471 millió euró hiány a külkereskedelemben

2022. augusztus 8. 11:13
Kedvezőtlenek az energiapiaci folyamatok, a tartósan magas energiaárak pedig tovább rontják a külkereskedelmi mérleget.
Elemzők:
Suppan Gergely, a Magyar Bankholding makrogazdasági elemzési vezetője
Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője

Nagyobb hiány, romló egyenleg

A várakozásoknál lényegesen nagyobb, 471 millió euró hiány keletkezett a külkereskedelemben júniusban, a májusi 96 millió euró deficitet követően. Az ipari termelés és az ipari árak növekedésének köszönhetően 13 százalékkal nőtt az export euróértéke, ugyanakkor az erős belső kereslet, valamint a drámaian dráguló nyersanyagok és energiaárak miatt 24,2 százalékkal nőtt az import euróértéke. Ennek megfelelően a külkereskedelmi egyenleg 1036 millió euróval romlott az egy évvel ezelőtti 565 millió euró többlethez képest. 

Az első hat hónapban 16,2 százalékkal nőtt az export, míg 27,4 százalékkal az import euróértéke, ennek megfelelően 5713 millió euróval romlott a külkereskedelmi egyenleg – így 2158 millió euró hiányt mutatott az egy évvel ezelőtti 3555 millió euró többlettel szemben.

Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője az adatok elemzésekor rámutatott: az euróban számított érték növekedésében nagy szerepet játszik a cserearány romlása, azaz: az importárak jobban nőnek, mint az exportárak. Ehhez nagymértékben hozzájárulnak a kedvezőtlen energiapiaci folyamatok is.

Mivel Magyarország az energiából nettó importőr, ezért a gáz és az áram világpiaci árának növekedése megdrágítja az importot.

Suppan Gergely, a Magyar Bankholding makrogazdasági elemzési vezetője a cserearány romlása kapcsán az orosz-ukrán háború külkereskedelmi kilátásokat romboló hatására hívta fel a figyelmet. Mint mondta,

az energiahordozók és más nyersanyagok árainak drasztikus emelkedése szignifikánsan rontja a cserearányokat, amit csak kismértékben ellensúlyozhat a nemzetközi piacokhoz képest olcsóbb orosz olajár.

Az energiaegyenleg önmagában 4450 millió euróval járult hozzá a külkereskedelmi mérleg romlásához az első öt hónapban, azaz a romlás meghatározó részéért felelős. Az Oroszország elleni szankciók és ellenszankciók, valamint az ukrajnai háborús helyzet miatt visszaesik az oda irányuló export, bár ennek nagy részét más piacokra lehet irányítani. A beszállítói láncok megszakadása miatt fennakadások lehetnek az ipari termelésben és az exportban, az exportpiaci kilátásokat pedig az energia- és élelmiszerárak által vezérelt meredek infláció miatt a külpiacainkon csökkenő reáljövedelmek és vásárlóerő is ronthatja. Regős Gábor hozzátette: az ipari termelői árak világszerte tapasztalható növekedése szintén felfelé módosítja a külkereskedelmi árakat, júniusban az ipari termékek exportértékesítésének árai majdnem harmadával voltak nagyobbak az egy évvel korábbinál.

Kilátások?

A Makronóm Intézet szakmai vezetőjének prognózisa szerint a következő időszakban a külkereskedelmi folyamatok tekintetében szintén az árak alakulásának lehet nagyobb szerepe: a tartósan magas energiaárak növelik az import értékét, így rontják a külkereskedelmi mérleget. A volumenek tekintetében rövidtávon a fogyasztás felfelé húzza az importot, míg az export tekintetében az ipari termelés játszik jelentős szerepet, melynek alakulását a kereslet mellett az alapanyagok rendelkezésre állása határoz meg – mondta Regős Gábor.

Suppan Gergely elemzésében a külkereskedelmi egyenleg romlásának mérséklődésére számít a következő hónapokban, ám a teljes előrejelzés már árnyaltabb: „A háború és a gázárak elszállása miatt idén a várakozásunk szerint 4,5-5 milliárd euró hiányba fordulhat a külkereskedelem a tavalyi 1,9 milliárd euró többlet után.

A kivitel kilátásai továbbra is kedvezőek lennének, mivel a korlátozások feloldásával jelentősen élénkülhetnének külpiacaink.

A német ipari vállalatok és különösen az autógyártók exportkilátásai biztatóak lennének, amit a magas megrendelésállomány is alátámaszt, azonban a chip- és más alkatrészek hiánya, az ellátási láncok szakadozása és a szűk szállítási kapacitások jelentősen hátráltatják a folyamatos termelést. A Covid járvány újabb hullámai elleni kínai zéró tolerancia következtében átmenetileg bevezetett korlátozások szintén rontották a német exportkilátásokat, valamint újabb fennakadásokat okoztak az ellátási láncokban. A kivitel kilátásait lényegesen borúsabbá teszi, hogy a drasztikusan dráguló energia és élelmiszerárak miatt a főbb felvevőpiacainkon jelentősen ronthatja a vásárlóerőt. A külkereskedelmi mérleg többletének csökkenését ugyanakkor nagyrészt a cserearányok energia- és nyersanyagárak miatti markáns romlása okozza” – írja, hozzátéve: jelentős bizonytalanságok övezik az idei külkereskedelmi teljesítményt, azonban új kapacitások kiépülésével a következő esztendőkben újra javulhat a külkereskedelem többlete. 
 


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 14 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés