Fej vagy írás – mi jön az építőipar megtorpanása után?

2022. szeptember 10. 19:15
Csökkent az építőipari termelés idén júliusban – közölte nemrég a KSH. Az eszelős építőanyag árak és a kormányzati megrendeléseknél behúzott vészfék miatt csak idő kérdése volt egy gyengébb adat, de vajon egy rövidebb gyengélkedő szakasz kezdetét jelenti, vagy vége az aranykornak, és jöhet egy 2008-ashoz hasonló mélyrepülés? A Makronóm az ágazat nagyágyúit kérdezte, meglepő válaszokat kaptunk.

Rossz híreket közölt augusztusban a hazai építőiparról a Központi Statisztikai Hivatal. Míg az év első hat hónapjában még 7,0 százalékkal bővült az építőipari termelés, 2022 júniusában az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 8,1százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A KSH adatai szerint az építményfőcsoportok termelése közül az épületek építéséé 4,8, az egyéb építményeké 11,7 százalékkal csökkent. Ez már a közelgő recesszió előszele? Vajon meddig tart majd a visszaesés, és mire számítanak e kiemelt ágazatban a szakmai szereplők? 

Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke a Makronóm kérdésére leszögezi,

ebben az évben az építőipar összességében jól fog teljesíteni,

összesen körülbelül 5500 milliárd forinttal, ami egy-két százalékkal még fölé is mehet  a múlt évi, amúgy is igen magas teljesítésnek. A szakmai szövetség vezetője szerint nem a jelen miatt, hanem az előttünk álló egy-két évért lehet aggódni. 

Visszavett az állam, nem elég a lakosság tartaléka

Az már most benne van a levegőben, hogy jelentős csökkenés lesz az építőiparban 2023-ban, elsősorban azért, mert számos állami nagyberuházást halasztottak későbbre a döntéshozók. Ám azt, hogy mekkora lesz a visszaesés mértéke, jelentősen befolyásolni fogja a lakosság lakásépítési és felújítási ambíciója. Ezen a téren is elmondható, hogy idén van benne lendület, de a brutálisan növekvő alapanyagárak miatt közel sem biztos, hogy nem jön hamarosan csúnya fordulat.

Most elsősorban az energiamegtakarítást célzó felújítások, építkezések kerültek előtérbe, de télen az energia árváltozása is komoly hatással lehet a lakosság fizetőképes keresletére – húzza alá Koji László. Az ÉVOSZ elnöke úgy látja, a lakásügy már most is elsősorban finanszírozási kérdés, az embereknél ott vannak a megtakarítások, amelyet éveken át gyűjtögettek arra, hogy egyszer azt felújításra, építkezésre költsék. 

A száguldó építőanyagárak miatt ugyanakkor ez közel sem elég a kivitelezéshez, így maradna a hitel. Csakhogy a kamatkörnyezet is sokat változott az infláció miatt, és a hitelek terhe régen túl van már azon az 5 százalékos lélektani határon, amely fölött az átlagos építkező még megkockáztatja a hitelfelvételt. 

Így viszont jó eséllyel a korábban lakáscélra gyűjtögetett összegeknek a lakosság más helyet talál, bizonytalan időre elhalasztva az építkezést, így fennáll a veszélye, hogy az építőiparnak ez a szegmense beszakad. Ez elsősorban a mikro- és kisvállalkozásoknak jelentene katasztrófát, ugyanis ők elsősorban a lakossági megrendelésből élnek. Éppen ezért az ÉVOSZ azt próbálja elérni, hogy 

"a Magyar Nemzeti Bank indítsa újra a zöld otthonteremtési támogatást, ha nem is 2,5, hanem a lélektani határt jelentő 5 százalékos kamattal, hiszen ezzel fenntartható lenne a lakosság építési kedve." 

Abban is bizakodunk, hogy a kormány az őszi ülésszaka során a lakásfinanszírozást, a lakástámogatás rendszerét újragondolja és aktualizálja, akár az energia megtakarításos szemlélet is jobban előtérbe kerülhet – mutat rá Koji László.

Egyelőre nem érzékelhető lassulás, az infláció, a kapacitáshiány a baj

“Az építőipar júniusi megtorpanása ellenére komoly erőfeszítésekkel kezelni tudjuk az áremelkedésből és a gazdasági bizonytalanságból adódó hatásokat, a kivitelezések jelenleg többségében az eredeti menetrend szerint alakulnak. 

Számunkra még nem érzékelhető az állami megrendelések lassulása a munkaerő és építőanyag kapacitások szempontjából. A piaci szereplők megrendeléseit pedig az infláció, a kapacitáshiány befolyásolja elsősorban” – tudja meg a Makronóm a KÉSZ Csoporttól, amely Magyarország egyik legnagyobb építőipari vállalatcsoportja. 

Azonban azt látják, hogy az építőipari szereplők – köztük a beruházók – óvatosabbak a bizonytalan gazdasági körülmények következtében, így az alapanyag-, nyersanyag- és energiaárak emelkedése miatt. A piacon mindenki arra törekszik, hogy a beruházásokat meg lehessen valósítani a terveknek megfelelően, a KÉSZ Csoport is igyekszik a lehető legrugalmasabban kezelni ezeket a kihívásokat. A legutóbbi, júniusi adatok szerint az ágazat jövőbeni teljesítményére alapvetően meghatározó rendelésállomány növekedési üteme lassult, azaz ezen a téren is további lassulással lehet számolni – lehet már látni erre utaló jeleket –, ha a kedvezőtlen körülmények fennmaradnak. 

A piaci szereplők nem pótolják a hiányt, túlélési stratégiák a horizonton

Noha tavasszal többször is elhangzott az a várakozás, hogy a visszafogott kormányzati megrendeléseket a piaci megrendelők pótolják majd, Koji László szerint ez csak részben történt meg, hiszen ahogy az a KSH második negyedéves beruházási jelentésében jól látszik, az építési célú beruházásoknál 4,5 százalékos a növekedés, de a kormányzati beruházások visszafogása ettől jóval magasabb. 

Néhány százalékos plusz-mínuszt az építőipar még kiegyensúlyozottan tud kezelni.

Viszont ha 2023-ban 15-20 százalékkal kevesebb munkát kell elvégezni, akkor a cégek biztosan nem tudják megtartani a teljes állományukat, amit egyébként nagy nehezen tudtak  csak fölfejleszteni – mondja az ÉVOSZ elnöke hozzátéve, a kivitelező cégeknél első körben a be sem tanított segédmunkásokat bocsájtják el ilyen helyzetben. Ennél nehezebb a tervező cégek dolga, ugyanis ha egy jól képzett mérnöktől meg kell válniuk, később nagyon nehéz lesz pótolni. 

 Ha ekkora vagy még nagyobb piacvesztés következik be, akkor a cégeknek már túlélési stratégiát kell életbe léptetni. Ilyennel csak a legnagyobb szereplők rendelkeznek, akik egyébként is elég tőkeerősek ahhoz, hogy egy-két rossz évet elviseljenek. A kis és középvállalkozások viszont egyáltalán nem rendelkeznek ilyen stratégiával, ezért tartjuk fontosnak, hogy a magánberuházásokat, befektetéseket továbbra is ösztönözze a kormány – húzza alá Koji László.

Akár az egyensúlyt is elhozhatják a nehéz évek

A lakóingatlan szektorban azt érzékeljük hogy a kereslet csökken, a kibocsátás, amit az ingatlanfejlesztők a piacra hoznak szintén csökken, emiatt a két pálya párhuzamosan fut most lefelé – mondja a Makronómnak Kiss Gábor. A Metrodom Kivitelező Kft. ügyvezetője szerint mindezt nehezíti az, hogy a jelentős költségnövekedés még nem állt meg, vagyis várhatóan kevesebb lakás fog épülni.

Az viszont sokat javít a helyzeten, hogy fennmarad a kedvezményes, 5 százalékos lakásáfa.

Az újépítésű ingatlanok piacán már eleve egy alacsony bázison vagyunk, 20000 lakás épül évente, pedig 35 ezerre lenne szükség ahhoz, hogy megújuljon a lepusztuló, rossz minőségű, bontásra ítélt lakásállomány. Ha a kormány ezt nem lépi meg, jelentős visszaesés lett volna, ehelyett végre tartósan velünk marad az 5 százalékos áfa, ami egy újabb növekedési pályát is megalapozhat – mutat rá Kiss Gábor. Hozzátéve, hogy az elmúlt időszakban ez nagyon gyakran változott, ami rossz hatással volt a piacra. Nem volt kiszámítható előre, hogy a következő három-négy-ötéves időszakban milyen körülmények között lehet dolgozni, viszont ez most egy sokkal jobb irány, hosszabb távú elhatározás van, így 2028-ig lehet látni előre, hogy milyen áfával lehet dolgozni.

Infrastuktúra építések helyett egyelőre energetikai felújítások

Az állami beruházások csökkenése az építőipart azért érinti ennyire jelentősen, mert  a teljes építési kapacitásnak körülbelül a 60-70 százalékát az állami és önkormányzati beruházások teszik ki. Ha itt szorul a hurok, azt megérezzük – mondja a Metrodom ügyvezetője, aki úgy látja, ezek zömmel mélyépítési, útépítési vagy vasútépítési beruházások. Az most a legfontosabb kérdés, hogy az erre specializálódott kapacitásokat át lehet-e irányítani azokra a területekre, ahol most jelentős igény mutatkozik.

Ez nem más, mint az energetikai felújítás, legyen szó családi házakról vagy közintézményekről,

minden területen szükség van hőszigetelésre, nyílászárók cseréjére.

E tekintetben most jelentős a hiány, ha legalább részben át lehetne állítani ide a most felszabaduló kapacitásokat, akkor kialakulhat egy olyan egyensúly, amikor nem kell versenyezni az építési kapacitásokért, ami árdrágító hatással járt eddig. 

Azt viszont csak remélni lehet, hogy mindez nem fordul át abba, hogy kapacitásfelesleg lesz, és a meglévő struktúrák elkezdenek leépülni. Ezzel megküzdöttünk már a 2010-es években, amikor a válság után leépültek ezek a kapacitások, melyeket borzasztóan nehéz volt visszaépíteni– hangsúlyozza Kiss Gábor. A Metrodom ügyvezetője úgy véli, mégis látni kell a fényt az alagút végén, hiszen annak dacára, hogy nehéz idők állnak előttünk, és az elkövetkező két év biztosan kihívásokkal teli lesz, mégis már most készülni kell arra, hogy egyszer véget ér a háború, az infláció csillapodik, és az energiaárak, ha magasabb szinten is, de stabilizálódni fognak. Akkor pedig újra el lehet kezdeni a gazdaság fejlesztését, és az építőiparban is jön a felívelő pálya. Most ebben a nehéz időszakban azt kell előkészíteni, hogy ha eljön a növekedés lehetősége, az minél gyorsabban meg tudjon valósulni. 

A cégvezető szerint a legrosszabbon már talán túl is vagyunk, létezhet egy olyan veszélyeket rejtő forgatókönyv is, mely szerint nemcsak drága lenne az energia, hanem teljesen leállna az energiahordozók szállítása. Háborús helyzet van, így akár ez is előfordulhat. Arra bőven elég a betárolt gáz és a megtermelt áram, hogy a lakossági igényeket kielégítse, arra viszont nem, hogy a teljes hazai ipart maradéktalanul kiszolgálja. Márpedig éppen az építőipari alapanyagok gyártása egy olyan energiaintenzív ágazat, amelyet akár az energiafogyasztás részleges korlátozása is padlóra küldhet.


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 7 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés