Csattanós választ adott a Transparency International vádaskodására a Közbeszerzési Hatóság elnöke

2022. július 30. 16:23
Gond nélkül hagyja átcsúszni az összes hatalmi, kormányzati stiklit, bezzeg az ellenzéki városvezetőket csuklóztatja – ezzel vádolta meg a Transparency International igazgatója dr. Kovács Lászlót. A Közbeszerzési Hatóság elnöke a Makronómnak elmondta, hol van a kutya elásva, és azt is elárulta, miért nincs meggyőződve az NGO függetlenségéről.

Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója szerint Ön, idézem, „gond nélkül hagyja átcsúszni az összes hatalmi, kormányzati stiklit". Le is hozta  a Szabad Európa. Mi váltotta ki az NGO rosszallását?

Nem látok bele mások fejébe, de azt biztosan állíthatom, hogy a Közbeszerzési Hatóság soha nem zárkózott el a Transparency International Magyarországgal való együttműködéstől. Konkrét ügyek kapcsán ez rendre meg is történik – ezt a szabadeuropa.hu kérdéseire válaszolva meg is írtuk a hírportálnak, ám megdöbbenve tapasztaltuk, hogy válaszunkat az olvasóiknak tett ígéretükkel ellentétben nem tették közzé. Ezért jelent meg a honlapunkon a szerkesztőségnek írt válaszunk.

A Hatóság jogi, szakmai kérdésekkel foglalkozik: közbeszerzési hirdetményekkel, közbeszerzési eljárásokkal, azokhoz kapcsolódó szerződésekkel. Minden elénk kerülő ügyet szigorúan szakmai szempontok alapján vizsgálunk meg, melynek eredményeként kimerítő, szakmai alapú, objektív válaszokkal szolgálunk, ha pedig szükséges, megtesszük a megfelelő jogi lépéseket. Tavaly a Hatóság elnökeként – minden korábbi évet meghaladóan –

123 esetben 134 szervezet ellen kezdeményeztem közbeszerzési szabálytalanságok miatt jogorvoslati eljárást,

köztük például a Transparency International Magyarország bejelentése alapján is.

A Hatóság működése arról szól, hogy a kormány számára kényes ügyekben tagadja vagy egyáltalán nem használja a hatásköreit, miközben az ellenzéki önkormányzatoknak sokkal keményebben odavág a rossz közbeszerzéseknél” - fogalmaz a Transparency International. Vaskos vád ez, mások is szívesen hangoztatják, például ellenzéki városvezetők. Számukra kényelmes álláspont, de mi az igazság?

Mint azt korábban említettem, mi jogi kérdésekkel foglalkozunk: az egyes ügyek tekintetében a Közbeszerzési Hatóság soha nem azt vizsgálja, ki az ajánlatkérő, ezzel összefüggésben adatokat nem is gyűjthetünk. Ahogy minden embernek ebben az országban, úgy

nekünk is az az érdekünk, hogy jogszerű közbeszerzések valósuljanak meg.

Számunkra soha nem az a kérdés, hogy kormánypárti vagy ellenzéki kötődésű egy ajánlatkérő, mi mindig a jogszerű magatartást és a közérdeket tartjuk szem előtt. Miért kellene tétlennek maradunk, ha a fővárosi villamosbeszerzés kapcsán már a kiírónak az eljárást megelőző sajtóközleményeiből is ordít, hogy előre le van egyeztetve, melyik céget szeretnék kihozni nyertesnek? Vagy akkor, amikor a badacsonytomaji önkormányzat jogellenesen mellőzi uniós projektek kapcsán a közbeszerzési eljárásokat? Minket a jogszerűség érdekel, más nem.

„Kovács László 2020-ban frissen kinevezett elnökként még megjelent szakmai kerekasztal-beszélgetéseken. Ilyen értelemben tehát funkcionális együttműködése volt a TI Magyarországgal” - írják, azaz a Transparency International is elismeri, hogy volt együttműködés. Miért romlott meg a kapcsolat?

 

Ez nem egy párkapcsolat, így nem igazán tudom hova tenni ezt a megközelítést. A funkcionális együttműködés tekintetében pedig – mint ahogyan arra fentebb a konkrét ügyek kapcsán már utaltam – semmilyen változás nem állt be. Mint a Közbeszerzési Hatóság elnöke, egyébként azt vallom, hogy személyeskedés helyett inkább az előttünk álló feladatokra, a munkára kell koncentrálni, és a konstruktív párbeszédre kell törekedni, minket ez vezérel. Éppen ezért ezzel az interjúval a magam részéről lezártnak tekintem ezt az ügyet. 

A Közbeszerzési Hatóság által a szabadeuropa.hu-nak írt válaszában több olyan ügyet is felsoroltak, amely során a Transparency International bejelentést tett a Hatósághoz, és a Hatóság annak eredményeként jogorvoslati eljárást indított, de erről a tényről, illetve az eljárás eredményéről már nem számoltak be. Mik voltak ezek?

Az egyik ilyen például a budafok-tétényi útépítés volt, melynek kivizsgálása során a Hatóság – tekintettel arra, hogy nem lehetett egyértelmű megállapítást tenni a beszerzések jogszerűsége tekintetében, a TI kérésének megfelelően – megindította a jogorvoslati eljárást a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt, melynek eredményeként a Közbeszerzési Döntőbizottság a jogsértést megállapította. Az Ajánlatkérő azonban a bírósághoz fordult, ahol neki adtak igazat a TI-vel, a Közbeszerzési Hatósággal, valamint a Döntőbizottsággal szemben. Vagyis egy platformon volt a 3 szervezet, közösen vesztették el az ügyet a bíróság előtt.

A Szegedi Tudományegyetem takarítással kapcsolatos közbeszerzése miatt is érkezett bejelentés a TI-től. A Hatóság kivizsgálta a beadványt, és jogorvoslatot kezdeményezett a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt, amely meg is állapította a jogsértést, és bírságot szabott ki. Bár a beadványt közzétette a Transparency International, de az ügyben született ítéletről nem számolt be a saját felületein, ezzel azt a látszatot keltve, hogy a Közbeszerzési Hatóság válasz nélkül hagyta, és nem is járt el az ügyben. 

Azt is írja, hogy a Transparency International hazai nyilatkozatai és közleményei alapján nincsenek meggyőződve az NGO függetlenségéről. Milyen jelek utalnak erre?

A Hatóság sok olyan ügyet feltárt, amelynél megalapozott volt annak a gyanúja, hogy korrupciós kockázatot hordoz magában. Számos ordító jogsértés esetében a TI nem emelte fel a hangját, más esetekben ezzel szemben alaptalanul, szakmai alátámasztás és bizonyítékok nélkül kongatta a vészharangot általa vélelmezett jogsértések miatt.

A Hatóság megítélése szerint ez aggályos gyakorlat egy magát transzparensnek és korrupcióellenesnek hirdető szervezet részéről.

Ráadásul számos olyan ügy is a Hatóság látómezejébe került, ahol elvárható lett volna, hogy a Transparency International – a korrupció elleni küzdelem jegyében – kifogást emeljen, és adott esetben támogassa a Hatóság álláspontját, ám ez nem történt meg. Csak emlékeztetőül:

a Lánchíd felújítása esetében súlyosan versenykorlátozó hirdetményt akart közzétenni a kiíró, ám ezt a TI szó nélkül hagyta.

Annak ellenére így tett, hogy szerződéses kötelezettsége is volt ezen közbeszerzés „szakmai” minőségbiztosításra, vagyis kötelessége lett volna jelezni a jogi problémát az Ajánlatkérőnek, hiszen ezért kapta a pénzét. Ez azonban elmaradt.

 

Kapott a Hatóság máskor, más függetlennek tűnő szervezetektől is politikailag motivált támadásokat?

Hogy csak egy példát említsek, pár éve a honlapunk adattartalmát hamísította meg egy szervezet azért, hogy a Hatóságot rossz színben tüntesse fel. Bíróságig vittük az ügyet, ahol még sérelemdíjat is megállapítottak a részünkre. Ilyen támadások óhatatlanul is előfordulnak, minket ez azonban nem tántorít el a célunktól.


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 28 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés