A magyar fogyasztók és üzletek bizalma is magas

2022. augusztus 10. 11:28
A bizalmi indexeknek két fontos olvasata is van. Egyrészt egyfajta hőmérőként értékelik a gazdaságpolitikát, másrészt jó előrejelzői a jövőbeni folyamatoknak. A legfrissebb mutatók alapján hazánk a régió egyik legsikeresebb gazdaságpolitikáját viszi.
Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhely vezetőjének írása a Makronómon.

Az üzleti bizalmi index (BCI) az ipari vállalatok kérdőíves felmérésén alapul. Alapvetően a termelés, rendelések és készletek szintjét vizsgálják ilyenkor. Az ipari termelés várható felívelésének jó jele az, ha egyre több vállalatban pörög fel a termelés és a megrendelések (utóbbi jövőbeni termelést jelent a megrendelőnél és a szállítónál is), vagy ha alacsony szinten vannak a készletek (hiszen a hiány megszüntetéséhez is termelés szükséges).

A mutató 100 feletti értéke az üzleti kilátások javulását vetíti előre, míg a 100 alatti értékek pesszimizmust sugallnak. Jelenleg az öreg kontinensen a legbizakodóbbak a svéd vállalkozások, náluk a BCI értéke 103, míg a legborúlátóbbak a szlovákok, ahol a mutató 99 ponton áll.

A régiót tekintve (1. ábra) az utolsó helyen természetesen Szlovákia áll, de hazánk kivételével a többi V4-es ország is a lista második felében tartózkodik. Lengyelország az utolsó előtti, Csehország pedig az ötödik helyen áll.

1. ábra: Júniusi üzleti bizalmi indexek (BCI) a régióban. Forrás: OECD.

A lista első négy helyén a balti államok és Magyarország áll. A litvánok és az észtek után a magyar vállalkozások vezetői tekintenek a leginkább optimistán a jövőbe. Magyarország 101,1-es értéke ráadásul nem csak a régióban számít jónak, hanem az OECD átlagnál is magasabb. A mi mutatónk ráadásul április óta növekvő trendben mozog, ellentétben az OECD és a legtöbb ország trendjével.

A magyar gazdaságpolitika sikerét jól mutatja, hogy a hazai BCI mutató 1,5 ponttal magasabb a többi V4-es ország átlagos értékénél. Ez a különbség négyszerese a rangsor első két helyezettje közötti különbségnek.

A fogyasztói bizalmi index (CCI) a lakosság fogyasztásának és megtakarításának jövőbeni alakulása alapján készít pillanatfelvételt. Ennek meghatározásához a gazdaság és a foglalkoztatottság alakulását veszik alapul.

100 feletti érték a fogyasztói bizalom növekedését mutatja, míg 100 alatti értékek esetén a lakosság inkább pesszimista az anyagi helyzetének jövőbeni alakulásával kapcsolatban. Jelenleg Európában a svájciak a legoptimistábbak, ám a 99-es CCI mutató náluk is inkább negatív várakozásokat mutat, a lettek 88-as értéke pedig nem csak a kontinensen, de az egész világon egyedülálló pesszimizmust mutat.

A régió országai között (2. ábra) hazánk ezüstérmes helyet szerzett a legfrissebb, júniusi adatok alapján. A magyar mutató 98,6 ponton áll, csak két tizeddel alacsonyabban, mint a rangsort vezető lengyeleké. A harmadik helyet a litvánok foglalják el.

2. ábra: Júniusi fogyasztói bizalmi indexek (CCI) a régióban. Forrás: OECD.

A másik két balti állam viszont a lista legvégén található. A lettek mutatójának értéke egyenesen siralmas, de az észt indikátor is extrém pesszimizmust mutat. A magyar gazdaságpolitika a lakosság életminőségét tekintve is kiváló értékelést kapott, hiszen a hazai CCI mutató 1,3 ponttal magasabb a többi V4-es ország átlagos értékénél. Ez a különbség pedig közel kilencszerese a rangsor első két helyezettje közötti különbségnek.

A két mutató átlagolásával képet kaphatunk a teljes gazdaság helyzetéről. Ezen kompozit mutató alapján (3. ábra) Magyarország gazdaságpolitikája kifejezetten jól teljesít. Bár az orosz-ukrán háború és annak fizikai közelsége jelentős negatív hatással volt az itt elhelyezkedő országok bizalmi indexeinek értékére, a magyar mutató lényegében 100 ponton áll (egész pontosan 99,9-en).

3. ábra: Júniusi bizalmi indexek átlaga a régióban. Forrás: OECD.

A magyar gazdaság tehát az optimizmus és a pesszimizmus határán táncol. Nálunk csak picivel jobb helyzetben vannak a listát vezető litvánok, ahol az átlagos mutató négy tizeddel áll magasabban, mint hazánkban.

A másik két balti államban ezzel szemben katasztrofális a helyzet. A lettek 94 pontos és az észtek 97 pontos értéke is brutális pesszimizmust mutat a teljes gazdaság jövőjével kapcsolatban.

A fentiek jelentős mértékben árnyalják azt a hazai kánont, mely már évek óta a balti államokat állította volna a magyar gazdaságpolitika célkeresztjébe. A mostani helyzet is rávilágít arra, hogy ezen államok gazdaságpolitikája nem válságálló. Eddig minden jelentősebb visszaesés komoly problémákat okozott náluk, és nincs ez máshogy a mostani krízis során sem.

A magyar gazdaságpolitika sikerét itt is jól mutatja, hogy a hazai indikátor 1,4 ponttal magasabb a többi V4-es ország átlagos értékénél. Ez a különbség pedig háromszorosa a rangsor első két helyezettje közötti különbségnek.

Összefoglalás

A jó gazdaságpolitika egyszerre segíti, javítja a vállalatok és a lakosság helyzetét általános fellendülés és krízis idején is. A két időszak közül egyértelműen az utóbbi helyes kezelése a fontosabb, hiszen míg a világgazdaság szárnyalása esetén senkit nem vág földhöz egy az átlagnál mérsékeltebb növekedés, addig komoly recesszió idején az átlag alatti teljesítmény családok tömegeit taszíthatja kilátástalan helyzetbe.

A magyar gazdaságpolitika az elmúlt években egyaránt jól vizsgázott gazdasági tél és nyár idején is. A magyar út azonban kiemelkedően teljesít akkor, amikor erre a legnagyobb szükség van. A hazai gazdaság válságállósága régiós szinten is kiemelkedő, ahogyan ezt a mostani helyzet is kristálytisztán megmutatja. Ez pedig az egyik legfontosabb indikátora a gazdasági kormányzásnak.


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés