Makronóm: kétszámjegyű az alapkamat

Az MNB tartja a szavát: 10 százalék felett az alapkamat

2022. július 26. 18:48
A Monetáris Tanács a mai ülésén folytatta a szigorítást és 10 százalék fölé emelte az alapkamatot, amely 2009 óta így a legmagasabb érték.
Mihálovics Zoltán politológus, a Makronóm Intézet szakértőjének írása a Makronómon.

A mai július 26-i ülésén a Monetáris Tanács folytatta a szigorítást, és 100 bázisponttal a korábbi 9,75 százalékról 10,75 százalékra emelte az alapkamatot. Ez egyfajta lélektani határ is, hiszen az Orbán-kormányok alatt még nem fordult elő olyan, hogy az alapkamat kétszámjegyű lett volna: legutóbb erre 2009-ben volt precedens. Összességében a Monetáris Tanács ezzel a lépésével igazolta az előzetes várakozásokat, hiszen többen ugyan 50 bázispontos emelést vártak, de olvashatók voltak 100 bázispontos emelésre vonatkozó várakozások is. Ez utóbbi forgatókönyv megvalósulásával ugyanakkor emelték a kamatfolyosó mindkét szélét. Ez a számok szintjén a következőket jelenti: az egynapos betét kamata a döntéssel 10,25 százalékra, az egynapos hitel kamata pedig 13,25 százalékra nőtt. A Monetáris Tanács kamatdöntése nem volt annyira sürgős, mint az elmúlt időszakban, hiszen a forint az euróval szemben jelentős erősödésbe kezdett, és már tartósan 400 alatt ingadozik. A szigorítás folytatását ugyanakkor továbbra is indokolta az inflációs kilátások romlása. Mivel a jegybank korábban elkötelezte magát az egyhetes betéti kamat és a jegybanki alapkamat szinkronban hozása mellett, így több mint valószínű, hogy csütörtökön az egyhetes betéti kamat szintje is 10,75 százalékra fog emelkedni.

Folytatódik a szigorítás

A Magyar Nemzeti Bank elsődleges feladata – mandátuma és felhatalmazás is erre szól – az árstabilitás fenntartása. Az egyre inkább elhúzódó háború, az újabb járványhullám lehetősége és a még mindig töredezett ellátási láncok növelik egy globális recesszió kialakulásának kockázatát. Az árstabilitás hosszútávon veszélybe kerül a globális környezet átalakulása miatt. Ezt fűtik a drasztikusan emelkedő energia- és nyersanyagárak és azok hatásai a nemzetgazdaságokra, az egyre fokozódó aszály Európa szerte, valamint a pénzpiaci elmozdulások is.

A befektetői hangulat általánosságban véve június óta egy romló tendenciát mutat. Ez nem meglepő, hiszen a befektetőknek a kockázatvállalásukban figyelembe kell venniük a háborút és az azzal kapcsolatos híreket, a globális jelentőségű központi bankok kamatemelésére vonatkozó várakozásokat, a tartósan magas inflációt, a recessziós félelmeket és a pandémiás fejleményeket is. De meghatározó tényező számukra az is, hogy a nyersanyagok világpiaci ára többnyire továbbra is magas, bizonyos fémek és az olaj ára pedig a júniusi kamatdöntés óta valamelyest csökkent.

A tartósan magas inflációra szerte a világon a jegybankok a monetáris kondíciók szigorításával reagáltak. Az Európai Központi Bank például 11 év után emelte az irányadó rátát 50 bázisponttal, ezen felül pedig július 1-től leállította az eszközvásárlási programját. Ám ha a régió más jegybankjait vizsgáljuk, akkor szintén szigorításokra lehetünk figyelmesek: a lengyel jegybank 50 bázispontos, a román jegybank pedig 100 bázispontos emelést hajtott végre.

Lassuló gazdasági növekedés várható

A hazai gazdasági növekedéssel kapcsolatban egy lassulás tapasztalható, viszont az önmagában pozitív, hogy továbbra is élénk tudott maradni az éves dinamika. Éves bázison számítva május vonatkozásában az építőipari termelés tovább bővült, a kiskereskedelmi üzleti forgalom májusban is kétszámjegyű növekedést könyvelhetett el, ha az előző év azonos időszakához viszonyítunk. A munkaerőpiac továbbra is feszes Magyarországon azzal együtt, hogy a munkanélküliségi ráta továbbra is alacsony maradt, ami mutatja a munkaalapú társadalom filozófiájának sikerességét. Az idei év első hat hónapjában ugyan egy élénk növekedés volt tapasztalható, de júniustól a növekedés érdemben lelassult. A lassulás okai között említhetjük a romló külső konjunktúrát, az egyszeri jövedelemtámogatások kifutását, az állami beruházások visszafogását, de az emelkedő vállalati költségeket is.

Ha a magyar GDP-t nézzük, akkor elmondhatjuk, hogy az időbeli lefutás és szerkezet vonatkozásában továbbra is megfigyelhető annak kettőssége. A GDP bővülésének mértéke az év második felében a fenti okoknál fogva mérséklődni fog. Ez annak is köszönhető, hogy ugyan a belső keresleti tételek, mint például a lakossági fogyasztás fűtik a növekedést, de a nettó export mérsékli a bővülést. Ám ha hosszabb távon gondolkodunk, akkor be kell ismerni, hogy mind a fogyasztás, mind a beruházás dinamikája is érdemben lassulni fog, de a nettó export a külső piacok és az ellátási láncok helyreállításával ismételten pozitívan járulhatna hozzá a bővüléshez. A beruházások vonatkozásában pedig az lehet pozitív az előrejelzésekben, hogy a beruházási ráta viszonylag magas szinten, egész pontosan 27 százalékot meghaladó érték környékén fog stabilizálódni. A hazai GDP bővülése mindezek alapján az előrejelzéseket alapul véve idén 4,5-5,5, a következő évben 2-3, 2024-ben pedig 3-4 százalék környékén alakulhat.

Az inflációs várakozások

Az infláció hazai vonatkozásban 2022 júniusában éves összevetésben számítva 11,7 százalék volt 13,8 százalékos maginfláció mellett. A legdrasztikusabb áremelkedés az élelmiszerek vonatkozásában ment végbe 20 százalék feletti mértékben, ha az előző év azonos időszakához viszonyítunk. Ez nem meglepő, hiszen a két háborúzó fél jelentős gabonaexportőr. Az árazások júniusban továbbra is meghaladták az előző években megszokott mértéket. Mindemellett az infláció felfutása mögött ott van továbbra is, hogy az általánosan emelkedő költségek nagyon gyorsan beépülnek a fogyasztói árakba. A hazai infláció ugyanakkor régiós összevetésben alacsonynak számít, ami nagyrészt annak köszönhető, hogy a magyar kormány ársapkákat vezetett be az üzemanyag, bizonyos élelmiszerek és a lakossági energiaárak vonatkozásában, ami így összességében tompítja a globális nyersanyagár emelkedésének hazai inflációra gyakorolt hatását. Mindezek ellenére az inflációs várakozások továbbra is magasak.

Az energiaárak, a nyersanyagárak és az élelmiszerárak drasztikus, megállni nem akaró emelkedése gyorsan beépül a fogyasztói árakba. Az árdinamika csúcsát az előrejelzések alapján őszre várják, ami ezt követően indulhat mérséklődésnek. Az, hogy pontosan mikor éri el a csúcspontot, illetve ezt követően pontosan hogyan alakul az inflációs pálya, abba nagy beleszólása van annak, hogy a jövőben, hogyan alakulnak az ársapkák, illetve hogy milyen hatást váltanak ki a lakossági áram- és gázárakat érintő kormányzati bejelentések. Az inflációs cél teljesítése ugyanakkor annak függvénye, hogy sikerül-e kivédeni a másodkörös hatásokat, illetve lehorgonyozni az inflációs várakozásokat. A mostani várakozások szerint – amelyek elég képlékenyek – 2023 végén lehet ismételten a jegybanki toleranciasávon belül a hazai infláció, 2024 első félévében pedig az infláció elérheti a 3 százalékos inflációs célt. Ehhez szükség van arra, hogy a háborús feszültségek elsőkörös hatásai lefussanak, mérséklődjenek a külső inflációs hatások, kifussanak a júniusi adóintézkedések inflációs hatásai, hiszen csak ezek teljesülésével és proaktív jegybanki lépésekkel egyetemben van reális esélye annak, hogy az infláció a toleranciasávba, majd az inflációs cél környékére mérséklődjön az előzetesen várt időszakra.

Költségvetés, folyó fizetési mérleg, külkereskedelmi egyenleg

A kormány bejelentései alapján és azok végrehajtásával tartható lesz az előzetesen meghatározott költségvetési cél az idei és a következő évre vonatkozóan. A mostani helyzetet figyelembe véve a 2021 év végén publikált 76,6 százalékos államadósság-ráta 2022 végére 75 százalék alá várható a GDP arányában. Ez köszönhető a gazdasági növekedésnek és a mérséklődő költségvetési deficitnek. Ezt követően évente egy 2,5 százalékos csökkenéssel számolnak.

Ezzel szemben a folyó fizetési mérleg hiányában az idei évben további emelkedésre számít a jegybank.

A külkereskedelmi egyenleg az idei évben csökkenni fog, de ez már a háború kitörésekor borítékolható volt, hiszen ezt fűti az egyre romló energiaárak miatti romló cserearány, a külső piacok lassulása, valamint az élénk belső kereslet importigénye. Ugyanakkor bizakodásra adhat okot az a tény, hogy az elmúlt időszakban jelentős és új exportkapacitások épültek ki, aminek az lehet az eredménye, hogy a világgazdasági helyzet rendeződésével gyorsan helyreállthatnak a külső egyensúlyi folyamatok.

Fokozódó aggodalmak, de a jegybank készen áll

Aggodalomra adhat okot viszont, hogy a júniusi kamatdöntés óta egyre erősödtek a felfelé mutató inflációs kockázatok, ami mellett a másodkörös inflációs hatások kialakulásának kockázata is jelentősen emelkedett. Erre vonatkozóan nem túl bíztató, hogy a pénzpiaci helyzet a tartós inflációs hatás kockázatát csak növeli, ami pedig egyenesen az árstabilitást veszélyezteti.

Éppen ezért vált szükségessé a monetáris kondíciók további szigorítása: a Monetáris tanács mai ülése előtt, július 12-én üléseztek, amikor 200 bázispontos emelést hajtottak végre, amivel a 9,75 százalékra emelték a jegybanki alapkamatot, amit később az egyhetes betéti kamat 9,75 százalékra való emelése követett. Ezt követte a mai 100 bázispontos emelés, amivel 10,75 százalékra emelkedett a jegybanki alapkamat. Ezekkel a jegybanki szigorításokkal, valamint a magyar kormány kiadásoldalon történt költségvetési intézkedései együttesen képesek mérsékelni a pénzpiaci kockázatokat.

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa elkötelezett az inflációs várakozások és a másodkörös inflációs hatások mérséklése mellett, ami csak az alapkamat további emelésével valósítható meg. Emellett a jegybank leszögezte, hogy az egyhetes betéti eszköz kamatával képes a gyors és rugalmas reakciókra, ha a rövidtávú pénz- és árupiaci kockázatok ezt indokolttá teszik.

A jegybank prioritásként kezeli, hogy a rövid oldalú kamatok minden részpiacon, kiemelten a swappiacon, valamint minden időszakban azzal a rövid oldali kamatszinttel szinkronban alakuljanak, amelyet a Monetáris Tanács optimálisnak tart.

Éppen ezek szolgáltattak megfelelő indokot arra vonatkozóan, hogy a jegybank július 8-án elkezdje a swaptenderek negyedéven belüli alkalmazását, amelyek biztosítják a devizalikviditást. Az ilyen aktív piaci jelenléttel a jegybanknak az a célja, hogy erősítse a monetáris transzmisszió hatékonyságát, amivel képes lehet támogatni és fenntartani az árstabilitást.

Több kritikát hallani a Magyar Nemzeti Bankkal kapcsolatban, hogy a helyzetet teljesen félrekezelte és nem kezdte meg időben a szigorítási ciklust. Ez az állítás nem állja meg a helyét, hiszen egy évvel ezelőtt éppen a Magyar Nemzeti Bank volt az, aki az európai uniós jegybankok közül először kezdte meg a kamatemelési ciklust. Az emelkedő infláció és az inflációs kockázatok pedig ennek a szigorításnak a folytatását teszik elengedhetetlenné.

Borítókép: MTI/ Koszticsák Szilárd


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 1 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés