 55 százalékos, 2022 áprilisához képest pedig 25 százalékos növekedést jelent. Tehát júliusban a Kínába irányuló szállítások mintegy 15 százalékkal csökkentek. India, amely az orosz olaj második legnagyobb vásárlója lett, a Reuters becslései szerint júliusban mintegy 0,88 millió hordó/nap mennyiséget vásárolt, ami 7,3 százalékkal alacsonyabb, mint júniusban.

A főbb ázsiai fogyasztóknak szánt szállítások júliusi csökkenését az orosz olajáramlás Európába történő átirányításával magyarázzák.

Júliusban az orosz olajszállítások az EU-országokba meghaladták a napi 2 millió hordót, augusztus elején pedig tovább növekedtek.

Az import legaktívabban Hollandia és Olaszország felé nőtt.

Valószínű, hogy az orosz olajra vonatkozó kereslet növekedését a decemberben életbe lépő embargóra való várakozás, valamint az olajár  - február óta számított mélypontra - csökkenése okozta. A kereskedők és feldolgozók leginkább az Ural-típusú olajat keresik, ezért ehhez hamarosan nehéz lesz hozzájutni.

Az ősz közeledtével és az üzemanyag iránti kereslet szezonális növekedésének vége felé az olajexport dinamikája egyre nagyobb hatással van az orosz kitermelésre. Áprilisban az Európába irányuló olajexport problémái közepette az oroszországi termelés 10,3 millió hordó/napra csökkent a februári 11,2 millió hordó/napról. Május óta azonban az Orosz Föderáció megkezdte a termelés helyreállítását, amely júliusra újra elérte a napi 11 millió hordót. A Nemzetközi Energiaügynökség legfrissebb becslései szerint Oroszország átlagos éves termelése napi 10,86 millió hordó lesz, ami azt jelenti, hogy a 2021-es szinten marad. Az Orosz Föderáció Gazdasági Minisztériuma legutóbbi előrejelzésében hasonló eredménnyel – 515 millió tonna termeléssel – számol az év végén (ami 2021-hez viszonyítva 1,8 százalékos csökkenés).

Az oroszok fő kockázata az uniós embargó hatása

Az elemzők szerint Oroszországnak napi mintegy 3,5 millió hordó olajat és olajterméket kell átirányítania az ázsiai piacokra, amit valószínűleg lehetetlen teljes egészében megvalósítani a tankhajók hiánya és a biztosítási problémák miatt. Mindez 2023 januárjára az oroszországi termelés 1,2 millió hordó/napos csökkenéséhez vezethet júliushoz képest, azaz körülbelül 9,8 millió hordó/napra.

Az ázsiai szállítások aktív fejlesztését hátráltatják a logisztikai nehézségek, valamint az, hogy európai és amerikai cégek megtagadják a rakománybiztosítást.

Sok múlik azon, hogy másodlagos szankciókat alkalmaznak-e az ázsiai országokba orosz olajat szállító cégekre, valamint a tankhajókra.

Sok a bizonytalanság azzal kapcsolatban is, hogy az orosz mennyiségek egy részének esetleges kiesése milyen hatással lesz a világpiacra és az olajárakra. A G7-országok megvitatták annak lehetőségét, hogy plafont szabjanak ki az oroszok olajáraira annak érdekében, hogy megakadályozzák az olajár meredek megugrását az európai embargó miatt. Az orosz hatóságok egyértelművé tették, hogy egy ilyen döntés csak még nagyobb jegyzésemelkedést hozhat.


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 1 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés