Inflációs elemzés: az árstopok még működnek

2022. augusztus 9. 10:00
A vártnál magasabb az infláció, de a kormányzati intézkedések nélkül sokkal aggasztóbb lenne a helyzet. Az élelmiszerek drágulása a teljes júliusi infláció mintegy feléért felelős. Értékelés és őszi előrejelzés a szakértőktől.
Elemzők: 
Suppan Gergely, a Magyar Bankholding makrogazdasági elemzési vezetője
Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője


Az infláció az elmúlt hónapban kedvezőtlenül alakult, gyorsulása meghaladta a várakozásokat, így 13,7 százalékra emelkedett. Az erősödő árnyomást tükrözi, hogy a maginfláció igen meredeken, 16,7 százalékra ugrott, ami messze felülmúlta a várakozásokat.

Dobogós élelmiszerárak

A meglepetést az élelmiszerárak és a tartós, egyéb fogyasztási cikkek és szolgáltatások árainak a várakozásoknál lényegesen nagyobb áremelkedése okozta. „Az élelmiszereken belül jelentős eltérés látszik az egyes termékek között – vannak olyan termékek, például a margarin, amelyek ára közel kétharmadával emelkedett, míg az idényáras élelmiszerek árnövekedése ennél jóval mérsékeltebb, 13,0 százalékos volt.

Az élelmiszerek drágulása a teljes júliusi infláció mintegy feléért felelős.

Ez nem kizárólag belföldi jelenség, alakulásában több tényező is szerepet játszik: a kedvezőtlen, aszályos időjárás mellett az energiaárak növekedése, a bérek emelkedése, az orosz-ukrán háború, de vélhetően az extraprofit-adó megjelenése is felfelé vitte már az árakat” – elemezte az adatokat Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője, hozzátéve: szintén jelentősen, 14,0 százalékkal emelkedett a tartós fogyasztási cikkek ára. Ennek okai között érdemes megemlíteni az előbbieken kívül az ellátási láncok szakadozását, illetve a gyenge forintot is.


Egy év alatt az élelmiszerek árai 27 százalékkal nőttek, ami érdemi gyorsulás a tavaly év eleji 3 százalék körüli növekedéshez képest. Ezen belül a sertéshús árak júliusban 14,2 százalékkal nőttek. A baromfihús árak 38,8 százalékkal, a kisebb súlyú marhahús árak 42,9 százalékkal emelkedtek. A párizsi, kolbász árak 25,2 százalékkal nőttek, a szalámi, sonka árak pedig 21,5 százalékkal emelkedtek. 

Az árkorlátozások által érintett tej ára 29,6 százalékkal, az étolaj ára 6,9 százalékkal, a liszté 22,7 százalékkal, a cukoré 8,4 százalékkal emelkedett, az azóta bekövetkezett meredek drágulás miatt jóval magasabb lennének az árak.

A tojás ára 37,5 százalékkal, a margariné 65,8 százalékkal emelkedett. Júliusban a kenyér 57,9 százalékkal, a péksütemények 38,5 százalékkal, a száraztészta 49,1 százalékkal, az édesipari lisztesáruk 40,8 százalékkal drágultak, míg a gyümölcsök árai 12 százalékkal emelkedtek. A munkahelyi étkezésé 20,4, az éttermi étkezésé 20 százalékkal drágult.

Az élősertés felvásárlási árak az elmúlt hónapokban meredeken, egyes beszámolók szerint 50-60 százalékkal ugrottak meg, ami a következő hónapokban jelenhet meg a feldolgozott húsok áraiban. A búzaárak tavaszi emelkedése miatt a következő hónapokban meredeken folytatódhat a liszt nagykereskedelmi és a pékáruk árainak emelkedése, azonban a búzaárak közelmúltbeli visszaesése miatt tetőzhetnek az árak a termékpályákon. A jövedéki adóemelés a dohánytermékek és szeszesitalok, a chipsadó emelése számos feldolgozott élelmiszer árát emelte. Az egyes szektorokban bevezetett extraprofit adó azonban csak egyes termékekben, szolgáltatásokban korlátozottan jelenhet meg, így csak minimálisan befolyásolhatják az inflációt, bár a kiskereskedelmi vállalkozások az egyes termékeket érintő árkorlátozások miatti veszteségeik áthárítására kényszerülhetnek.

Az árstop nélkül átszakadna minden

Suppan Gergely úgy véli, az orosz-ukrán háború, valamint az Oroszország elleni szankciók és a csökkenő orosz gázszállítások érdemben felülírták az inflációs és gazdasági kilátásokat, amelyeknek hatásai továbbra sem becsülhetők meg teljeskörűen. „A háború kitörése óta a gáz-, áram-, és olajárak elszálltak, amely már azelőtt is komoly nehézséget okozott a gazdasági élet szereplőinek. Az inflációt a következő hónapokban pedig tovább növeli a háztartási energiaárak átlagfogyasztás feletti növelése” – mondta a Magyar Bankholding makrogazdasági elemzési vezetője, aki a további várható áremelések lehetséges okai között a mikro- és kisvállalatok kizárását az egyetemes szolgáltatásokból és a hatósági üzemanyagárak igénybevételéből, valamint a kata szigorítását jelölte meg. 

Mindkét elemző rámutatott: a következő hónapokban az átárazások, az adóemelések és a háztartási energiaárak befagyasztásának részleges kivezetése miatt jelentős mértékben tovább emelkedik az infláció, ugyanakkor az árstopok jelentősen visszafogják azt, amelynek mértéke júliusban a kormányzati intézkedések nélkül 20 százalék felett lett volna.

„Az árkorlátozások fenntartása jelentős ársokkot előzhet meg, míg esetleges fokozatos, vagy teljes megszüntetése igen jelentős felfelé mutató kockázatot jelent, de erre az alapforgatókönyvünkben nem számítunk”

– fogalmazott Suppan Gergely.

Erősíteni kell a forintot

Regős Gábor prognózisa szerint az infláció a következő hónapokban tovább gyorsul: az átlagfogyasztás feletti energiaárak emelése, illetve a jövedéki és chipsadó növelése egyaránt felfelé húzzák az augusztusi pénzromlást, de a mezőgazdaságot sújtó aszály hatásai is tovább növelik majd az élelmiszerárakat.

„Az infláció lassulásának pontos időpontját nehéz előrejelezni, ebben nagy szerepe lesz a háború végének és az energiapiac normalizálódásának. Ugyanakkor gyors konszolidációra nem számítunk, a pénzromlás az idei év átlagában meghaladja a 13 százalékot”

– fogalmazott. Suppan Gergely a Magyar Bankholding részéről ezt hasonló számmal erősítette meg. Mint mondta, az említett tényezőket figyelembe véve „meredeken, 12,6 százalék-ra emeljük az idei átlagos inflációs várakozásunkat, ami jövőre 10,1 százalékra mérséklődhet”.


A Makronóm Intézet szakmai vezetője rámutatott: a mostani inflációs adatok alapján a monetáris kondíciók további szigorítását kell szorgalmazni, hiszen az infláció letöréséhez a mostaninál erősebb forintárfolyamra van szükség. Suppan hasonlóképpen értékelt: az egyre tartósabbnak ígérkező magas infláció miatt szükséges volt a kamatemelési ciklus elindítása. Felfelé mutató kockázatot jelentenek a nyersanyagárak másodkörös hatásai, az újranyitás miatt felrobbanó kereslet (amit a kínálat lassabban tud követni), a munkaerőhiány miatt várhatóan érdemben megugró bérek, valamint az inflációs várakozások emelkedése is: az MNB ezért folytathatja a kamatemelési ciklust. 

Mi lesz ősszel?

Az elemzők szerint a többszörösére ugró energiaárak a legtöbb ágazatban és az ipari folyamatok valamennyi szegmensében megjelennek, így a pékáruktól a vendéglátáson át az élelmiszertermeléshez szükséges műtrágyáig, a vegyiparig, fémfeldolgozásig, építőanyag gyártásig mindenhol jelentős mértékű drágulást okoznak. „Az őszi hónapokban 17 százalék közelébe emelkedhet az infláció, azonban az év utolsó hónapjaitól bázishatások miatt már az infláció mérséklődésére számítunk” – tette hozzá Suppan Gergely. 


Hol és mennyivel? 

A tartós fogyasztási cikkek árait jelentősen növeli a forint érdemi gyengülése, a nyersanyagárak elszállása, az alkatrészhiány, a szállítási költségek elszállása is, az új autók árának emelkedését azonban a lényegesen magasabb műszaki tartalom is befolyásolja. 

A faárak elszállása érezteti hatását a bútorárakban is. A széleskörű áremelkedést tükrözi, hogy időjárási tényezők, a klímaváltozás, a zöld átállás, valamint egyes geopolitikai feszültségek miatt még a gyapot és a cellulóz ára is elszállt, ami a ruházati és papírtermékek árát növeli. 

A lakbérek és más piaci szolgáltatások árnövekedése is gyorsul. Az üdülési szolgáltatások árait jelentősen mérsékelték a járvány második hulláma miatt meghozott újabb utazási korlátozások és az idegenforgalom ismételt zuhanása, míg a korlátozások feloldása után érdemben növekedtek, a közeljövőben pedig az energiaköltségek elszállása, az élelmiszerek drágulása, valamint a munkaerőhiány miatt erősödő bérverseny miatt várható további áremelkedés. 

A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 11,2 százalékkal, ezen belül a dohányáruké 9,9, a szeszes italoké 13,2 százalékkal emelkedett. A ruházkodási termékek árai 4,9 százalékkal nőttek. A tartós fogyasztási cikkek árai 14 százalékkal emelkedtek – amit részben az új személygépkocsi árak 17,5 százalékos emelkedése is magyaráz –, ugyanakkor több termékkategóriában is gyorsult az áremelkedés mértéke, amit a faárak miatt dráguló bútorok (a szobabútorok 18,2, a konyhabútorok 20,1 százalékkal drágultak), vagy a réz- és acélárak miatt dráguló tartós háztartási cikkek is fokoznak. 

Az autópiaci anomáliák miatt jelentősen, 17,9 százalékkal drágultak a használt autó árak is. A háztartási energiaárak 1,6 százalékkal nőttek, a szén, a tűzifa és a palackos gáz árainak emelkedése miatt. 

Az egyéb cikkek árai 10,9 százalékkal nőttek, ezen belül az üzemanyagárak emelkedése 6,7 százalékos volt az árplafon miatt, de a kategórián belül a tankönyv kivételével a legtöbb termék áremelkedése eleve gyorsult: leginkább a lakásjavító- és karbantartó cikkeké (26,5 százalékra), valamint az állateledeleké (33,1 százalékra). 

6,8 százalékra gyorsult a szolgáltatások árainak emelkedése, ezen belül 13,1 százalékra az üdülési szolgáltatások árnövekedési üteme. Az albérleti piac magára találása miatt 10,9 százalékra gyorsult a lakbérek árainak növekedése. A lakásjavítás, karbantartás drágulása ugyanakkor továbbra is gyors, 20,7 százalék, ezen belül a háztartási szolgáltatásoké 16,3, a járműjavításé pedig 16,4 százalék volt.
 


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 12 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés