Kínai lap: Mit csinált jól Magyarország, amikor „történelme legnagyobb beruházását” kapta Kínától?

2022. augusztus 18. 11:35
Az angol nyelvű kínai Global Times szerkesztősége vezércikkében elemezte a fenti kérdést. Még jól is eshetnek a rólunk szóló pozitív mondatok, hiszen nem sokszor foglalkozik a kínai lap Magyarországgal, viszont látni kell azt is, hogy mindez mintegy ellenpontként szolgál a véleménycikkben a nagy vetélytárs Amerika ellen megfogalmazott erőteljes bírálathoz.

A Contemporary Amperex Technology Ltd (CATL), Kína legnagyobb elektromos járműakkumulátor-gyártója bejelentette, hogy 7,34 milliárd euró (50,79 milliárd jüan) értékű akkumulátorgyárat épít Magyarországon. Ha megépül, ez lesz Európa legnagyobb akkumulátorcella-gyára írja le a puszta tényeket a kínai lap, majd hozzáteszik: a magyar megítélés szerint is ez lesz „Magyarország történetének eddigi legnagyobb zöldmezős beruházása”.

Kitérnek arra is, hogy egyes külföldi médiumok azt állították, hogy Magyarország „Kína támogatása” miatt kapta történelme eddigi legnagyobb beruházását, akik kissé savanyúan állapíthatják meg: „Miközben a magyarok szóban ellenkeztek, nagy figyelmet fordítottak a kínai cégek beruházási trendjeire”.  

Adódik a kérdés: miért és hogyan sikerült bevonzania Magyarországnak a CATL befektetését?

A Global Times szerint bárki, akinek éles a szeme, megállapíthatja, hogy ez egy teljesen normális üzleti döntés. A földrajzi elhelyezkedés Európa szívében jó ipari támogatási bázist jelent, ami lehetővé teszi a magyarországi kínai vállalatok számára, hogy közelebb legyenek európai ügyfeleikhez, és időben tudjanak reagálni azok igényeire. Ez a tipikus nearshoring elmélet megvalósítása.

Kiszámíthatóság és kedvezmények

A lap kiemeli, hogy

Magyarország a kínai vállalatoknak kiszámíthatóságot kínál a politika és az üzleti környezet tekintetében,

ami számukra (is) rettentően fontos. Magyarországról leírja, hogy az első európai országként írta alá Kínával az egyetértési megállapodást a „Belt and Road” (Övezet és Út) kezdeményezés közös kiépítéséről, és számos kedvezményes politikát kínált a kínai vállalatok beruházásaihoz. Majd felsorolnak egy eredménylistát, miszerint az elmúlt két évben Magyarországon a beruházó kínai vállalatok száma folyamatosan nőtt, a beruházások mértéke magas maradt, és 2021-ben a Kína és Magyarország közötti kétoldalú kereskedelem 34,5 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Nemrég a NIO kínai elektromosjármű-gyártó jelentette be első tengerentúli gyárát Magyarországon, júniusban pedig a Lenovo indította el első európai gyártóüzemét az országban.   

Egyes külföldi médiumok irigykedve állították, hogy Magyarország hatalmas beruházásokat aratott le „Kína hosszú távú támogatásáért”

konstatálják a kínaiak, majd hozzáteszik:

„Az ilyen az erőfeszítéseket olvasva jobb inkább, ha mélyen elgondolkodnak azon, hogy a CATL miért halasztotta el az észak-amerikai gyárépítési terveit.”

Baklövések az USA-ban

Hosszú időn keresztül az USA volt az az ország, amely a legtöbb külföldi befektetést vonzotta. De az évek során a politika totalizálása (a kínaiak pánpolitizálásnak írják), és a biztonság általánosításának mérgező légkörében az ország sok szörnyű precedenst teremtett, és egyre több, eredetileg gazdag befektetési talajt tett aknamezővé. Például arra kényszerítette a külföldi csúcstechnológiai vállalatokat, hogy adják át technológiájukat, sőt végrehajtotta a tőke „technikai elkobzását” is, ami sokakat arra késztetett, hogy azt mondják, Washington tettei egyre közelebb állnak a „nyílt rabláshoz” sorolja a kritikáját a Global Times, majd felteszi a kérdést:

Fejlődhet-e nyugodtan egy vállalat, ha állandóan aggódik a befektetései miatt, és amiatt, hogy egy nap esetleg elkobozzák vagy elvesztegetik az összes befektetését?

A kínai lap kitér arra is, amiről Magyarországon nem igazán tudhattunk, miszerint a CATL már régóta tervezte akkumulátorgyárak építését Amerikában, és néhány helyet meg is látogatott az Egyesült Államokban, de végül inkább a mexikói gyárépítés mellett dönthet. Meg is jegyzik, hogy a CATL kételyei sokban megegyeznek más vállalatokéval.  

Az elektromos autópiac támogatása a céljuk

A Global Times Kína globalizációban betöltött szerepéről úgy fogalmaz, hogy az elmúlt évtizedekben Kína azon országok közé tartozott, amely a legtöbbet profitált a gazdasági globalizációból, és a legtöbbel is járult hozzá. Ebben a folyamatban  részt vettek azok a kínai vállalatok, amelyek a tengerentúlon fektettek be és terjeszkedtek. A CATL magyarországi üzeme kétségtelenül segíteni fogja az elektromos járművek európai fejlődését.

Mindez jó ugródeszka a további bírálat megfogalmazásához, miszerint

vannak azonban „atlantisták”, amerikai és nyugati politikusok, az „értékalapú diplomácia” megszállottjai, akik akadályozzák Európa pragmatikus és racionális együttműködését Kínával.

Fel is szólítják őket, hogy ezeknek az embereknek önvizsgálatot kellene tartaniuk, felismerve, hogy a kínai beruházásokra már nem kellene politikai szemüvegen keresztül tekinteniük. Ha a politikai provokációk és a tiltások sorozata továbbra is mérgezi a kétoldalú bizalom és együttműködés légkörét, akkor a világ egyetlen vállalata sem fog itt Európában befektetni. Senki sem néz szembe azzal a kockázattal, hogy a brutális megtorlás és elnyomás következő célpontjává válhat. Ha egy nemzet továbbra is ilyen politikai eszközökkel korlátozza a gazdasági tevékenységet, azzal csak ellentmondanak a gazdasági globalizáció általános trendjének. Az igazság ennyire egyszerű írja a Global Times.

A CATL ezúttal Magyarországot választotta gyárépítésre: ennek szélesebb körű és inspiráló jelentősége van. Miközben egyes európai és amerikai erők egyre inkább politikai szemüvegen keresztül vizsgálgatják a kínai befektetéseket, Budapest ragaszkodik ahhoz, hogy racionális és pragmatikus legyen. Nem követi őket vakon és nem hagyja, hogy saját nemzeti érdekeit mások politikai motivációi eltérítsék, és ezért felesleges árat fizessen.

 A befektetési környezet stabilitása és kiszámíthatósága kifizetődött a magyarok számára

  állapítja meg a kínai portál.

Idézik még Magyarország kínai nagykövetét, aki szerint Magyarország büszke arra, hogy a kínai nagyvállalatok „fő belépési pontja” lett Európába. 

Az egészséges és stabil Kína-Európa kapcsolat, beleértve a kereskedelmi kapcsolatokat is, mindkét félnek és a világnak is kedvez. 

A két félnek félúton kell találkoznia egymással a kereskedelmi együttműködés előmozdítása érdekében zárja sorait a Global Times. 


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 150 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

... úgy van, egy szárazföld, Ezért is mókás az angolból fordított szövegben: " ... első tengerentúli gyárát..." :-) (atlantióceánista beidegződés)

:
" Nemrég a NIO kínai elektromosjármű-gyártó jelentette be első tengerentúli gyárát Magyarországon, júniusban pedig a Lenovo indította el első európai gyártóüzemét az országban. "

Megint rátapintottál a lényegre.

Ne erőlködj kis hülyém, feküdj le, és aludd ki magad. Ha akarod, írunk egy igazolást a gazdádnak, hogy te itt mindent megpróbáltál, és igaz, hogy csak baromságokat írtál, de kifizethet.

Elszennyezi a földet???
Egy elektromos autó tartozék???
Mit nem mondasz....

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés