Az OECD szerint a magyarok kezelik legjobban a háborús helyzet gazdasági hatását a régióban

2022. augusztus 10. 11:09

A szomszédunkban dúló háború egész Európa, sőt a világ gazdaságára is komoly negatív hatást gyakorol. A régióban különösen jelentős a negatív gazdasági sokk mértéke. A környező országok közül hazánké volt a legsikeresebb gazdaságpolitikai válasz.

2022. augusztus 10. 11:09
null

Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhely vezetőjének írása a Makronómon.

, az MCC Gazdaságpolitikai Műhely vezetőjének írása a Makronómon.

A Kijevi Közgazdasági Iskola új tanulmányában közel háromezermilliárd hrivnyára (108,3 milliárd amerikai dollárra) becsüli az orosz-ukrán háború miatti veszteségeket. Dan Ciuriak júliusi cikkében pedig tízezermilliárd dollárra (a magyar GDP közel 65-szörösére) tette a katonai konfliktus globális negatív gazdasági hatását.

A negatív hatásokat itt Európában a bőrünkön érezzük. Meredeken növekvő piaci energiaárak, potenciális gáz- és üzemanyaghiány réme egyes országokban, emelkedő élelmiszerárak. Az árak emelkedése, az infláció növekedése pedig egyértelműen rossz hír a gazdaságnak is. A magasabb költségek visszavetik a fogyasztást, így a vállalatok is kénytelenek visszafogni termelésüket.

Az OECD tavaly decemberi és idén júniusi világgazdasági elemzését összevetve a negatív hatásokat számszerűsíteni is tudjuk. Ahogy az 1. ábra mutatja, a háború kitörése előtt, 2021 decemberben még a világ GDP-növekedésének sokkal optimistább előrejelzésével számolt az OECD, ám 2022 júniusában már minden negyedéves GDP becslés 1,2-1,5 százalékponttal alacsonyabb, mint a korábbi.

1. ábra: Világszintű GDP alakulásának két előrejelzése (2019 Q4 = 100). Forrás: OECD.
1. ábra: Világszintű GDP alakulásának két előrejelzése (2019 Q4 = 100). Forrás: OECD.

Ez azt jelenti, hogy csak 2023 végéig a 2019 negyedik negyedéves GDP-jének 9,2 százalékát, azaz közel kétezermilliárd amerikai dollárt veszített a világgazdaság a katonai konfliktus miatt. Ez brutálisan nagy érték, a 2021-es magyar GDP-nek nagyjából 11-szerese.

Az elhibázott európai szankciós politika miatt azonban az öreg kontinensen még ennél is nagyobb relatív visszaesést mutatnak a számok. Ahogyan azt a 2. ábra mutatja, az eurozóna országai átlagosan 1,3-2,5 százalékos, a teljes becslési időhorizonton pedig összesen 15,1 százalékos gazdasági veszteséget kénytelenek elkönyvelni a legfejlettebb európai országok. Ez pedig jóval nagyobb, mint a világon mért átlagos érték.

2. ábra: Az Eurozóna GDP alakulásának két előrejelzése (2019 Q4 = 100). Forrás: OECD.
2. ábra: Az Eurozóna GDP alakulásának két előrejelzése (2019 Q4 = 100). Forrás: OECD.

Az egyik legnagyobb vesztes – nem meglepő módon – Oroszország. Ahogyan ezt a 3. ábra mutatja, a nagy medve GDP-je nagyjából 15 százalékos sokkot szenvedett el a háború és a szankciók együttes következményeként. Negyedévről negyedévre nagyjából ennyivel alacsonyabb ugyanis az orosz GDP mutató előrejelzése a legújabb becslések alapján.

3. ábra: Az orosz GDP visszaesése a két OECD becslés alapján (2019 Q4 = 100). Forrás: OECD.
3. ábra: Az orosz GDP visszaesése a két OECD becslés alapján (2019 Q4 = 100). Forrás: OECD.

Bár a világszintű visszaesés drámai, nem minden ország számára kedvezőtlen a mostani helyzet. Szaúd-Arábia gazdasági teljesítménye profitál az olajárak növekedéséből, ahogyan ezt a 4. ábra is mutatja. A pozitív GDP-hatás mértéke is emelkedik, 2023 végén már eléri a 2019 negyedik negyedévi adatának 11 százalékát.

4. ábra: A szaúdi GDP emelkedése a két OECD becslés alapján (2019 Q4 = 100). Forrás: OECD.
4. ábra: A szaúdi GDP emelkedése a két OECD becslés alapján (2019 Q4 = 100). Forrás: OECD.

Európában a következő időszakban Románia veszít a legtöbbet a háború miatt. A teljes becslési horizonton a 2019 negyedik negyedéves GDP-jének közel felével (egészen pontosan 41,5 százalékával) csökkent a gazdasági teljesítményének előrejelzése 2023 végéig.

5. ábra: A román GDP csökkenése a két OECD becslés alapján (2019 Q4 = 100). Forrás: OECD.
5. ábra: A román GDP csökkenése a két OECD becslés alapján (2019 Q4 = 100). Forrás: OECD.

A teljes időszakot tekintve a legnagyobb vesztesek listája Lettországgal folytatódik (38,2 százalékos kumulált GDP-csökkenés), majd Szlovénia (28,4 százalék), Litvánia (28,3 százalék) és Lengyelország (26,6 százalék) következik.

Egyetlen ország van Európában, mely a jelenlegi helyzetnek nem vesztese, hanem nyertese, ez pedig Norvégia. Az északi állam ugyanúgy profitál az olaj és a gáz árnövekedéséből, mint ahogyan az orosz energiahordozók kiváltásának kereslet-növelő hatásából, így érthető, hogy a GDP előrejelzése is kedvezőbb most. A teljes időszakra mért 13,2 százalékos növekedés így is megdöbbentő (6. ábra).

6. ábra: A norvég GDP növekedése a két OECD becslés alapján (2019 Q4 = 100). Forrás: OECD.
6. ábra: A norvég GDP növekedése a két OECD becslés alapján (2019 Q4 = 100). Forrás: OECD.

Tekintettel arra, hogy hazánk rá van szorulva a külföldi energiára, nem meglepő, hogy Magyarországot is negatívan érintették a háború, és az EU hibás szankciós politikájának összhatásaként elszálló energiaárak. Ahogyan azt a 7. ábra mutatja, a magyar GDP előrejelzése 2-4 százalékkal csökkent a háború kirobbanását követő negyedévekben.

7. ábra: A magyar GDP csökkenése a két OECD becslés alapján (2019 Q4 = 100). Forrás: OECD.
7. ábra: A magyar GDP csökkenése a két OECD becslés alapján (2019 Q4 = 100). Forrás: OECD.

A magyar út azonban még így is a legjobbnak számít az egész régióban. Ahogyan azt a 8. ábra mutatja, a becslési horizont végén egyértelműen Magyarország úszta meg a negatív gazdasági hatásokat a legkisebb visszaeséssel.

8. ábra: A GDP-veszteség mértéke 2023 Q4-ben (2019 Q4 = 100). Forrás: OECD.
8. ábra: A GDP-veszteség mértéke 2023 Q4-ben (2019 Q4 = 100). Forrás: OECD.

A 2,3 százalékpontos magyar GDP-veszteség nagyjából negyedével kevesebb a második legjobb mutatóval rendelkező szlovén értéknek, nagyjából fele a bolgár és a litván visszaesésnek, és harmada a lett negatívumnak. A többi V4-es ország 3,6 százalékos átlaga is több mint 50 százalékkal magasabb, mint a hazai érték.

Összefoglalás

Az orosz-ukrán háború önmagában is komoly károkat okozott a világgazdaságnak. Bár az olaj- és gázexportáló országok, mint Szaúd-Arábia vagy Norvégia profitálnak a mostani helyzetből, világszinten közel kettőezermilliárd dollárba kerül 2023 végéig a katonai konfliktus. Európa relatív vesztesége még ennél is magasabb, „köszönhetően” az elhibázott szankciós politikának.

Az öreg kontinens országai közül leginkább – érthető módon – a háborús országokhoz közelebb lévő, emiatt ezekkel tradicionálisan erősebb kereskedelmi kapcsolatokkal rendelkező közép-kelet európai országok érintettek. A románok és a lettek a 2019 negyedik negyedéves GDP-jük nagyjából 40 százalékát veszítették el a teljes becslési horizonton, és 25 százalék feletti a csökkenés mértéke a szlovének, a litvánok és a lengyelek esetében is.

Magyarország válságállósága egyértelműen a legnagyobb az egész régióban. Bár a konfliktus és a szankciók a hazai GDP előrejelzését is visszavetették, a csökkenés mértéke 2023-tól már negyedévről negyedévre egyre kisebb. Az OECD tervezési horizontjának végén pedig egyértelműen hazánk esetében mutatják a legkisebb visszaesést a számok.

Az orosz-ukrán háború önmagában is komoly károkat okozott a világgazdaságnak. Bár az olaj- és gázexportáló országok, mint Szaúd-Arábia vagy Norvégia profitálnak a mostani helyzetből, világszinten közel kettőezermilliárd dollárba kerül 2023 végéig a katonai konfliktus. Európa relatív vesztesége még ennél is magasabb, . Az öreg kontinens országai közül leginkább – érthető módon – a háborús országokhoz közelebb lévő, emiatt ezekkel tradicionálisan erősebb kereskedelmi kapcsolatokkal rendelkező közép-kelet európai országok érintettek. A románok és a lettek a 2019 negyedik negyedéves GDP-jük nagyjából 40 százalékát veszítették el a teljes becslési horizonton, és 25 százalék feletti a csökkenés mértéke a szlovének, a litvánok és a lengyelek esetében is. . Bár a konfliktus és a szankciók a hazai GDP előrejelzését is visszavetették, a csökkenés mértéke 2023-tól már negyedévről negyedévre egyre kisebb. Az OECD tervezési horizontjának végén pedig egyértelműen hazánk esetében mutatják a legkisebb visszaesést a számok.

Borítókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Kapcsolódó cikkek

Összesen 195 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
B_kanya
2022. szeptember 05. 21:12
"Egy valamit még sajnos nem irányít! Az időjárást! " Pedig a 2006-os jégvihart a qurcsányék Kormányzati Jósdája szerint ő okozta. (Egyébként a gazdálkodó ismerősök nagyon köpködik a jégelhárító rendszert... )
kiss.istvan770
2022. augusztus 17. 18:18
"Mér megint hazudtok baszki a Viktor geci a NER pénztárcáját tömi ..." Ja! Viktor irányítja az OECD-t, Trumpot és Putyint, és minden mást is. :)
Arkadas58
2022. augusztus 17. 14:54
Na látod, mi meg éppen fordítva látjuk. Van baj elég, de relatíve nem állunk olyan rosszul, mint ahonnan ti nézitek. Nekünk félig teli a pohár nektek félig üres. Ugyanarról beszélünk, csak más szemlélettel. Ti szenvedtek, mi meg nem. Kinek jobb? ;-)
yanoo
2022. augusztus 17. 14:52
Most adott Kínának engedélyt, hogy megtámadja Tajvant.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik